A lengyel nemzetiségi templom (Mindenkor Segítő Szűz Mária plébániatemplom) Budapest X. kerületében áll, az itt élő katolikus lengyelek részére épült. A Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom mellett a legismertebb magyarországi lengyel vallási intézmény.
Története balra|280px|bélyegkép|A templom oldalról
A 20. század elejére több tízezer lengyel telepedett le Budapesten. A kőbányai kőfejtőkben dolgozó kolónia tagjai 1907-től a Conti-kápolnában tartották szertartásaikat, majd Wincenty Danek lengyel pap 1914-ben szerezte meg az engedélyt egy önálló, római katolikus lengyel templom megépítésére. Az első világháborúban nem indulhatott meg a munka és a gyűjtés is nehezen haladt. Végül – lengyelországi és amerikai lengyelek támogatásával – 1925-ben kezdődött el az építkezés Árkay Aladár tervei alapján. A templomot 1930 augusztusában szentelte fel August Hlond, Lengyelország bíboros-hercegprímása.
1952-ben a kommunista hatalom a templomot elvette a lengyelektől, de továbbra is templomként működött, így épségben megmaradt 1989-ig, amikor a lengyel közösség újra birtokba vehette.
Egy 1993-as rendelettel helyi műemléki védettségbe került.
2015-ben a templom a lengyel katolikus egyháztól Szent II. János Pál pápa-ereklyét kapott, melyet Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek helyezett el.Értékes ereklyét kapott a budapesti lengyel plébánia - mno.hu, 2015. szeptember 20.
Leírása Az enyhén szecessziós stílusban épült templomhoz balról masszív, bástyaszerű, torony csatlakozik. Lépcsősoron jutunk a bejárathoz, azon keresztül az előtérbe, ahol a templom építését támogató személyek, cégek és intézmények, valamint Wincenty Danek, első plébános és August Hlond, a templom felszentelője emléktáblái találhatók.
A főhajót lengyel és magyar boldogokat, szenteket ábrázoló festett ablakok díszítik (Palka József és Dobsa Béla művei).
balra|280px|bélyegkép|A templom szentélye és diadalíve Jobb oldalon: Szent Zoerardus, 11. századi lengyel származású remete, bencés szerzetes Árpád-házi Boldog Jolán, IV. Béla leánya, Jámbor Boleszláv herceg felesége Szent Kázmér, IV. Kázmér lengyel király fia, az ifjúság védőszentje Grodecz Szent Menyhért, a kassai vértanúk egyike
Bal oldalon: Szent Adalbert prágai püspök, Szent István bérmálója Szent László király Szent Kinga, IV. Béla leánya, a magyarországi lengyelek védőszentje Boldog Szalóme, Kálmán magyar herceg lengyel származású felesége
A szentély előtti enyhén csúcsíves diadalíven a Madonna és a magyar és lengyel címerpajzsot tartó angyalok képe alá festett szalagsávban kétnyelvű felirat olvasható: „Oltalmad alá futunk”. A szentély festett üvegablaka Szűz Máriát és Jézus Krisztust ábrázolja, fölötte a felhőn trónoló Szentháromság látható. Az oltár fő dísze a Czestochowai Madonna képe.Az oltár Nyáry Albert adománya. L. Nyáry Pál: Báró Nyáry Albert élete és munkássága A szentély két oldalán Fekete Madonna- és Jézus Szíve mellékoltárt alakítottak ki.
A külső falon, a bejárat mellett a Katyńi vérengzés áldozatainak emléktáblája látható.
Jegyzetek
Források Budapestcity.org Templom.hu
További információk Miserend.hu Műemlékem.hu Esztergom-Budapesti Főegyházmegye honlapja Esztergom-Budapesti Főegyházmegye honlapja
Kategória:Budapest 20. századi katolikus templomai, kolostorai Kategória:Budapest X. kerülete Kategória:Budapest műemlékei Kategória:Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye templomai és kápolnái Kategória:Magyarországi lengyelek Kategória:Budapest szecessziós építményei