Kalmár György (Tapolcafő (Veszprém megye), 1726. – 1782. szeptember 4. után) nyelvész, költő, orientalista.
Élete
Nemesi származású volt. Miután középiskoláit a debreceni kollégiumban, ahol teológiát is tanult, elvégezte, 1750 körül külföldi, különösen angol egyetemeket látogatott; bejárta Németországot és Leidenben a keleti nyelveket tanulta; azután Bécsben, Pozsonyban, Budán és más helyeken lakott. 1772 körül a kecskeméti református iskolában néhány évig konrektor volt.
Csak tudományos szenvedélyének élt; külsejében és életmódjában a cinizmusig menő egyszerűséget tanúsított. Nyelvtudománnyal foglalkozott, különösen az egyetemes vagy bölcseleti nyelvkérdésekkel, és erre vonatkozó munkái külföldön híres polémiát keltettek. Másik érdekes tétele volt, hogy a magyar nyelvnek egyrészt tökéletességét, másrészt a török–tatár nyelvvel való rokonságát vitatta.
Járt Konstantinápolyban és Kis-Ázsiában, ahol a török nyelvvel megismerkedett. Igen tanult, de zavaros fő volt és munkássága meddő maradt. A florenci társaságnak is tagja volt. Halála évét és helyét nem tudjuk.
Munkái
Dissertatio latina critico-philologico-theologica in Isaiae VII. 14. cum variis animadversionibus criticis. Oxonii, 1750 Genuina linquae hebraicae grammatica Sive vetus illa sine masoretharum punctis hebraisandi via. Genevae, 1760 Tractat über den Text: Kind fürchte den Herrn und den König. Mit einer lateinischen Zuschrift an die Kaiserin Königin. Wien, 1764 Epistola divi Pauli ad Hebraeos hebraice cumannotatt. criticis. Amstelodami, 1766 Prodromus idiomatis Scythico-Mogorico-Chuno (seu, Hunno-) Avarici. Posonii, 1770 (A versek egy részét, 1245-öt, 1761-ben Jassyban írta. E munka arról is nevezetes, hogy nyelvünknek a classikai mértékre alkalmas voltát bizonyítja, erre szabályokat is ad, sőt mintegy 5000 hexameterre menő két vegyes tartalmú verssel meg is előzi a classikai triász föllépését.) Online Praecepta grammatica atque specimina lingvae philosophicae sive universalis, ad omne vitae genvs accommodatae. Berolini & Lipsiae, 1772, hét rézm. táblával (Barátai költségén adta ki. Olaszul: Róma, 1773. bővített kiadásban és hat rézm. tábl., Németül: Bécs, 1774. szintén átdolg. kiadás hat rézm. és szerző arczk. Ajánlja Wendler Ferdinánd barátjának, a m. n. múzeumi példány tiszta lapján sajátkezű írásával és négy latin verssel. 1777. febr. 10.) Obfensae inlegitimae vindex legitimus hoc est: Censores romani censurae subjecti, atque nuper inventum idioma philosophicum universale ab ineptis eorum cavillationibus vindicatum, Erlangae. 1774 Est et chamaeleon inter philosophos. Viennae, 1775 A magyar helikon-ért és kástaliák-ért felséges Mária Theresiahoz buzdult alázatos ének. Uo. 1778 Magjar Merkuriusnak és magjar szómagjarázónak kellemetessége. Hely n., 1781 (Költemény; a M. Hirmondó 1781. 19. sz. Libertiny Sámuel magyar verses kritikát ír ezen munkáról, melyben írásmódját gúnyolja.) Kalmár György utazásai. A Prodromus Summájának Post Scriptuma; bev., ford., átdolg. Weöres Sándor, ill. Kiss István; Magyar Iparművászeti Főiskola, Bp., 1976 (Studium) Summa. Az embernek épségben levő állapotjáról és esetéről és ebből következő lelki és testi nyavalyásságáról, egyszóval az ő egész romlott természetéről; tan. Weöres Sándor; Pátria Ny., Bp., 1993 (Pátria könyvek) – hasonmásbanEredetileg a szerző 1770-es Prodomus Idiomatis... c. kötetében jelent meg. Kalmár György, "a magyar nyelv szerelmese"; sajtó alá rend., bev. Szelestei N. László; PPKE BTK, Piliscsaba, 2000 (Pázmány irodalmi műhely. Források) Féljed a Királyt!; Kalmár György kéziratát sajtó alá rend., utószó, jegyz. Szelestei N. László; Jókai Városi Könyvtár, Pápa, 2001 (Pápai diákok)
A Magyar Hírmondóban (1780. 70. sz.) hírdeti: Lexicon Hungaricum: Addita Interpretatione Latina, inusus omnium, ea, qua debuit, ratione, etymologice comparatum et auctum cz. munkáját és (1781. 19. sz.), a Madjer szómadjarázó cz. munkájának megkezdését. Különczködéséről Kazinczy a következőket jegyezte föl: «...míg Prodromusát Landerernél nyomatta, egy kerti nyaralóban töltötte a telet; fázva, koplalva s nyakiglan ülve a szalma közt, s úgy dolgozá verseit reszketve minden tetemiben a hideg miatt. Ázsiában utazván, eczetet, olajat, sót horda magával, s így valahol a mezőn megszálla, készen lelé ebédjét, vacsoráját».
Források
PIM
További információk Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941 Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. Bp., Tankönyvkiadó, 1990 Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939–2002, 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992 Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968 Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967–1969 A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893–1904 Strbik Andrea: Héber nyelvtanok Magyarországon. Bp., MTA Judaisztikai Kutatócsoport-Osiris Kiadó, 1999 Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994 Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998
Körmöczi László: A világnyelv kérdése és Kalmár György; Dajka Ny., Nagykőrös, 1933 Hegedüs Béla: Prodromus. Kalmár György (1726-?) világáról; Argumentum, Bp., 2008 (Irodalomtörténeti füzetek)
Jegyzetek
Kategória:Magyar nyelvészek Kategória:1726-ban született személyek Kategória:1782-ben elhunyt személyek Kategória:18. századi magyarok Kategória:A Leideni Egyetem hallgatói