Sülysáp

Sülysáp város Pest vármegyében, a Nagykátai járásban. Tápiósáp és Tápiósüly egyesülésével jött létre.

Fekvése A Gödöllői-dombság és a Monor–Irsai-dombság határán helyezkedik el, az Alsó-Tápió völgyében, Budapesttől 25 km-re keletre. Szép földrajzi fekvésű környezetben fekszik, területét szelíd dombok és jó termőföldek, halastavak, továbbá az Alsó-Tápió és a Sápi-patak teszik változatossá.

Egykor önálló településrészei közül Tápiósüly a mai lakott terület délkeleti, míg Tápiósáp az északnyugati részén helyezkedik el; a kettőt alapvetően a vasút választja el. Külön néven nevezett településrésze még Szőlősnyaraló, mely a belterület északkeleti részén található, a vasúttól északra.

A közvetlenül határos települések: észak felől Dány, északkelet felől Kóka, kelet felől Tápiószecső, dél felől Úri, délnyugat felől Mende, nyugat felől Pécel, északnyugat felől pedig Isaszeg.

Megközelítése A települést a 31-es főút szeli át, mely nyugat-keleti irányban végighúzódik a belterületének déli részén, ideértve Tápiósüly történelmi faluközpontját is; Tápiósáp a főút felől a 31 105-ös úton (Sápi bekötőút), Tápiósüly felől a 31 104-es úton (Vasút utca) közelíthető meg, Szőlősnyaraló településrészt pedig csak önkormányzati utak érintik.

Északabbi szomszédaival (Kóka, Zsámbok, Aszód térsége) a 3105-ös út, míg Úrival és azon át a Monor környéki kisebb falvakkal a 3113-as út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest-Újszász-Szolnok közti villamosított vasúti fővonal érinti, mely keresztülhalad a városon. A vonalnak két megállási pontja van Sülysápon: Budapest felől előbb Sülysáp vasútállomás, a központ közelében, közvetlenül a 31 104-es út mellett, valamint Szőlősnyaraló megállóhely, a névadó településrész déli szélén.

Története Két régi falu, Tápiósáp és Tápiósüly, 1950-ben egyesült. 1954-ben az egyesítésük megszűnt, majd 1970-ben ismét létrejött belőlük Sülysáp.

2013. július 15. napján kapott városi címet.

Süly Árpád-kori település. Nevét az oklevelek már 1259-ben említették Sul, illetve egy másik oklevélben Sull, majd 1264-ben Sul, 1276-ban Sulu, 1279-1280-ban Suul, 1283-ban Swl, 1312-ben Sul néven írták. 1259-ben, a tatárjárás után IV. Béla király a nyúlszigeti Domonkos-rendi apácáknak adta, az adományt 1276-ban a pápa is megerősítette. 1312-ben a domomkosok Oszlárral együtt 70 márkáért eladták a birtokot az Ákos nemzetségbeli Mihály fiainak. 1337-ben Ákos nemzetségbeli Mikch bán birtokával határos Úri felől, valamint Sáp szomszédja.

Sáp Sáp Árpád-kori település. Nevét 1279-ben Saap néven említette először oklevél.

A település Sápi János birtoka volt, és az ő birtokának írták még 1306-ban is. Sáp szomszédjában feküdt Oszlár, mára már elpusztult település is. Itt született 1925-ben Szirtes Ádám a magyar színművészet kiemelkedő alakja. Leánya Szirtes Ági színművésznő.

Oszlár Oszlár nevét a tatárjárás után, 1252-ben említette először oklevél Ozlar néven, amikor IV. Béla 3 ekényi lakatlan földet adott a Gyurka comes nemzetségéből származó (Péteri) Péter fia Oltumannak, és határát is leiratta. 1259-ben Vzlar, 1264-ben és 1283-ban Ozlar, 1312-ben Vzlar néven írták. Oszlár egy alán néprész török neve, mely így a törzsi helyneveink közé sorolható. Az oszlárok vagy más néven varsányok a honfoglalás idején valószínűleg a kabarokkal csatlakozhattak a magyarokhoz. 1312-ben a birtok a nyúlszigeti apácáké volt, akik ekkor Oszlárt és Sülyt eladták Ákos nemzetségbeli Mihály fiainak. Későbbiekben már csak mint pusztát említették, valószínűleg a török időkben néptelenedett el.

Közélete Polgármesterei +TerminusNévJelölő szervezet1990–1994Kecser IstvánFKgP-SZDSZ1994–1998Benkó Istvánfüggetlen1998–2002független2002–2006független2006–2010Horinka LászlóFidesz-KDNP-PMTE2010–2014Fidesz-KDNP2014–2019Fidesz-KDNP2019–2024Fidesz-KDNP2024-Fidesz-KDNP

Gazdaság A termelőszövetkezet megszűnésével és a földek magánkézbe kerülésével lehetőség nyílt az egyéni gazdálkodóknak a termelésre. Az újonnan alakult Mezőgazdasági Szolgáltató Kisszövetkezet (mely a földterület közel 50%-át bérli a földtulajdonosoktól) jelentős mennyiségű munkaerőt foglalkoztat. Munkalehetőséget biztosítanak még a következő cégek: Szóró Alumíniumöntöde, ebm-papst, Jász-Plasztik Akkumulátorgyár, Darázs Kft., Fővárosi Gázművek Zrt., Tesco, Stobag Alunorm Kft. Jelentős még a helyi szolgáltató ágazatban, valamint a közintézményekben dolgozók száma. A településen 360 kisvállalkozó van, az általuk teremtett munkahelyek a lakosság nagy részének a megélhetését biztosítják.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,8%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,4% németnek, 0,5% románnak mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51%, református 5,5%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,9% (25,2% nem nyilatkozott).Sülysáp Helységnévtár

2022-ben a lakosság 89,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,5% románnak, 0,3% szlováknak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak és ukránnak, 3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,7% volt római katolikus, 5,7% református, 0,7% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,1% ortodox, 3% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 13,9% felekezeten kívüli (39,2% nem válaszolt).Sülysáp Helységnévtár

Nevezetességei az 1489-ben épült, gótikus stílusú római katolikus Kisboldogasszony templom, a Sőtér-kastély, amelyet az itt élő földbirtokos Sőtér család építtetett 1725-ben Grassalkovich-vadászlak, amelyben 1845-ben Petőfi Sándor is járt, Szentháromság-szobor Nepomuki Szent János-szobrok a Fiumei Tanulmányok Társasága által az itt elhunyt 129 olasz polgár emlékére állított olasz emlékmű.

Jegyzetek

Források Györffy György: Pest megye.

Galéria

További információk Sülysáp az utazom.com honlapján Sülysáp.lap.hu - linkgyűjtemény Sülysáp helytörténeti oldala

Kategória:Magyarország megszűnt településegyesítései Kategória:Magyarország városai Kategória:Pest megye települései