Ságvár (latinul: Tricciana, németül: Schleugberg) község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban. A Dunántúl egyik legrégebben alapított települése, közel kétezer éve lakják a területet. Erdei tanösvényei, hangulatos elhelyezkedése és a Balatonhoz való közelsége miatt a mai napig népszerű hely. Siófoktól légvonalban mindössze 4 km-re délre, Kaposvártól 60 km-re északkeletre, Veszprémtől 30 km-re délkeletre, a Balaton partjától mindössze 10 km-re helyezkedik el.
Az utóbbi évtizedben lakosainak száma dinamikus növekedésbe kezdett, köszönhetően folyamatos fejlődésének. A 2005-ben alakult Ságvárért Egyesület révén indultak útjaikra a Löszölő-Tökölő Teljesítménytúrák, melyeknek útvonala érinti a falu, illetve környékének különleges és nevezetes pontjait, mint például a Bujó-lik, a 12-es szoba, a Képes-fa, illetve a Böre-vár. A település, falu létére egészen fejlett, illetve felszerelt. Számtalan üzlet, gyógyszertár található a Fő út mentén, továbbá rendelkezik saját általános iskolával, gyermek háziorvosi szolgálattal, illetve saját postával és óvodával.
Dinamikus fejlődésének köszönhetően, illetve a falu és Siófok közötti területen tervben levő ipari park létesítése révén, számtalanszor felmerült Ságvár Siófokhoz csatolásának a terve.
Fekvése Siófoktól, illetve az M7-es autópályától 5 kilométerre délre fekszik a Szekszárd felé vezető 65-ös főút mellett.
Északról Siófok, keletről Siójut és Ádánd, délről Nyim és Torvaj, nyugatról pedig Lulla és Balatonendréd határolja. A keleti szomszédságában lévő településekkel és Balatonszabadival a 6403-as út köti össze. Siófokkal és Sommal kerékpárút is összekapcsolja.bélyegkép|242x242px|A 65-ös főút, Ságvár a háttérben A település területén található a Landor-hegy (229 m), a Malom-hegy (272 m) illetve a Böre-vár (279 m), amely utóbbiak a Külső-Somogy dombvidékének legmagasabb felszíni kiemelkedései közé tartoznak, de nincs messze tőle a Nyim területén emelkedő, 268 m magas Nagyhegy, illetve a Lulla területén magasodó, 288 m-es Flóra-hegy sem. bélyegkép|A lándor-hegyi adótorony Közelében található, a Siófokhoz tartozó Balatonkiliti és Ságvár közt az LHSK Siófok-Kiliti repülőtér.
Vízrajz
Jaba A somogy vármegyei Pusztaszemesen ered, forrásának vízrajzi érdekessége pedig az, hogy a terület kb. 200-220 méteres tengerszint feletti magasságban választja el a kőröshegyi Séd-patakot, illetve a Jabát mely eleinte dél felé, majd keleti irányban folyik. Forrásuk a pusztaszemesi völgyben egymástól kb. 200-300 méterre van. A forrástól a patak Bálványos keleti határán halad tovább, majd kb. 10 kilométert megtéve érkezik Lulla községéhez. Ezután lép be Ságvár területére. Közvetlenül Alirét mellett halad el, majd folyik tovább az általa kialakított Jaba-völgyön keresztül Kömpe területére. Ezután fordul északi irányba, ahol belefolyik a Halastóba, majd végül Ádánd község határában torkollik bele a Kis-Koppányba (annak bal oldali mellékvize), mellyel egyesülve ugyancsak Ádánd keleti határában a Sióba torkollik, így a Sió vízgyűjtő területhez tartozó Jaba-patak a Duna közvetítésével végsősoron a Fekete-tenger vízgyűjtőjéhez tartozik.
Nyimi-patak A déli szomszédságban lévő Nyim községéből eredő kis patak, a községben áthaladva fordul északi irányba, majd ömlik bele a Jaba-patakba.
Jaba-halastó Kis méretű halastó Ságvár keleti részében, melyet a Jaba táplál. Élővilága háborítatlan, lápos-mocsaras részek alakultak ki a torkolat közelében
Csárda-réti-patak Ságvár északi részéből eredő patak, mely északi irányban, Balatonkiliti felé folyik. Miután átfolyt a településen, a siófoki szennyvíztelepnél ömlik bele a Sióba.
