A Karinthy Színház 1982-ben alakult, Hököm Színpad néven színházi kisszövetkezetként. Úttörő tevékenysége, Buda egyetlen folyamatosan játszó, önálló, állandó játszóhellyel rendelkező színházaként, a színházi struktúraváltás egyik példája is, mely ma már sajátos szellemiséget hordozó színházi műhellyé válva mind a szakma és a kritika, mind a közönség támogatását élvezi. A megalakulást a XI. kerületi Tanács bátorsága tette lehetővé.
A színház története A Hököm Színpad 1982-ben két színházi kisszövetkezet (kisvállalkozás) alakult, a Hököm Színpad és a Magyar Színkör.A Fővárosi Tanács Művelődési Bizottsága: jelentés a budapesti színházak működésének tapasztalatairől, a további feladatok. Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1), library.hungaricana.hu - 1983. június 22. A létrejövő új színházi forma, a régóta vágyott és addig vajúdó színházi struktúraváltás első hírnöke lett.
A Karinthy Márton és Harsányi Gábor társigazgatók vezetésével elsőként kisszövetkezeti formában, állami dotáció nélkül, önfenntartással működő színházi társulás megnyitó előadása 1983. január 22-én délelőtt a Corvin moziban Fekete István Vuk című regényéből készült mesejátéka, majd 27-én este a Kaffka Margit Gimnázium dísztermében, Karinthy Ferenc: Gőz és Hubay Miklós: A zsenik iskolája című egyfelvonásos darabjaival volt.A most alakult Hőköm Színpad, Észak-Magyarország 39. évfolyam 16. szám, library.hungaricana.hu - 1983. január 20. A színháznyitás nagy társadalmi és művészi visszhangot váltott ki.
A Hőköm Színház nem titkolt célja már ekkor is elsősorban a színvonalas szórakoztatás volt a nagy előd, Karinthy Frigyes „ars poeticája”, alapján. A színház elnevezése is tőle származik: a Hőköm Színház című drámakötetének címét „vették kölcsön” a színház-alapítók.Országos bemutató Tatán - Meghódítjuk Amerikát, Dolgozók Lapja 41. évfolyam 88. szám, library.hungaricana.hu - 1986. április 15.
A Budapest Sportcsarnokban 1983-ban bemutatott Végh Antal Miért bántják a magyar futballt, avagy te is fotóztál, haver című porondjátékának bukása,Volt és nem lesz Botrányba fulladt a porondjáték, Délmagyarország 73. évfolyam 121. szám, library.hungaricana.hu - 1983. május 24. egyben a színházi vállalkozás végét is megjósolta. A sportcsarnoki szuperprodukciók elődje akkor még össztársadalmi ellenérzést váltott ki. A kritika a színházon verte el a port, és zavartságát támadásba bujtatta. A Karinthy Színház elődje, a Hököm Színpad azonban nem adta fel, hogy a megmerevedett színházi élet egyik úttörőjeként életben maradjon. A vándorlások évei kezdődtek. Először a MOM kultúrházban léptek fel, majd a Marczibányi téri Művelődési Központban. Előadásokat tartottak azonkívül mindenütt, ahol lehetett, és ahol befogadták őt. Szinte nincs olyan vidéki város, ahol például Vuk című gyermekelőadásukkal ne jártak volna.
Négy évadot töltöttek el egyetlen pesti játszóhelyükön a Rákóczi tér melletti Gutenberg Művelődési Otthonban. A színház felújításában aktív szerepet vállalva, színházi centrumot alakítottak itt ki az évadok során. Olyan nagy sikerű műsorokkal, mint a 100 előadást megért Švejk és Tamás bátya kunyhója, a Karinthy ihlette A bűvös szék, vagy akár a Mágnás Miska. Rendszeres gyerekelőadásaik mindvégig sikeresek voltak: A Hercegnő és a Varázsló, Ali baba és a rablók, Peti meg a Róka.
Karinthy Színház 1988-ban jelentős fordulat történt a színház életében. Nevüket Karinthy Színházra változtatva elfoglalták azóta is működő XI. kerületi helyiségüket, a volt Haladás mozi épületét a Bartók Béla út 130. alatt. Így lett Budának saját, folyamatosan állandó épületben játszó, új színháza. Nincs saját társulata, a színészeket előadásokra szerződtetik. Tevékenységét az önkormányzat támogatja.Újbuda Önkormányzata kulturális koncepciója, kozigazgatas.ujbuda.hu - 2012.
