Vasmegyer község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kemecsei járásban.
Fekvése
A Közép-Nyírség északi részén, a Rétközben helyezkedik el, Nagyhalászhoz és Beszterechez közel.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Tiszatelek, északkelet felől Beszterec, kelet felől Kék, délkelet felől Nyírbogdány, délnyugat felől Kemecse, nyugat felől pedig Tiszarád.
Megközelítése Csak közúton érhető el, Kemecse vagy Beszterec érintésével a 3824-es úton, Nagyhalász (és a 3834-es út) felől pedig Tiszarádon keresztül, alsóbbrendű mellékutakon.
Déli határszélét érinti a is, de a vasútnak nincs megállási pontja a község határai között.
Története
A település és környéke ősidők óta lakott hely, területén már a kőkorszakban is éltek emberek, melyről az itt talált leletek tanúskodnak.
Az ősi település a hagyomány szerint még Megyer vezértől vette nevét.
A település nevét a diplomatikai levéltár 1452-ben említette először Meger néven, majd a leleszi országos levéltár adatai között tűnik fel neve 1462-ben Felmegyer alakban. A Kállay család levéltárának 1466-ban kelt oklevele pedig már Vas-Megyer néven említette.
A település birtokosai az 1300-as évek közepén a Vas család tagjai voltak.
1385-ben Mária királynő az utód nélkül elhalt Vas Miklós birtokát a Csaholyi családból származó Csaholyi Sebesténnek adományozta.
1446-ban a Sztritey család volt a település földesura, a 18. században pedig a Megyeriek, Oláhok és a Vécseyek.
A 20. század elején Megyery Géza, Bónis György és Deutsch Antal voltak a birtokosai.
Vasmegyer határában, az Apáti dűlő nevű részen a hagyomány szerint egykor klastrom állt, melynek rommaradványai még a XX. század elején is láthatók voltak, s e romok közt többször akadtak régi pénzekre is.
Figyelmet érdemlők voltak dűlőnevei közül a Garai-hegy és Köperszeg nevezetűek is.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Szabó József (független) 1994–1998: Szabó József (független) 1998–2002: Szabó József (független) 2002–2006: Vass Imre (független) 2006–2010: Vass Imre Károly (független) 2010–2014: Vass Imre Károly (független) 2014–2019: Vass Imre Károly (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Abineri Krisztina (Fidesz-KDNP) 2024– : Abineri Krisztina (Fidesz-KDNP)
Népesség
Történelmi viszonylatban A vasmegyeri református anyakönyv első kötetének tanúsága szerint a következőképpen alakult a község népessége 1800 és 1815 között:
dátum lélekszám családok száma 1800. jan. 31. 249 1801. márc. 9. 254 60 1808. feb. 1. 243 58 1809. jan. 24. 254 58 1810. jan. 2. 261 60 1811 273 62 1814 281 62 1815 299 62
Napjainkban A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 13,2% cigánynak mondta magát (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,3%, református 48,9%, görögkatolikus 7,9%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,5% (18,5% nem válaszolt).Vasmegyer Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 7,3% cigánynak, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak, ukránnak, szlovénnek és lengyelnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 12,6% volt római katolikus, 36% református, 5,8% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 9,3% felekezeten kívüli (33,8% nem válaszolt).Vasmegyer Helységnévtár
Nevezetességei
Református temploma - a 18. század második felében épült. Katolikus templom. Megyer Vezér Általános Iskola
Források
Borovszky Samu: Szabolcs Vármegye Vasmegyeri református egyházközség anyakönyve, első kötet Soós Máté
Jegyzetek
További információk Vasmegyer honlapja
Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:Szabolcs vármegye települései