Címer
Leírása Stilizált római úttal 3 részre osztott, alsó mezejében hasított, álló csücskös talpú tárcsapajzs. A címerpajzs felső kék mezejében a vágási vonalat követő zöld dombokon jobb oldalt stilizált arany római őrtorony, míg a mező bal oldalán tornyával jobbra fordult fehér templom helyezkedik el. Mindemellett a mező felső részében lebegő, hármas tagolású, arany szalagon fekete nagybetűs Ságvár felirat olvasható. A pajzs két alsó vörös mezejében hullámos kék pólya látható. A második mezőben jobb haránt helyzetű arany búzakalász, tőle jobbra zöld levéllel megrakott, lebegtetett arany szőlőfürt, továbbá a harmadik mezőben barna törzsű, zöld lombú fa áll.
Magyarázat Ságvár területén feküdt egykor a Tricciana nevű római település, mely fontos állomása volt a Pécs (Sopianae) felől Győrbe (Arrabona) vezető hadiútnak. Erre utal a hármas útkereszteződés és a római őrtorony is. A templom a vallásosságot, fehér színe a tisztaságot jelképezi. A búzakalász és a szőlőfürt a fő foglalkozási ágat, a mezőgazdaságot, a zöld lombos fa pedig a természeti környezetet jeleníti meg.
Története Ságvár területén több történelmi korból is értékes leleteket találtak a régészek. A legkorábbiak tanúsága szerint itt már a kőkorszakban is települések voltak, mintegy 17 000 évvel ezelőtt rénszarvasvadászok éltek itt. Származnak leletek a bronz- és a rézkorból is, az első itteni, írott forrásból is ismert település pedig a kelta eredetű Tricciana volt. bélyegkép|balra|Tricciana a virágzó késő római Pannonia provincia belső erődjei (castrum) közé tartozott|300x300px bélyegkép|271x271px|Római kőkoporsó a Tricciana parkban (a Tömlőc-hegyből előkerült kőszakofággal), melyet 2007-ben létesítettek bélyegkép|225x225px|Tricciana erődje az ókorban
A római időkben fontos közlekedési csomópont helyezkedett el a mai Ságvár közelében: itt keresztezte egymást az Arrabonát és Sopianaét összekötő, valamint a mai Keszthely és Adony között húzódó út. Az egykori, közel 1 kilométer hosszú, 2,5 méter széles római kori várfalból ma már csak néhány méternyi látszik, a református templom előtti romkertben. Az erőd a 4. században leégett, a rómaiakat lassan más népek váltották fel. Egyes vélemények szerint a hunok, mások szerint a 9. század végén ide érkező magyarok egyik törzsét vezette Ság, akiről a település a nevét kapta.
A középkori Ság falu a mai településtől délnyugatra feküdt, lakói a 11-12. században egy kabar törzs tagjai voltak. 1038 és 1095 között a falu a pannonhalmi apátság birtoka volt, 1106-ban Álmos hercegé, később a dömösi monostoré. 1211-ben Ság neve szerepelt a tihanyi apátság összeírásában is, 1431 és 1447 között pedig a székesfehérvári őrkanonok és a johannita lovagok tulajdona volt. Ságvár néven (Sagwar írásmóddal) először 1460-ban jelent meg, ekkor Gáni Kristóf birtoka volt. 1536-ban a település 17 telekkel rendelkezett és a fehérvári káptalan tulajdonában állt, majd a török megszállás idején az endrédi náhije részét képezte. Vára több harc színhelye volt, a Tömlöc-hegy pedig onnan kapta nevét, hogy a törökök börtönt építettek ott. 1558-ban a tihanyi vár kapitánya, Takaró Mihály azt jelentette, hogy július 7-én „az terekek egy szentegyházat erősítettek meg. Rájuk üték... megvettem tőlük a tornyot.”
bélyegkép|366x366px|Ságvár egy 1782-ben készített térképen 1531-ben Török Bálint pártfogásával a megmaradt magyar lakosság a református hitre tért át. 1571-ben a település a török kincstár adólajstromában szerepelt 48 házzal, később 52-vel. 1646-ban egy feljegyzés az eklézsiáját már virágzó egyházként említi. 1715-ben az itt lakók új templomot építettek maguknak, ami helyett 1746-ban újabbat és erősebbet emeltek, de 1814
-ben ezt is lebontották, mivel megsüllyedt; az ezt követő években építették fel ma is álló templomukat. A katolikus templom a 18. század közepén készült el.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, amikor Jellasics a Sió környékén harcolt, a közelben tanyázott, majd Kossuth Lajos toborzói is Ságvár mellett gyülekeztek. 1864-ben Ságvárnak 224 háza volt. 1920-ban, a Nagyatádi Szabó István-féle földreform idején a veszprémi káptalan birtokából mintegy 120 holdat osztottak szét, a Rákóczi utcában pedig további házhelyeket. 1945-ben, amikor még mindig a veszprémi káptalan volt a falu legnagyobb birtokosa, 1660-an éltek itt.
