Szemere György, Szemere Artúr György (Szabolcs, 1863. október 30. – Budapest, 1930. szeptember 6.) földbirtokos, író, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagja. Szemere Huba lapszerkesztő és országgyűlési képviselő testvérbátyja.
Pályája Az irodalomtörténetből ismert Szemere család leszármazottja, Szemere Ödön és Csemiczky Sarolta fia. (Esküvőjükön 1862. október 28-án Pesten, a Deák téri evangélikus templomban tanúként jelen volt Madách Imre).
Jogi tanulmányainak budapesti elvégzése után nagyobb külföldi útra indult. 1887-ben szolgabíró lett Zemplén megyében. Hivatalát 1892-ben később gazdálkodással cserélte fel, majd a fővárosba költözött. 1906-ban a Magyar Szemle, 1910-ben a Világ című lapot, 1917-től pedig az Országgyűlési Naplót szerkesztette.
Aránylag későn kezdett irodalmi tervekkel foglalkozni. Írásaiban a tiszántúli földesurak és a szabolcsi parasztok alakjai a hagyományos népies megvilágításban jelennek meg (A Dobay-ház, Magyar virtus, A madarasi király, A két jómadár). A dzsentri pusztulása, a nemesi gőg és a polgári munka ellentéte foglalkoztatja. Keserű alaphangú regényében, a Komédiákban (1913) a modern polgári társadalom és irodalom lehangoló képét adja, a konzervatív és a radikális csoportok torzsalkodását keserű szatirával mutatja be. Elbeszélő munkáin kívül néhány színművet is írt.
Munkái A Dobay-ház. Regény. Budapest, 1902 A halász regénye. Regény. Budapest, 1902 Magyar virtus. Novellák. Budapest, 1903 Az egyéniség. Színmű. Nemzeti Színház: 1903 A madarasi király. Regény. Budapest, 1904 Erősek és gyengék. Színmű. (Bemutató: Nemzeti Színház, 1905. április 8.) A mi mindennél erősebb. Regény. Budapest, 1906 Az alispán úr. Regény. Budapest, 1906 A siralomházban Színmű. (Bemutató: Nemzeti Színház, 1906. március 31.) Doktor Mefisztofelesz Regény. Budapest, 1907 A Forray-család. Regény. Budapest, 1907 Magyarország Amerikában. Humoros regény. Budapest, 1907 (A kivándorlókat az ottani élet sok mindenre megtanítja, amit nem tudtak megtanulni itthon.) Mimi komtesz. Novellák. Budapest, 1908 Ugor Ágnes. Regény. Budapest, 1909 Ő. Színmű. Magyar Színház: 1910 A Kont-eset. Regény. Budapest, 1911 (Hédervári Kont, a Zsigmond király korában lefejezett nemesúr föltámad poraiból. A fantasztikus mese több pontján erősen érződik Mikszáth Kálmán Új Zrínyiászának hatása.) A hazátlanok. Regény. Budapest, 1912 (A kivándorló magyarok sorsát sötét színekkel ábrázolja az író.) A két jómadár. Novellák. Budapest, 1913 Komédiák. Regény. Budapest, 1913 Igaz történetek. Elbeszélések az ifjúság számára. Budapest, 1914 Apró regények és esetek. Novellák. Budapest, 1915 Két világ. Regény. Budapest, 1917 (Az író sóvárogva tekintett kelet felé, a nyugati erkölcsökben a magyarság romlásának egyik okát látta. Regényében japán-barátságának emelt emléket, a japán nő eszményi alakját rajzolta meg.) A drága forint. Novellák. Budapest, 1917 Füllentő Gergely tizenöt válogatott virtusa. Elbeszélések az ifjúság számára. Budapest, 1917 Két leány. Regény. Budapest, 1918 A Bikkfalvy-kúria. Regény. Budapest, 1918 Ritkaságok. Novellák. Budapest, 1918 Egy falusi kisasszony története. Regény Budapest, 1921 A kótaji csudakovács. Regény. Budapest, 1921 Ronthó Böszörmény. Regény. Budapest, 1921 (Önéletrajzi regény; az író családja, a polgári életformára átváltó földbirtokos-família története.) Viszontlátás. Színmű. Nemzeti Színház: 1922 (Hőse, a világháborút becsülettel megjárt parasztkatona csalódik feleségében.) Andris csillaga; Stádium, Bp., 1942 (Nemzeti könyvtár) Doktor Mefisztofelesz; Franklin, Bp., 1943 (Franklin-könyvek)
Jegyzetek
Források
Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet: Regény és színmű / Hagyományőrző elbeszélők c. fejezet (Arcanum Kiadó)
További információk
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001 Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny. A Petőfi-Társaság ötven esztendeje 1876-1926. Fel. szerk. Sas Ede. Szerk. biz. Császár Elemér, Lampérth Géza, Petri Mór. Bp., Petőfi-Társaság, 1926 Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996– Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994 Alszeghy Zsolt: Szemere György. In: Vázlatok. Bp., 1925 (54-71. old.)
Kategória:Magyar írók Kategória:1863-ban született személyek Kategória:1930-ban elhunyt személyek