Szőkedencs község Somogy vármegyében, a Marcali járásban, Zala vármegye határán.

Fekvése, megközelítése Marcalitól nyugatra, Főnyed és Csákány közt, a 7-es főút mellett fekszik, lapályos vidéken. Somogyzsitfa felől Csákányon át a 6812-es úton érhető el. Közvetlenül a településtől északnyugatra halad az M7-es autópálya, amelyhez Szőkedencs számára a sávolyi csomópont biztosít csatlakozást.

Története Szőkedencs nevét az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék említi először, Dench alakban. Egy 1444-es oklevélben Budauaridench (olvasd: Budaváridencs) néven szerepel, ekkor ugyanis az óbudai káptalan birtoka. Az 1550. évi adólajstrom Varga-Dencs alakban említi; ekkor Thorkos Péter, Véssey László és Sallér György a földesura, míg a szomszédos Fazekas-Dencs Nádasdy Tamásé. Az 1573/74-es török kincstári adólajstromba Várag-Dencs néven 5 házzal került be. 1582–83-ban Véssey Józsa és Horváth Sándor birtoka. A 17. században már csak puszta. Az 1700-as évek elején a Festetics család, 1726-tól Véssey István birtokolta. 1733-ban ismét jobbágyfalu, és az is maradt több mint kétszáz éven át, a Véssey-uradalom részeként. A törzsökös somogyi, nemes vései Véssey-família számos tagja itt élt, köztük Véssey Lajos (1812–1866), Somogy vármegye jegyzője, valamint a jelentős helybeli földbirtokokkal rendelkező Véssey Ferenc, aki 1856-ban szerény kastélyt építtetett magának a felvégen. 1893-ban nagy tűzvész pusztította el a község háromnegyed részét.

A település egykor nem a mostani helyén terült el, hanem ott, ahol a jelenlegi temető van. Hajdani temploma a mai temető közepén állt, és az 1600-as években dőlt össze. A falu 1726 körül települt a mai helyére, új temploma 1861-ben épült.

Nevének eredete A Dencs név eredete nem tisztázott, talán a Dénes, a Demeter vagy a Demjén kicsinyítő képzős származéka, becéző alakja.Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó, Bp., 1983 14–15. századi okmányokban Dench-nek írják (ld. fentebb). A Lexicon locorum Regni Hungariæ populosorum (Magyarország helyiségeinek hivatalos összeírása, 1773) Szőke Denes névalakban említi, ami nyilvánvalóan elírás.téves adatoktól és hibás névmegadásoktól hemzsegő kiadvány Egy 1870-es évekbeli, német nyelvű megyetérképen Szőke-Dents olvasható,https://maps.hungaricana.hu/en/HTITerkeptar/1451 ami azért érdekes, mert ez a térképsorozat az összes többi cs betűs hazai helyiségnevet az 1832-től hatályos, modernizált helyesírása Magyar helyesírás’ és szóragasztás’ főbb szabályai; Magyar Tudós Társaság, Pest, 1832 szerint, szabályos „cs”-vel tünteti fel.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Papp Sándor (FKgP) 1994–1997: Harmath István (független) 1997–1998: Harmath István (független) 1998–2002: Harmath István (független) 2002–2006: ifj. Komári József (független) 2006–2010: Komári József (független) 2010–2014: Komári József (Fidesz–KDNP) 2014–2019: Komári József (Fidesz–KDNP) 2019–2024: Komári József (Fidesz–KDNP) 2024– : Komári József (Fidesz–KDNP)

1997. május 11-én időközi polgármester-választást tartottak a településen, miután a képviselő-testület márciusban feloszlatta magát.

Népesség 1910-ben a falunak 856 magyar lakosa volt, ebből 571 római katolikus, 257 evangélikus, 24 református vallású.

1995-ben a község 477 lakost számlált.Cartographia-adat

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 2% németnek, 0,4% szlovénnek, 0,8% cigánynak mondta magát, 10,4% nem nyilatkozott (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb 100%-nál). Vallási megoszlás: római katolikus 79,3%, református 0,8%, evangélikus 8,8%, felekezeten kívüli 1,6%; 9,6% nem nyilatkozott.Szőkedencs Helységnévtár

2022-ben a lakosság 78%-a vallotta magát magyarnak, 12,4% németnek, 0,4% szlováknak, 0,4% szlovénnek, 0,4% románnak, 5,6% cigánynak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek; 12,4% nem nyilatkozott (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb 100%-nál). Vallási megoszlás: 46% római katolikus, 5,6% evangélikus, 2% református, 0,4% görögkatolikus, 0,4% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 7,2% felekezeten kívüli; 36,8% nem válaszolt.Szőkedencs Helységnévtár

Nevezetességei Temetőjében áll a híres szőkedencsi hárs, mely 1100 cm-es törzskörméretével hazánk legnagyobb és legidősebb, mintegy 400 évesre becsült hársfája. A néphit jóval régebbinek, 700, sőt ezerévesnek tartja, ezt azonban a dendrológiai mérések nem támasztják alá. Mivel a fa egy kiemelkedő halmon magasodik, pontosan ott, ahol a régi falu temploma állt, feltehető, hogy annak romjain nőtt ki.https://www.dendromania.hu/index.php?old=fareszletezo&id=1&id2=1&megye=&telepules=&nemzetseg=TILIA%20(H%C1RS) left|bélyegkép|220px|A 400 éves hárs a falu temetőjében

Evangélikus templom (1861).

Az egykori Véssey-kastélyt (Fő u. 141.) részben felújították, jelenleg magántulajdonban van, nem látogatható.

Jegyzetek

További információk Vendégváró – Szőkedencs Szőkedencs köszönti Önt!

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Somogy megye települései Kategória:Somogy vármegye települései