Százhalombatta város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járásban, annak második legnépesebb települése Érd után.
Fekvése Százhalombatta Budapesttől 27 kilométerre, délnyugati irányban, a Duna folyam nyugati (azaz jobb) partján, a Mezőföld északi csücskében, az Érd–Ercsi-hátságon helyezkedik el. A Benta (Bara)-patak itt torkollik a Dunába. (2009-2011 között került sor a patakmeder rehabilitációjára.) Az első nyomtatott térképi ábrázolása Lázár-deák térképe 1528-ból, ahol a latin Centum colles alakban szerepel. Marsigli 1726-os térképén már nem jelöli korábbi templomait. Térképe az önkormányzat honlapján: http://www.battanet.hu/varosterkep/ A hajdani érdi és százhalombattai téglagyár romjai között, a két település határán magasodó Sánc-hegy morfológiája "egyedülálló, mert területén a lösztájak minden jellemző formakincse jelen van lejtők, kisebb völgyrendszerek, plató, magaspart, löszmélyút és épített alakzatok (sánc, tumulusok) formájában", a hegy a deres szádorgó (Orobanche caesia) egyetlen előfordulási helye az országban. Dunafüred nyaralótelepe az 1881-1884 közötti folyamszabályozás előtt a Duna hajdani ártere volt.Szávoszt-Vass Dániel - A Beliczay-szigettől a Kakukk-hegyig / Az érdi Duna-part képekben (Dunai Szigetek blog, 2012.01.25.)Szávoszt-Vass Dániel - Érd három szigete (Dunai Szigetek blog, 2020.12.22.) A Kácsás-sziget a párhuzammű 1884-1891 között tartott megépítése óta félsziget.Szávoszt-Vass Dániel - Nyeles sziget (Dunai Szigetek blog, 2018.12.27.)
Közlekedés A város nyugati határában halad az M6-os autópálya és a 6-os főút. A helyközi és helyi autóbuszjáratokat a Volánbusz üzemelteti. A két állomással érinti a várost: (Százhalombatta vasútállomás és a Dunai Finomító mellett lévő Dunai Finomító vasútállomás). Az Óvárosból Tökölre komp jár át. Dunafüreden időszakos hajókikötő található.
Etimológia A középkorban területén több falu volt egyidőben. Nevének első tagja a határában húzódó vaskori halomsírokra utal. Ez a név Anonymusnál már szerepel latin fordításban, később oklevelek a falut említik. A második tag (terra azaz föld) Bathey és (insula azaz sziget) Bothey alakban fordul elő 1318-as oklevélben. A magyar Báta víznévvel (és annak esetleges kapcsolatai révén a szerb és horvát nyelvű: pocsolya, tócsa jelentésű "bâta" és az ótörök nyelvű: elmerül jelentésű "bat-" szavakkal) vitatott. Neve a mai összetett alakban 1903. óta szerepel. Ekkortájt helyiek szerint a lóitató jelentésű török "bata" szó magyarázta a helynevet.
Története Mivel a táj löszös talajon fekszik, ami rendkívül jó a mezőgazdaságnak, már évezredekkel ezelőtt települtek itt le emberek, amit a Duna közelsége és ehelyen valószínű átkelő volta segített. Százhalombatta környéke a bronzkor óta lakott. Ennek bizonyítékai a régészek által feltárt bronzkori falu maradványai mintegy 4000 évvel ezelőttről. A nagyrévi kultúra lakhelye, amely békés módon idővel a Vatya-kultúrába fejlődött át. Mindkettő egyhelyben lakása úgynevezett tell-telepen történt, azaz olyan lakóhelyen, ahol az esetleges építészeti törmeléket nem szállították el, hanem elegyengették és ráépítkeztek, így az évszázadok folyamán a járószint több méterrel az (addigra eltűnt) eredeti fölé került. A településnek a határ más részén volt temetőjét az i.e. 15. században még használták. I. e. 1300 körül a halomsíros kultúra, az i.e. 12. században az urnamezős kultúra népe lakott a mai Százhalombatta területén. Az i. e. 7-6. században a vaskori hallstatti kultúra népe telepedett itt le. Ezen nép nevét sem ismerjük. Az ő emlékük az előkelők több mint 122 halomsírja (a Révai-lexikon még 126 halomsírról beszél, ma már csak mintegy 90 ismerhető fel). A sírmező egy részén 6 hektárnyi területen ma a Régészeti Park terül el. A nép földsáncot is épített települése védelmére (Földvár lelőhely, a korábbi bronzkori településsel azonos helyen). Kulturális kapcsolatban álltak a mai szlovéniai Novo mesto város szitulákat, azaz nagyméretű bronzedényeket készítő szintúgy hallstatti kultúrájú népével, valamint a görögökkel, az itáliai etruszkokkal, az alföldi szkítákkal. Az i.e. 4. századtól kelták telepedtek meg a területen, emlékük a földvárukban fellelt mészkő fej, amely ritka nagyszobrászati alkotásuk.
