A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (rövidítve: MKEH) az országos mérésügyi, mértékhitelesítési és törvényességi felügyeletet ellátó szervezet volt 2006 és 2016. december 31. között.

Története A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet hozta létre. Az 1312/2016. (VI. 13.) Korm. határozat értelmében a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal jogutódlással – Budapest Főváros Kormányhivatalába történő beolvadással – megszűnt és 2017. január 1. napjától Budapest Főváros Kormányhivatala szervezeti rendszerén belül folytatja szakmai tevékenységét.http://www.http ://mkeh.gov.hu/

Feladatai

Jogosultságait és kötelezettségeit a mérésügyi törvény írja elő Mértékek (mérőeszközök és etalonok) fenntartása és őrzése Mértékhitelesítés és kalibrálás Fémjelzés (nemesfémek) Laboratóriumok akkreditálása Az ország területén használható mértékegységek kihirdetése

Hatóságok és osztályok Kereskedelmi és piacfelügyeleti hatóság Kereskedelmi osztály Idegenforgalmi osztály Közraktári felügyelet Piacfelügyeleti osztály Haditechnikai és exportellenőrzési hatóság Hadiipari és Haditechnikai külkereskedelmi osztály Exportellenőrzési osztály Nemesfémvizsgáló és hitelesítő hatóság Nemesfém engedélyezési osztály Anyagvizsgálati osztály Fémjelzési osztály Nemesfém ellenőrzési osztály Fogyasztói tájékoztató Műszaki felügyeleti hatóság Engedélyezési osztály Felügyeleti osztály Szakbizottságok Metrológiai hatóság Hitelesítés Felügyeleti tevékenység Típusvizsgálat Etalonok, mérési képességek, kalibrálás EK tanúsítás Nemzetközi együttműködés Főosztályok Elektromos, Hőfizikai és Optikai Mérések Osztály Engedélyezési és Szerencsejáték Vizsgálati Osztály Sugárfizikai és Kémiai Mérések Osztálya Mechanikai Mérések Osztálya

Szerepe a mérésügy nemzetközi rendszerében A mérésügy hierarchiájának csúcsán a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal áll, amely önálló metrológiai kutató- és hitelesítő laboratóriumokkal is rendelkezik. Munkájához kapcsolódik az OIML Organistation Internationale de Métrologie Légale. A 2012. évi állapot szerint 57 tagországa van. Munkájához regionális és nemzetközi szervezetek kapcsolódnak

A mérésügyben egyenrangúak a MKEH szervezetével az egyes országok mérésügyi hivatalai (alapjában véve a méteregyezmény tagországainak intézményei) NPL National Physical Laboratory, Nagy Britannia NIST National Institute of Standards and Technology, Amerikai Egyesült Államok PTB Német Szövetségi Köztársaság METAS, Svájc Metrological Accreditation Service LNE, Franciaország NIM, Kínai Népköztársaság NRC, Kanada MNI Ausztrália BEV Ausztria DZM Horvátország ČMI Cseh Köztársaság ISIRI Irán NSAI Írország NPLI Izrael MSE Olaszország GUM Lengyelország VNIIMSz Oroszország BRML Románia Biroul Român de Metrologia Legala DMDM Szerbia SMÚ Szlovákia URSM Szlovénia CEM Spanyolország SWEDAC Svédország STAMEQ Vietnám

