Hortobágyfalva (, , szász nyelven Harwesterf) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében. Közigazgatásilag Veresmart községhez tartozik.
Nevének eredete Német és magyar nevét a Hortobágyról kapta. Román neve a 'som' jelentésű corn szóból való. Először 1319-ben Hortobagh, majd 1335-ben Harbasdorff, 1534-ben Horthobaghfalwa alakban szerepelt.
Fekvése Nagyszebentől húsz kilométerre keletre, a Hortobágy partján fekszik.
Népesség A népességszám változása Népessége 1850-től a két világháború közöttig 600 és 750 fő között mozgott, azóta csökken. Etnikai és vallási megoszlás 1880-ban 611 lakosából 709 volt román és 22 magyar anyanyelvű; 580 ortodox, 14 római katolikus és 11 református vallású. 2002-ben 449 lakosából 438 volt román, öt cigány és négy magyar nemzetiségű; 424 ortodox, 12 pünkösdi és hat baptista.
Története A falutól északkeletre egy kicsiny földvár maradványai találhatók. Egy elmélet szerint ez egy korai Árpád-kori határvédelmi vonal része lehetett.Sabin Adrian Luca, Zeno Karl Pinter, Adrian Georgescu: Repertoriul arheologic al judetului Sibiu, Editura Economică, Sibiu 2003. és Wanek Ferenc: Kiállítás-vezető. X. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia (Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság). A középkor végén szász, a 17. századtól román lakosságú falu. Közigazgatásilag kétfelé oszlott: keleti része Felső-Fehér vármegyéhez, a nyugati Talmácsszékhez tartozott. Ortodox temploma 1792-ben épült. A Grecu fivérek által az 1820-as években készített belső festéséből a kupolában még láthatók részletek.Marius Porumb: Dicționar de pictură veche românească din Transilvania. București, 1998 1876-ban a teljes falut Szeben vármegyéhez csatolták. 1910-ben megépült a Hortobágy-völgyi keskeny vágányú vasút, és Hortobágyfalvánál egy szárnyvonal ágazott el Vurpód felé. 2002 óta a vasút nem üzemel, bár komoly tervek készültek újraindítására.
Jegyzetek
Képek
Kategória:Szeben megye települései Kategória:Szeben vármegye települései