A szocializmus idején épült ki Siófok és a község között a már aszfaltozott 65-ös főút, mely semmibe véve a falu középkori utcahálózatát, keresztülvezették a központon. Ennek eredménye ma is tapasztalható, egyes helyeken háromszög telkek alakultak ki. A község északi részén az 1970-es években kezdődött meg az Újtelep községrész létrehozása, köszönhetően a nagymértékű bevándorlásnak. Főleg a közeli Nyimből, Somból és Nagyberényből költöztek az emberek ide, közelebb a munkahelyet adó Siófokhoz. A régi utcahálózattal ellentétben, 700 m hosszú, nyílegyenes utcákat építettek ki, majd létesítettek telkeket rajtuk. Az újonnan betelepültek mellett, ide tervezték meg a község ipari szektorát is. 1959-ben megalakult az Egyetértés Tsz, mellyel gyökeres változásköveztkezett be a falu életében. Nagy hangsúlyt kapott az oktatás is a korszakban. Az államosításig egyházi intézményként működő iskola, a szocializmus korszakában nagy bővítésen esett át. 1951-ben és 1972-ben új szárnyat, 1987-ben pedig tornyot is kapott. Ugyanakkor a tornaterem csupán a rendszerváltást követően valósulhatott meg. A község tanácselnöke Szigeti József volt, akit a rendszerváltást követően választottak meg a község polgármesterévé.
A rendszerváltást követően a település dinamikus fejlődésnek indult, részben az előnyös elhelyezkedése miatt, részben pedig az ide érkező európai uniós támogatásoknak köszönhetően. 1996-ban ünnepélyes keretek közt avatták fel a község jelképeit, a címert és a kék zászlót. Ezt a napot, június első szombatját falunappá nyilvánította az önkormányzat képviselő-testülete. Az 1998-as második falunapot Szigeti József polgármester nyitotta meg, majd átadták a "Ságvárért" emlékérmeket. Ezután 1999-ben tartották meg harmadszor az immár hagyománnyá vált ságvári falunapot. Eleinte a főtéren rendezték meg, majd átköltözött a kultúrház udvarára. Az utóbbi években pedig a község sportpályája ad otthont a rendezvénynek. 2024. június 1-én 25. alkalommal rendezték meg az eseményt, hosszabb kihagyás után. bélyegkép|317x317px|A Tour de Hongrie versenyzői a főúton 2010-ig az önkormányzat független polgármester irányításával működött, majd a következő három választáson a falut már korábban is irányító Kecskés Gábor a kormánypártok támogatásával erősítette meg tisztségét az amúgy független jelöltekből álló képviselő-testület élén (2019-ben ráadásul egyedüliként indulva a posztért). A település a Balatonhoz és Siófokhoz való közelsége miatt felértékelődött, népessége növekedni kezdett. A község északi területein egyre több építési telket alakítottak ki, ahová az újabban beköltözött lakók házépítésekbe kezdhettek. Ennek eredményeként egyre közelebb került a szomszédos Siófokhoz, a köztük megvalósítani kívánt ipari terület hatására pedig egyre gyakoribb kérdés lett a község egyesülése a térség központjával. Ez viszont a mai napig nem valósult meg, Ságvár továbbra is független. Megújult a katolikus és református templom, teljes felújításon esett át az általános iskola, piac létesült a sportpálya területén, burkolat került a református templom terére, illetve elbontották a régi művelődési házat és egy újat építettek helyére. Emellett 2015-ben Siófok és Ságvár közt, 2020-ban pedig Ságvár és Som közt létesült kerékpárút. Kiemelendő dolog még, hogy itt található hazánk 14 hamvasztójának egyike.
2024. május 12-én a Tour de Hongrie keretein belül a falu is helyszíne volt a kerékpárverseny 5. szakaszának, ezzel tovább erősítve a település hírnevét. Ebben az évben ismét több jelölt szállt versenybe a polgármesteri pozícióért a június 9-ei önkormányzati választáson: a hivatalban lévő, kormánypárti támogatású polgármester mellett, Szarka Norbert és Juhász István személyében két független jelölt is indult. Kecskés Gábor végül 48,51%-kal megnyerte a választást, de nem sokkal maradt le tőle a független Szarka Norbert 41,15%-kal. Ságvár TV