Vácrátót község Pest vármegyében, a Váci járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése Vácrátót Sződ–Rákos-patak sekély és széles völgyében helyezkedik el. Keleten a Gödöllői-dombság, délen a Kő-hegy, északon a Cserhát peremén húzódó Kígyós-dombsor, végül nyugat felől a Vác–Pesti-Duna-völgy határolja. Vácrátót határának északi része a Gödöllői-dombsághoz, déli része pedig a Pesti-hordalékkúpsíkság keskeny északi nyúlványához tartozik.

Az alacsonynak mondható dombos vidék széles medencéjében a középkorban lesüllyedt mészkőrögöket homok, az északi peremvidéki Kígyós-dombsort pedig lösz fedte be. A folyami eredetű homokot még a jégkorszak idején szállította ide az ős-Duna, valamint a Börzsöny illetve a Cserhát felől érkező vízfolyások, majd a jégkorszak utáni száraz felmelegedés idején a hordalék nagyrészt futóhomokká alakult. A későbbi, csapadékosabb időszakban a homokbuckákat jórészt megkötötte a növénytakaró, azonban a kopárabb területeken a homok mozgása még napjainkban is tart. Az ősi növényzetet legnagyobb részben a tölgyesek alkották: a löszös helyeken tatár juharos lösztölgyesek nyomai lelhetők fel, a magasabb ártereken pedig a tölgy-kőris-szil ligeterdő nyomait találhatjuk meg. A dús cserjeszinten jellemzőek voltak a különböző galagonyafélék, a gyepszinten pedig a boglárkák és a keltikék.

Közúton Vác és Gödöllő felől is a 2104-es úton érhető el, ez képezi a település főutcáját is. Északkeleti szomszédjával, Váchartyánnak és azon keresztül Galgamácsa térségével a 2105-ös út, Vácdukával pedig a 21 113-as számú mellékút kapcsolja össze.

A hazai vasútvonalak közül a és az érinti, melyeknek egy közös megállási pontjuk van itt. Vácrátót vasútállomás a belterület északi szélétől bő egy kilométerre helyezkedik el, közvetlenül a 2104-es út mellett, közúti elérését az abból kiágazó 21 323-as számú mellékút teszi lehetővé.

Közélete Polgármesterei +IdőszakNévJelölő szervezetMegjegyzés1990–1991Papp Istvánfüggetlen1991–1994Horváth Ferencfüggetlen1994–1998KDNP1998–1999függetlena képviselő-testület feloszlatta magát1999–2002Garamszegi Gézafüggetlen2002–2006független2006–2010független2010–2014független2014–2019Spiegelhalter Lászlófüggetlen2019–2024Fidesz-KDNP2024–Fidesz-KDNP

Története

Az 1926-os választásokkor nem engedték a helyieket az ellenzéki jelöltre (Andrássy Gyula) szavazni, s eközben csendőrsortűz is eldördült, aminek hatására ketten azonnal meghaltak.Esti Kurir 4/283, 13 (1926. december 10.)

Nevezetességei Vigyázó-kastély A Sződ–Rákos-patak partján állt kastély romjai helyén az 1930-as évek végén épült a földszintes udvarházszerű kúria. A kertjével együtt 1952-ben került a Magyar Tudományos Akadémia kezelésébe. (2023 óta a Magyar Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpont része.) A nemzetközi hírű Botanikus Kert évente mintegy százezer látogatót fogad. Az országban itt található meg a legnagyobb növényrendszertani gyűjtemény, amelyben az üvegházban és a sziklakertben látható egzotikus növényeken kívül megcsodálhatjuk a kert kiemelkedően gazdag fa- és cserjegyűjteményét, valamint a Biblia növényeit bemutató kert-kompozíciót is. A botanikus kertet folyamatosan fejlesztik: elkészült a karbonház, a kaktuszház, valamint a bromélia- és orchideaház is.

Helyi szokások Vácrátóton a mai napig élnek a temetéssel kapcsolatos helyi népszokások. Míg régen a halottak mellett tartottak siratást és virrasztást a hozzátartozók, mára a közös imádkozás vált általánossá, melyet télen a halottak lakásán, nyáron kint a temetőben tartanak meg.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 1% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58%, református 5,8%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 7,1% (27% nem nyilatkozott).Vácrátót Helységnévtár

2022-ben a lakosság 88,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% szlováknak, 0,4% románnak, 0,2% ukránnak, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40% volt római katolikus, 6,7% református, 0,8% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,5% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 10,6% felekezeten kívüli (38,8% nem válaszolt).Vácrátót Helységnévtár

Tömegközlekedés Helyközi autóbuszjáratok:

Itt születtek

Kövesi István (1911. október 14. – Budapest, 1981.) műgyűjtő, mészárosmester.

Képgaléria

Jegyzetek

Források Száz magyar falu könyvesháza sorozat, Vácrátót, Írta: Böőr László és Szabó Attila, Szerkesztette: Egey Tibor, 2001

További információk Vácrátót hivatalos honlapja Vácrátót az utazom.com honlapján Térkép Kalauz – Vácrátót Vácrátót.lap.hu Irány Magyarország Kósa Géza–Mesterházy Tihamér: Vácrátót, Botanikus kert; TKM Egyesület, Bp., 1981 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára) Botanikus Kert, Vácrátót; fotó Fráter Erzsébet; MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 2006 Volentics Gyula: A vácrátóti kígyósi kápolna története; Sződi Helytörténeti Alapítvány, Sződ, 2011 (Sződi helytörténeti füzetek)

Kategória:Pest megye települései Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye települései