A konstancai kikötő a Fekete-tenger nyugati partvidékén, a Boszporusz-szorostól 179 tengeri mérföldre (332 km), illetve a Duna Sulina-ágától 85 tengeri mérföldre (157 km) található. A mintegy 39,26 km²-en elterülő kikötőt egy északi (8,344 m) és egy déli (5,560 m) hullámtörő védi. A Konstancai kikötő Románia és egyben a Fekete-tenger első, illetve Európa negyedik legnagyobb kikötője. Közigazgatásilag Konstanca része.
Kedvező földrajzi helyzetét és gazdasági fontosságát a VII. (folyami), illetve a IV. (vasúti) páneurópai folyosóhoz való kapcsolódása is kihangsúlyozza. Konstancához közel találhatóak a midiai és mangaliai mellékkikötők, melyek együtt alkotják a román tengeri kikötőrendszert, és a Tengeri Kikötők Kezelője Rt. felügyelete alatt működnek.
Története A kikötő története szorosan kötődik a város fejlődéséhez. Habár Konstancát Kr. u. a 2. században alapították, Tomisról, az ókori görög kolóniáról már a Kr. e. 6. századból van feljegyzés. A kikötővárost empóriumként (kereskedelmi gócpont) szervezték meg, hogy megkönnyítsék a görögök és a helyiek közötti kereskedelmet. A görög hatás egészen a Kr. e. 1. századig fennmaradt, amikor a Duna és a Fekete-tenger közötti területet a rómaiak elfoglalták. A római kormányzás első éveiről Ovidius írt, aki Tomisban töltötte száműzetését. A következő száz évben a kikötő lényeges fejlődésen ment keresztül, és a város I. Konstantin császár testvérének, Flavia Iulia Constantiának tiszteletére felveszi a Constantiana nevet.
A Bizánci Birodalomban a kikötő fejlődése megállt a vándorló népek gyakori inváziója miatt. A kereskedelem fokozatosan visszaszorult, a kereskedők pedig olyan biztonságosabb városok felé vették az irányt, mint Velence vagy Genova. Az olasz városok kalmárjainak emlékét őrzi a ma is látható Genovai világítótorony, melyet 1300 körül építettek. A 15. században a kikötőváros az Oszmán Birodalom részévé vált, jelentősége azonban csökkent, és az egykori genovai kereskedelem háttérbe szorult. 1857-ben a török hatóságok bérbe adták a kikötőt és a Cernavodă-Konstanca vasútvonalat a brit Danube and Black Sea Railway and Kustendge Harbour Company Ltd. (Duna-Fekete-tenger Vasúti és Kustendgei Kikötő Társaság) társaságnak.
A jelenlegi kikötő építését 1896. október 16-án kezdték el, amikor I. Károly román király elhelyezte az alapkövet. Kezdetben a munkálatokat a román mérnök, I. B. Cantacuzino vezette, majd Gheorghe Ducát és Anghel Salignyt bízták meg a feladattal. A kikötőt 1909-ben fejezték be és nyitották meg. Az akkoriban kiemelkedő felszereltségűnek számító kikötő 6 tárolómedencével, számos olajtartállyal és gabonasilóval rendelkezett. Ezekkel a létesítményekkel a kikötő 1911-es forgalma 1,4 millió tonna körül mozgott. A két világháború között egy kukoricaszárítót és egy úszó dokkot, illetve egy új igazgatósági épületet és egy tőzsdét is építettek. 1937-ben 6,2 millió tonna áru fordult meg a kikötőben.
1967-tel kezdődően a kikötőt déli irányban kibővítették. A Duna-Fekete-tenger csatorna építése fontos szerepet játszott a kikötő fejlődésében. A csatorna 1984-es megnyitása után a kikötő rohamosan növekedni kezdett és két évtized alatt 39 km² lett a területe. A csúcspontot 1988 jelentette, amikor a kikötő több mint 62 millió tonna árut mozgatott meg. Az 1989-es romániai forradalom után a konstancai kikötőnek a román gazdaságban betöltött jelentősége halványulni, az áruforgalom pedig csökkenni kezdett, és 2000-ben a kikötő a második világháború óta legalacsonyabb forgalmát bonyolította (30 millió tonna). Az áruforgalom csak 2003 után kezdett újra növekedni, és 2008-ra elérte a 61 millió tonnát, mely történetének második legnagyobb forgalmának számít. 2004-ben egy konténerkikötőt, 2005-ben egy utaskikötőt és 2006-ban egy uszálykikötőt avattak a létesítmény területén. thumb|160px|Műholdfelvétel Konstancáról (2002)
Tevékenysége thumb|A kikötő egy része A konstancai kikötő befogadóképessége évi 100 millió tonna, és a 156 horgonyzóhelyből 140 működőképes. A rakpartok teljes hosszúsága 29,83 km, és a víz mélysége 7-től 19 méterig terjed. Ezek a jellemzők hasonlóak a legfontosabb európai és nemzetközi kikötőkben tapasztalható körülményekhez, ami 165 000 DWT (bruttó hordképesség) kapacitású tartályhajók és 220 000 DWT kapacitású ömlesztett árut szállító hajók (bulk carrier) kikötését is lehetővé teszi.
