A jogtudományban a diszpozíció vagy rendelkezés írja elő azt a követendő magatartást, amelyet a tényállás elemeinek megvalósulása esetén a jogalanyoknak tanúsítaniuk kell.Általános tanok, 123. o. A büntetőjogban a diszpozíciók általában az egyes bűncselekmények különös részi meghatározásának felelnek meg.A magyar büntetőjog általános része, 67. o.
Története Fajtái A büntetőjogban a diszpozíciók négy fajtáját különböztetjük meg: Egyszerű diszpozíció Az egyszerű diszpozíció a bűncselekményt a nevével határozza meg. Leíró diszpozíció A leíró diszpozíció a bűncselekményt lényeges ismérveinek körülírásával határozza meg. Ilyen például a lopás különös részi tényállása az 1978. IV. tv. szerint. Hivatkozó diszpozíció A hivatkozó vagy utaló diszpozíció a büntetőtörvény egy másik rendelkezésére hivatkozik a bűncselekmény meghatározásakor. Ilyen például a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak különös részi tényállása az 1978. IV. tv. szerint.A magyar büntetőjog általános része, 68. o. Keretdiszpozíció A keretdiszpozíció esetén a bűncselekmény meghatározását valamilyen más jogágazathoz tartozó jogszabály, szakmai szabály vagy jogszabály alapján kiadott hatósági rendelkezés tölti ki tartalommal. Ilyenek például a közlekedési bűncselekmények, amelyek elkövetési magatartását a közlekedési szabályok határozzák meg.
Hivatkozások Pokol Béla: Jogi alaptan, Rejtjel Kiadó, Budapest, 2000 Bíró György, Lenkovics Barnabás: Általános tanok, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010 Nagy Ferenc: A magyar büntetőjog általános része, 2. kiadás, HVG-Orac, Budapest, 2010
Jegyzetek
Kategória:Jogi alapfogalmak