A kezdeti elhatározások szerint színházi formákhoz a kabarét – esetleg később a felélesztett orfeumot – és a mozit társították. Az első premier 1988. december 12-én este John Steinbeck Egerek és emberek című darabja volt, amelyet egy Agatha Christie-krimi, újabb Karinthy-összeállítást, és a két világháború közötti kabaréirodalomból szerkesztett est is követett. A színházi programok részévé kívántak tenni klubesteket, színész-közönség találkozókat. Klubhelyiségük stúdiószínpadán kísérleteiket – elsőként talán magyar abszurdot – mutatták be. Az új színházba „betársult” a Helikon Film is, amely délutánonként, és a színpadi előadás nélküli estéken saját forgalmazású filmjeit vetítette (elsőként – december 20-tól – az Átjáró az élet és halál között című francia filmet játszották, Alain Delon főszereplésével.Mától: Hökömből — Karinthy Színház, Mozit nyit a Helikon Film, Népszabadság 46. évfolyam 295. szám - 1988. december 12. (online: adtplus.arcanum.hu)
A Karinthy Színház alapprogramja az új helyiségben sem változott. Így mindhárom Karinthy (Frigyes, Ferenc és Márton) műveken túl, továbbra is elsősorban magyar szerzők sorát tartja műsorán: Hubay Miklós, Szakonyi Károly, Páskándi Géza, Fekete István, Szomory Dezső, Molnár Ferenc, Aszlányi Károly, Vadnay László, Szerb Antal, Gábor Andor, Tabi László, Kellér Dezső, Eisemann Mihály, Örkény István, Nóti Károly, Gyárfás Miklós, Moldova György, Csurka István, Mikszáth Kálmán, Hunyady Sándor, Fodor László, Márai Sándor, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és mások műveinek bemutatásával.
Karinthy Márton, alapító igazgató 2019 novemberében elhunyt. A színház 2019 decemberében jelentette be, hogy a korábbi igazgató végrendeletének értelmében a színházat lánya, Karinthy Vera, produkciós vezetőként Katz Petra és Major Attila, művészeti vezetőként pedig Földes Eszter vezetik tovább.
2020 elején kiderült azonban, hogy az intézményt a korábbi terveknek megfelelően nem tudják üzemeltetni, finanszírozási problémák adódtak. 2020 májusában bejelentették, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma 300 millió forint ellenében megvásárolja a színházat, amelyet ezután a Magyar Teátrumi Társaság üzemeltet. A cél a színház további, hosszú távú működésének fenntartása, valamint a Karinthy Márton által kijelölt művészi irány, hagyományok továbbvitele. A színház ügyvezető igazgatója 2021 januárja és júniusa között Bakos-Kiss Gábor volt. 2021. július 1-től az intézmény vezetője Berettyán Nándor lett. 2022-től az ügyvezető igazgató Olt Tamás, a művészeti vezető Berettyán Nándor lett.
2023-tól a színház kis létszámú, ám saját társulattal rendelkezik, amely újabb mérföldkő a teátrum életében. A 2023/2024-es évadtól a színház művészeti vezetője Ilja Bocsarnikovsz.
Az épület bélyegkép|A színház 2007-ben
A XI. kerületben, a Bartók Béla úton található, 1932-ben épült bérházban, a második világháború előtti időkben Hunnia moziként működő, volt Haladás moziTakács István: „Mi voltunk az első maszek társulat” állami támogatás nélkül • Kötelez a Karinthy név, Heti Budapest 2. évfolyam 8. szám - 1990. március 9. (online: adtplus.arcanum.hu) épületében 1988 óta működik Buda egyetlen állandó játszóhellyel rendelkező, magánszínházként játszó önálló színháza, a Karinthy Színház. A helyiség felújítását a vállalkozás maga finanszírozta. A rekonstrukcióhoz kaptak ötmillió forint bankkölcsönt, amiből rendbe hozatták az épületet – és amit megtermelve az évek során fizettek vissza –, illetve a Művelődési Minisztérium is adott egymilliót.Karinthy Színház, Magyar Nemzet 53. évfolyam 83. szám - 1990. április 9. (online: adtplus.arcanum.hu) Az épület a XI. kerület tulajdona, a helyiség használati joga a színházé.Karinthy Színház 1988, Theatre database / Színházépítészet Közép-Európában (hozzáférés: 2019. december 8.)
A nézőtér az utcaszinttől, körülbelül egy méterrel mélyebben fekszik, ez a korábbi mozi funkcióból ered, így megfelelő lejtését tudtak biztosítani a „kukucskáló” színház érzését keltő nézőtérhez. A földszinti és karzati ülőhelyeken 230 néző fér el. Mivel a zsinórpadlás nélküli színpad – ami tömege hátrafele kinyúlik a lakóház tömegéből – fala egyben a lakóház hátsó utcai fala is, ezért a díszleteket szűkösen, az utcára nyíló ajtón keresztül tudják mozgatni. A díszletek raktározását szomszédos utcákban tudják megoldani. Az öltözők a színpad mellett, a raktárral szinte egybeolvadva működnek. A lakóházi elhelyezkedés miatt adódó szűkösség ellenére a kerület gyakran látogatott színháza.