A római korban Matrica (ejtsd: Mátrika) néven katonai tábor volt a város területén, amely a Duna partján húzódó határt, a limest védte. Az i.u. 1. században palánkvárat építettek a rómaiak, majd a 2. században kőerődítményt. Az i.u. 2. században a: cohors I Alpinorum equitata, a század végétől a III. század második feléig a: cohors milliaria Maurorum, a század végétől az: Equites promoti állomásozott itt. Ebben az időben keresztények is éltek a római településen, amiről a római korból megmaradt Krisztus-monogrammos csontzseton és sírkőmaradvány tanúskodnak.
A hunok emléke volt egy, a régészek által feltárt sír Dunafüreden.
Az avarok emlékét többszáz síros lovastemetőjük őrizte 1975-ig, amikor annak jelentős része elpusztult a finomító építésénél, mivel a régészeket csak nagy késéssel értesítették.
Honfoglaló magyarok megtelepedtek itt.
A Batta név először 1318-ban fordul elő oklevélben. Feledésbe merült templomát Pálóczi Horváth András régész vezetésével 1997-ben tárták fel. A másik falu: Százhalom templomát 1450-ben, plébánosát 1468-ban említi oklevél. A török korban a helyi népesség megfogyatkozott. A 19. század elejéig a falu neve Százhalom, Batta a mellette fekvő puszta. Lakosainak száma 1720-ban 162-168 volt. A faluban szerb és magyar nemzetiség élt. Az újkorban 1910-ig a római katolikusok Érdre jártak át misére. A vasárnapi istentiszteletek rendje a következő volt: 2 rác, 1 német, 2 rác, 1 magyar, tehát magyar istentiszteletre csak minden 7. héten került sor.A Százhalombattai Római Katolikus Egyházközség honlapja A Százhalombattai Római Katolikus Egyházközség honlapja]
A 20. század második felében nagyarányban iparosodott a település a Barátság kőolajvezeték végpontján 1962-1965 között épült Dunai Olajfinomító (DuFi) és a melléktermékeit hasznosító Dunamenti Erőmű révén, amelynek dolgozói számára 1962-1992 között három lakótelepből álló új városrész épült.Laki Ildikó - Százhalombatta iparvárosi szerepe a 21. században (REAL - az MTA Könyvtárának Repozitóriuma, 2013) 1970. április 1-én Százhalombatta városi rangot kapott, lakóinak száma ebben az évben 7742 főre gyarapodott. 2007-ben a város átkerült a Budaörsi kistérségből az újonnan megalakult Érdi kistérségbe.
Közélete A település vezetői Községi bírók a tanácsi rendszer előtt id. Tóth György bíró (1925–1945. január) Dubecz István bíró (1945. január–november) Csupics Miklós bíró (1945. november–1950)Mitták Ferenc: A városirányítás és a közigazgatás 30 éve (1970–2000)
Tanácselnökök 1950-1990 között Máthé József tanácselnök (1950–1952) Vucskovics Gergely tanácselnök (1952–1953) Lenkei Bertalan tanácselnök (1953–1958) Balázs Ferenc tanácselnök (1958–1960) Ferenczi Illés tanácselnök (1960–1970) Bartha Antal tanácselnök (1970–1972) Szekeres József tanácselnök (1972–1990)
Polgármesterek a rendszerváltás óta Név Párt Terminus Megjegyzés / Források Vezér Mihály SZDSZ 1990–2002 1990-es választási eredmények:A hivatkozott forrás a jelölő szervezetre vonatkozóan nem tartalmaz információt, illetve azt "nem ismert"-ként tünteti fel. SZDSZ-Fidesz 1994-es választási eredmények: SZDSZ 1998-as választási eredmények: Dr. Benedek László MSZP 2002–2006 2002-es választási eredmények: Vezér Mihály Értünk Százhalombattai Közéleti Egyesület (ÉSZKE) 2006– 2006-os választási eredmények: 2010-es választási eredmények: 2014-es választási eredmények: 2019-es választási eredmények: 2024-es választási eredmények:
Népesség 1825-ben lakosainak száma 688 fő volt.
1863-ban lélekszáma 882 fő lett.
Polgári népessége 1869-ben 906, 1880-ban 891, 1890-ben 1133 fő. Összes népessége 1900-ban 1294, 1910-ben 1607 fő.