A konstancai kikötő egyaránt tengeri és folyami kikötő, ezért a ki- és berakodáshoz naponta több mint 200 folyami hajó érkezik a rakpartokhoz. A kikötőt a Dunával a Duna-Fekete-tenger csatorna köti össze, mely a konstancai kikötő egyik előnyös adottságának számít. Bulgária, Szerbia, Magyarország, Ausztria, Szlovákia, Németország és Konstanca között jelentős nagyságú folyami áruforgalom zajlik. Ez 2005-ben a kikötő teljes forgalmának 23,3%-át tette ki, és összesen 8800 folyami hajó kötött ki a konstancai kikötőben.
Egy 2007-es szakszervezeti felmérés szerint a kikötő 6000 munkásából minden ötödik feketén dolgozott.
Összeköttetések A kikötő vasúthálózata a román és az európai vasúthálózathoz kapcsolódik, így a Konstanca a IV. páneurópai folyosó egyik kiinduló-, illetve célpontja. A teljes körű vasúti szolgáltatás nagy mennyiségű áru fuvarozását teszi lehetővé Románia és Európa legfontosabb gazdasági övezeteibe. Ezáltal a konstancai kikötő a TRACECA-folyosó fontos csomópontjának számít, mivel lehetővé teszi Európa, a Kaukázus és Közép-Ázsia közötti kapcsolatot. A kikötőben található vasúti sínek teljes hossza 300 km.
A kikötő a román és az európai úthálózatba a DN39 és a DN39A jelzésű főúton, illetve az A4-es autópályán kapcsolódik be. A IV. páneurópai folyosóhoz való kapcsolódásának stratégiai jelentősége van, mivel a kikötőt tengeri kijárattal nem rendelkező közép-kelet-európai országokkal köti össze. Ugyanakkor a Bukarestet átszelő IX. folyosóhoz is közel fekszik. A kikötő területén futó utak teljes hossza 100 km.
Az olajkikötőnek hét működő mólója van, melyek egyenként 165 000 DWT kapacitású tankereket tudnak befogadni. A mólók és a kőolajtároló telepek közötti összeköttetést egy 15 km hosszú földalatti és felszíni csővezeték-hálózat biztosítja, melyeknek teljes hossza 50 km. A kikötő az országos olajvezeték-hálózattal és Románia főbb kőolaj-finomítóival is össze van kötve. A kikötő ugyanakkor kiinduló-, illetve célpontja a Páneurópai Olajvezetéknek (Pan-European Pipeline, PEOP), melyet az oroszországi és a Kaszpi-tengeri kőolaj Közép-Európába való szállítására terveztek.
Mellékkikötők
A konstancai kikötő két mellékkikötője a 25 kilométerre északra fekvő midiai és a 38 kilométerre délre fekvő mangaliai kikötő. Mindkét létesítménynek jelentős a feladata, mely a fő kikötő hatékonyságát hivatott szolgálni. A növekvő igények kielégítésére folyamatosan fejlesztik őket. 2008-ban a két mellékkikötő a három létesítmény összes forgalmának 4%-át bonyolította le.
thumb|A Midia-Năvodari-i olajfinomító a mamaiai strandról nézve A midiai kikötő a Fekete-tenger partján, Konstancától nagyjából 13,5 tengeri mérföldre (25 km) északra Năvodari város területén fekszik. Az északi és déli hullámtörőinek teljes hossza 6,7 km. A 834 hektáron (8,34 km²) elterülő kikötőből 234 hektárt tesz ki a szárazföldi rész és 600 hektárt a vízi rész. A 14 horgonyzóhely összesen 2,24 km hosszú, ebből tizenegyet a midiai kikötő, hármat pedig a midiai hajógyár (2 x 1 Holding Cape Midia) használ. A meder kotrásának köszönhetően a kikötő vizeinek mélysége eléri a 9 métert, így a nyersolajat szállító tartályhajóknak fenntartott négy horgonyzóhely 8,5 méteres vízmélysége, akár 20 000 DWT hordképességű hajókat is fogadhat. A kikötő közvetlen szomszédságában található a Petromidia kőolaj-finomító, mely Románia legmodernebbjének számít. A konstancai kikötővel egy 40 km hosszú olajvezeték köti össze.
thumb|left|170px|A mangaliai régi világítótorony, háttérben a kikötővel A mangaliai kikötő a Fekete-tenger partján, a bolgár határ közelében, Isztambultól mintegy 260 kilométerre fekszik. Teljes, 142,19 hektáros (1,42 km²) területéből 27,47 hektár szárazföld és 114,72 hektár vízi rész. Északi és déli hullámtörőinek teljes hossza 2,74 km. Négy horgonyzóhelyéből kettő működik, hosszúságuk összesen 540 m, a víz mélysége pedig 9 m. Területéből jelentős részt foglal el a Daewoo Mangalia Hajógyár.