2001-ben,Amikor egy magánszínház megszépül – Huszadik évadában jár a Karinthy Színház, Népszabadság 59. évfolyam 272. szám - 2001. november 22.. (online: adtplus.arcanum.hu) a Bartók Béla úton a színházat befogadó lakóház elé az utcára kinyúló hozzáépítést, ami mintegy hosszú trafikos bódé szerű, vörösre festett fa portál, tetején nagy „Karinthy Színház” felirattal, az előtér és jegypénztár bővítése tette szükségessé. Az előtérből egy kisebb társalgó, illetve innen a büfé nyílik. 2000-ben, a Budapesti Operettszínház felújítása során lecserélt a Honthy Hannát is látott függönyöket és a székek egy részét, melyek Karinthy Márton gyerekkorát is hordozzák, jelképes összegért kapta meg a színház. A 2010-es évekre a helyiség három lakással – melyek közül egy 2011-ben nyílt meg próbateremként, stúdió- és szobaszínpadként –, egy elárvult papírüzlet helyiséggel – amit a színháztulajdonos kölcsönből vásárolt meg és lett belőle az előtérként funkcionáló helyiség – és egy raktárhelyiségekkel bővült.Nagy munka a nagyoperettben, Népszabadság - Budapest melléklet, 2000. február 17. (online: adtplus.arcanum.hu)Csurkával nyit a kelenföldi Karinthy, Népszabadság 69. évfolyam 216. szám - 2011. szeptember 15. (online: adtplus.arcanum.hu)
Igazgatók
Karinthy Márton (1982-2019)Bakos-Kiss Gábor (2021)Berettyán Nándor (2021-2022)Olt Tamás (2022–)
Társulat (2026/2027)
Vezetés
Igazgató: Olt Tamás Művészeti vezető: Ilja Bocsarnikovsz Drámapedagógus, rendezőasszisztens: Váradi R. Szabolcs
Színészek
Vendégművészek
Örökös tagok
Balázs Andrea Bodrogi Gyula Egri Kati Szacsvay László
A bemutatott előadások listája Karinthy Márton rendezésében
A Hököm Színpadon
Fekete István: Vuk (1982) Hubay Miklós: A zsenik iskolája (1982) Karinthy Ferenc: Gőz (1982) Végh Antal: Miért bántják a magyar futballt? Avagy te is totóztál haver? (1983) Aszlányi Károly: Amerikai komédia (1983) Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok (1984) Romhányi József-Rigó Béla: Dr. Bubó házassága (1984) Csehov: A dohányzás ártalmasságáról (1984) Csehov: Leánykérés (1984) Csehov: Medve (1984) Páskándi Géza: Szeretők a hullámhosszon (1984) Hašek: Švejk, a derék katona (1985) Beecher Stowe–A. Brustein: Tamás bátya kunyhója (1986) Harsányi Gábor: Meghódítjuk Amerikát! (1986) Karinthy Frigyes: A bűvös szék, avagy ki az őrült a csárdában (1987) Szirmai–Bakonyi–Gábor: Mágnás Miska (1987)
Színigazgatóként bemutatta Csongrádi Mária gyermekelőadásait: A Hercegnő és a Varázsló (1985), Ali Baba meg a Rablók (1986), Peti meg a Róka (1987)
A Karinthy Színházban
John Steinbeck: Egerek és emberek (1988) Agatha Christie: Az egérfogó (1988) Ágoston György: Miből élnek itt az emberek? (1989) Karinthy Frigyes: Lepketánc (1989) Gyárfás Miklós: Mennyei riport (1989) Vitéz-Vadnay-Ágoston: Meseautó (1989) Bradányi Iván: Vidám válás (1990) Méray Tibor: Búcsúlevél (1991) Moreto: Donna Diána (1991) Crowley: Fiúk a csapatból (1992) Fierstein: Kakukktojás (1993) Vadnay László: A csúnya lány (1993) Neil Simon: A nagymama soha (1994) Szakonyi Károly: Adáshiba (1994) Aszlányi-Karinthy-Gyulai Gaál-Romhányi: A hét pofon (1995) Priestley: Váratlan vendég (1996) Karinthy Márton: Korai fagy (Filmadaptáció) (1996) Karinthy Frigyes- Szakonyi Károly: Tanár úr, kérem! (1996) Poiret: Őrült nők ketrece (1997) Karinthy Frigyes: Ki a normális? avagy A marha férj (1997) Szerb Antal: Ex – királyi szélhámosság (1998) Tabi László: Spanyolul tudni kell (1999) Kellér Dezső – Zerkovitz Béla: Az alvó férj (1999) Albert Kesselring: Arzén és levendula (2000) Eisemann Mihály: Bástyasétány 77 (2000) William Shakespeare: Harmadik Richárd (2000)