Története A szabályokért és azok megtartásért korábban a törvényhatóságoknak kellett eljárniuk (a vármegyék és a törvényhatósági jogokkal felruházott városok). Felelősségük körébe a hossz-, a terület- és az űrmérték tartozott. Ez utóbbiakat a hordójelző állomások látták el. A XIX. századtól a tömegmérés önállóan is szerepel a törvényekben. Az említett mennyiségeken kívüli, egyéb mennyiségek mértékegységei először a métertörvényben jelentek meg (1874. évi VIII. tc.): az „erőmérték” (a lóerő) és a térfogatmérték (akkori nevén: köbmérték). Az 1907. évi V. törvényben további mennyiségek mértékegysége is megjelenik: nyomás, villamos töltés, ellenállás, áram és feszültség, a hőmérséklet és a nehézségi gyorsulás. 1655. évi XXXI. törvény: a mázsákat, meg a száraz és folyó testek mértékeit az egész országban egyenlővé kell tenni a pozsonyival; a hegyvám beszedésénél husz év óta divatba jött felülfizetéseket a vármegyék szüntessék meg. A budai és a pozsonyi mértékeket egymásnak megfelelőnek ismeri el. A hegyvám tulajdonosok felelősek a végrehajtásért. 1696 Budai Mértékfelügyelő 1715 Elhelyezik a pozsonyi városháza falán az ú.n. pozsonyi mértékrendszer, az öl (1901,9 mm) és a pozsonyi rőf (784 mm) tábláit 1807. évi XXII. törvénycikk a mértékek és a pénzláb egyenlősítéséről A törvényhatóságok által kiadott hitelesítő bélyeg alkalmazásáról a hossz- és űrmérték esetén 1854 az Alsó-ausztriai (bécsi) mértékegységek kötelező előírása 1871 évi XVI. törvénycikk a tengeri kereskedelmi hajók köbözéséről 1874. évi VIII. törvénycikk a métermérték behozataláról. Megalakul a Magyar Királyi Mértékügyi Bizottság. 1874. évi XXXI. törvénycikk a métermérték behozataláról szóló törvény keresztülvitele czéljából az 1874. évre szükséges póthitelről 1875. évi LVIII. törvénycikk a metermérték-törvény behozataláról szóló 1874. évi VIII. törvénycikk 16-ik szakaszának módosítása iránt 1876 évi II. törvénycikk a méter-mérték ügyében 1875. évi május hó 20-án Párisban kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről 1891. évi VI. törvénycikk a méter-mérték behozataláról szóló 1874:VIII. tc. némely határozmányainak módositásáról Az X keresztmetszetű méterrúd és az új kilogramm törvényesítése. A sulynak, illetőleg a tömegnek alapmértékéül szolgál azon henger-alaku test tömege, mely az országos levéltárban őriztetik... 1907. évi V. törvénycikk a mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről; a mértékügynek a magyar szent korona országainak egész területére kiterjedő egységes műszaki vezetésére Budapesten Magyar Királyi Központi Mértékügyi Intézet állíttatik fel, továbbá: A hordójelző hivatalok működése a területileg illetékes állami mértékhitelesitő hivatalok állandó felügyelete és ellenőrzése alatt áll. 1919 Az intézet neve megváltozik: Központi Mértékügyi Intézet 1936. évi XXV. törvénycikk az egészségügyi és egyéb közcélokra szolgáló méréseknél használatos mértékek, mérőeszközök és készülékek hitelesítéséről 1942. évi VII. törvénycikk a mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről szóló 1907. évi V. törvénycikk módosításáról 1948 LV. tc. méterrendszer a földnyilvántartásban 213/1950. (VIII. 20.) MT rendelet a hitelesítési kötelezettség alá eső mértékek, mérőeszközök és készülékek ellenőrzése tárgyában 293/1950. (XII. 21.) MT rendelet a mérésügyről. A Központi Mértékügyi Intézet elnevezése a jelen rendelet hatálybalépésétől kezdve: Mérésügyi Intézet 36/1951. (II. 4.) MT rendelet 73/1952. (VIII. 27.) MT rendelet az Országos Mérésügyi Hivatal létesítéséről 1067/1954. (VIII. 27.) számú MT határozat az Áruraktározási Hivatal, az Országos Találmányi Hivatal és az Országos Mérésügyi Hivatal feletti főfelügyeleti jog gyakorlásáról 8/1976 MT rendelet a mérésügyről 1978. évi IV. törvény a Büntető törvénykönyvről, 295. § „Aki minőséget tanúsító okiratban jelentős mennyiségű vagy értékű áru minőségéről valótlan adatot tanúsít, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” 61/1984. (XII. 13.) MT rendelet a 8/1976 (IV. 27.) MT. rendelet módosításáról 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről. Ez a törvény a mértékegységek tekintetében jelenleg is hatályos 2212/2006. (XII. 7.) Korm. határozat az Országos Mérésügyi Hivatal megszüntetéséről 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról 2010 320/201 (XII.27.) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról 1312/2016. (VI. 13.) Korm. határozat 365/2016 (XI.29) Korm.sz. Budapest fővárosi Kormányhivatal kijelölése A telephely továbbra is az OMH Németvölgyi úti intézmény

Jegyzetek

Kategória:Metrológia Kategória:Magyarország közigazgatása