1920-ban jelenlevő összes népesség 1523 fő. Külföldön távol levő 5 fő. 745 férfi, 778 nő. 3 évnél fiatalabb 90 fő. 3-5 éves 74 fő. 6-11 éves 227 fő. 12-14 éves 112 fő. 15-19 éves 161 fő. 20-29 éves 224 fő. 30-39 éves 186 fő. 40-59 éves 293 fő. 60 évnél idősebb 156 fő. Nőtlen, hajadon 787 fő. Házas 616 fő. Özvegy 114 fő. Törvényileg elvált 6 fő. Anyanyelv szerinti: magyar 1081, szerb 390, német 17, szlovák 9, román 1, rutén 1, horvát 2, egyéb 22 fő. Magyarul beszélni tud 1478 fő. Vallás szerint: római katolikus 1007, görög katolikus 6, református 71, evangélikus 9, görög keleti 404, unitárius 2, izraelita 24 fő. Ír és olvas 1130 fő. Ebből:
- Pannóniapuszta: 72 fő, 6-11 éves gyermekek száma 10 fő, anyanyelve magyar 69, német 2, egyéb 1 főnek, magyarul beszélni tud 71 fő, római katolikus 50, görög katolikus 1, református 16, unitárius 1, izraelita 4 fő. Írni és olvasni tud 67 fő.
- Vasúti pályaház és őrház: 76 fő, 6-11 éves gyermekek száma 18 fő, anyanyelve magyar 76 főnek, római katolikus 67, református 7, evangélikus 2 fő. Írni és olvasni tud 61 fő.
- Franciskapuszta: 191 fő, 6-11 éves gyermekek száma 37 fő, anyanyelve magyar 189, német 2, főnek, magyarul beszélni tud 191 fő, római katolikus 164, görög katolikus 1, református 18, evangélikus 5, izraelita 3 fő. Írni és olvasni tud 146 fő.
- Egyéb külterület: 159 fő, 6-11 éves gyermekek száma 20 fő, anyanyelve magyar 145, német 1, szlovák 1, szerb 6, egyéb 4 főnek, magyarul beszélni tud 159 fő, római katolikus 136, görög katolikus 3, református 13, görög keleti 6, unitárius 1 fő. Írni és olvasni tud 112 fő.
Lakóházak száma 229, ebből kőből vagy téglából 66, kő- vagy téglaalappal vályog vagy sárból 81, Vályog vagy sárból 82. Fából vagy más anyagból nincs. Lakóházak teteje: cserép, pala vagy vályog 70, zsindely- vagy deszka 39, nád- vagy zsúp 120.
Az addig mindössze 2 ezer lelket számláló település népessége az intenzív iparosodás és a lakótelep építések hatására az 1960-as évektől folyamatosan növekedett. A 2010-es évekre megközelítette a 20 ezer főt.Százhalombatta népessége - nepesseg.com
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,3% görögnek, 0,2% horvátnak, 0,6% németnek, 0,5% románnak, 0,5% szerbnek mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27%, református 7,7%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 28,3% (33,2% nem nyilatkozott).Százhalombatta Helységnévtár
2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% németnek, 0,4% szerbnek, 0,4% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% görögnek, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% lengyelnek, bolgárnak, horvátnak és szlováknak, 4,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,6% volt római katolikus, 7,5% református, 0,9% görög katolikus, 0,8% evangélikus, 0,4% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 22,5% felekezeten kívüli (43,9% nem válaszolt).Százhalombatta Helységnévtár
Nevezetességei 250px|bélyegkép|jobbra|A feltárt halomsír a Régészeti Parkban A város a nevét a határában lévő vaskori halomsírokról (másnéven kurgánok, tumulusok, kunhalmok) kapta. I.e. 7-6. században építette a hallstatti-kultúra népe (az ismeretlen nevű népnek ezt a nevet a régészek adták). Varsányi János 1847-ben 122 halmot mért fel.
Az óvárosban 1996-ban megnyitott Régészeti Park az 1998. óta látogatható feltárt 115. számú halomsírral és a kialakított őskori skanzen rekonstruált bronzkori és vaskori házaival, kemencéivel egyedülálló látnivaló Magyarországon és a világban. Téglagyár. 1893-ban alapította Freiberger Dávid. 1990-ig működött. 1956-ban munkástanácsa küldöttnek Sefcsik Istvánt választotta meg, aki a demokratikus átalakulásért és a közrend megőrzéséért a helyi Nemzeti Bizottmányban is dolgozott. Többedmagával ezért később börtönbüntetést szenvedett.