Statisztikák thumb|right|A mangaliai kikötő thumb|right|Konstancai hajógyár 2008-ban 61 838 000 tonna áru, illetve 1 380 935 TEU egységnyi konténer fordult meg, melynek eredményeként a konstancai a kilencedik legforgalmasabb európai kikötővé vált. A kikötőben található a Fekete-tenger partvidékének legfontosabb konténerközpontja, így Konstanca számít az Ázsia és a Fekete-tenger közötti áruforgalom elsődleges célpontjának. Mindez a dubaji DP World által működtetett Konstancai Déli Konténer Terminál (CSCT) hatékony működésének, a kedvező természeti adottságoknak (18,5 m körüli vízmélység) és a Dunához való közvetlen kapcsolódásnak is köszönhető. A kikötő fő üzemeltetői az A. P. Moller-Maersk Group, az APM Terminals, a Dubai Ports World, a SOCEP, az Oil Terminal S.A. és a Comvex.
+ Általános statisztikák, 2002—2010 Év 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Teljes áruforgalom* 43,222 50,433 60,632 57,131 57,784 61,838 42,014 47,563 Ömlesztett áru* 10,004 11,356 31,144 14,681 14,010 14,404 11,749 11,171 Száraz áru* 21,072 26,098 15,484 27,619 24,736 29,595 20,692 27,042 Konvencionális darabáru, csomagolt áru* 12,146 12,979 14,004 5,290 6,119 4,809 3,590 3,304 Konténer (bruttó súly)* 1,880 3,878 7,404 9,815 12,643 13,030 5,898 5,888 Konténer (mennyiség) 133 953 249 090 493 214 672 443 912 509 894 876 375 293 353 711 Konténer (TEU egység) 206 449 386 282 768 099 1 037 077 1 411 414 1 380 935 594 299 556 694 Tengerjáró hajó 5023 5302 5510 5049 5663 5905 4961 5202 Folyami hajó 6579 7593 8778 8115 7135 8018 6808 7942 * millió tonnában
Kapcsolatok Magyarországgal A konstancai kikötő stratégiai fontosságú a magyar gazdaság számára is, mivel a Dunán keresztül közvetlen kapcsolatot lehet létesíteni a magyarországi folyami kikötők és Konstanca között. 2007-ben 2,3 millió tonnáról 3,9 millióra emelkedett a két fél között megforduló árumennyiség, ami 70%-os emelkedésnek felel meg. A nagyobb európai kikötők közül Magyarország számára a konstancai kikötő számít a legelőnyösebb gazdasági partnernek. Bár távolságban messzebb van mint az adriai kikötők (Koper, Fiume, Trieszt), Konstanca viszont nagyobb hajók befogadására képes, és nagyobb tömegű áru átrakodására alkalmas. A német és holland kikötőkhöz viszonyítva közelebb van, és olcsóbb is náluk.
Terminálok Az ömlesztett áru termináljának éves befogadóképessége 24 millió tonna kirakodott és 10 millió tonna berakodott áru. A terminál nyersolaj, gázolaj és földgáz importjára, illetve finomított termékek és vegyi anyagok exportjára szakosodott. Mindezt az Oil Terminal S.A. 9 horgonyzóhelyen üzemelteti. 2008-ra elkészült a Rompetrol 175 millió dolláros beruházása is: az új kőolaj terminál befogadóképessége 24 millió tonna.
A vasércet, bauxitot, kőszenet és kokszot mozgató, 13 horgonyzóhellyel ellátott terminál 4,7 millió tonnát képes egyszerre befogadni, éves forgalma pedig 27 millió tonna. A foszfornak 36 000, a karbamidnak 30 000 és az egyéb kémiai anyagoknak 48 000 tonnányi tárhelyet biztosítanak az erre szakosodott kikötőrészen, melynek éves forgalma 4,2 millió tonna. Két külön részleg foglalkozik a gabonafélékkel, melyek éves forgalma összesen 5 millió tonna. Az északi terminál öt horgonyzóhellyel és 1,08 millió tonna éves tárhellyel rendelkezik, és 2,5 millió tonna éves áruforgalmat bonyolít. A déli terminál egyetlen horgonyzóhelye 1 millió tonna tárhellyel (egy-egy siló a szárított és a szárítatlan gabonáknak) rendelkezik, és 2,5 millió tonna éves forgalmat bonyolít le. A fagyasztott termékek számára egy horgonyzóhely és 17 000 tonnás tárhely üzemel. A növényi olajoknak hét, egyenként 25 000 tonnás tartály van fenntartva, a melaszt pedig egyenesen hajókba, vasúti tartálykocsikba és tartályhajókba ürítik.