Vizslás

Vizslás község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban. Lakóinak többsége a palóc népcsoporthoz tartozik, a faluban gazdag hagyománya van a palóc népviselet készítésének és viselésének, amely a kazári népviselettel együtt formálódott.https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-210.html

Fekvése Salgótarjántól délkeletre található, Kazár irányába. A falu a Medves-fennsík és a Zagyva-völgy földrajzi kistájak határánMarosi S. és Somogyi S. (szerk., 1990): Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Bp. fekszik, 300–400 m tszf-i magasságú, szelíd dombok között, a Vizslás-patak völgyében.

A közvetlenül határos települések: északkelet-kelet felől Kazár, délkelet felől Rákóczibánya, dél felől Kisterenye, délnyugat felől Szúpatak (mindkét utóbbi Bátonyterenye része), északnyugat felől pedig Zagyvapálfalva (Salgótarján déli városrésze).

Központján a 2302-es út halad végig, ez köti össze a megyeszékhellyel és Kazárral is. Különálló, Újlak nevű településrészén (a központtól délnyugatra) áthalad továbbá a Hatvan-Salgótarján közti 21-es főút és érinti még (megállóhely nélkül) a is.

A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Nevének eredete

A jelenleg általánosan elterjedt vélekedés szerint a középkorban rövidszőrű magyar vizsla kutyákat tenyésztettek itt főúri, királyi vadászatokhoz, innen ered a falu neve. Lehetséges alternatív magyarázatot jelent azonban az a megfigyelés, amely szerint Palócföldön többfelé találunk „vizslás” dűlőnevet olyan területeken, melyek mindig patak menti, vizenyős helyeket jelölnek (pl. Ózd keleti részén, a Hangony-patak mentén). Mivel mind a régi falu, mind a mai helyen lévő falu hasonló, patak menti, vizenyős helyen fekszik, elképzelhető, hogy a magyar nyelvből vagy a palóc tájnyelvből mára kikopott, elfelejtődött „vizslás” (vizenyős hely) köznevesült a falu nevében. Eszerint a magyarázat szerint a falu nem a vadászkutyáról, hanem településének helyéről kapta a nevét.

Története

Vizslás 1456-ban pusztaként szerepelt az egykori oklevelekben, ekkor nyerte adományul V. László királytól Vizslási Darócz Mihály.

A falu a 16. század közepén elpusztult. Az 1548. évi adóösszeírásban már az elpusztult helységek között szerepelt és a későbbi összeírásokból is hiányzott. A törökök kiűzése után települt be újból. 1715-ben már 17, 1720-ban 13 magyar háztartását vették fel az összeírásba. 1770-ben Tarródy József, 1826-ban Goszthony Pál, Heves és Külső-Szolnok vármegye alispánja volt a földesura, az 1900-as évek elején pedig Baranyay Miklós volt a nagyobb birtokosa.

A falu egykor a Kaparó-puszta helyén feküdt és csak a törökök kiűzése után telepedett a jelenlegi helyére. 1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a faluban, 1890-ben pedig az egész község leégett.

A településhez tartozott Kaparó-puszta és Ujlak-puszta is. Újlak-puszta 1413–1450 között önálló helyként szerepelt és valószínűen a 16. században pusztult el.

Az 1900-as évek elején Baranyay István birtoka volt, aki itt csinos úrilakot is építtetett.

A 20. század elején Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott.

1910-ben 864 lakosából 857 magyar volt. Ebből 851 római katolikus, 10 izraelita volt.

2025-ben a KDNP-s Sándor József vezette Vizslás elsőként döntött úgy, hogy a 2025. évi önazonossági (XLVIII.) törvénnyel élve extra elvárásokat támasztanak az ingatlanvásárlók felé, így az erkölcsi bizonyítvány, a büntetlen előítélet, a középfokú végzettség és a folyamatos munkaviszony megléte, valamint egy személyes meghallgatás a képviselő-testület előtt és az ingatlanár tizedének befizetése. A település 2026-ban ismeretlen okból csődöt jelentett, noha a 2025-ös költségvetés 195 milliós bevételt és 99 milliós kiadást irányzott elő.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Sándor Tibor (független) 1994–1998: Sándor Tibor (független) 1998–2002: Sándor Tibor I. (független) 2002–2006: Angyal Jenő (független) 2006–2010: Angyal Jenő (MSZP) 2010–2014: Angyal Jenő (MSZP) 2014–2019: Angyal Jenő (MSZP) 2019–2020: Angyal Jenő (független) 2020–2024: Sándor József (független) 2024– : Sándor József (KDNP)

A településen 2020. szeptember 13-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert az előző képviselő-testület június 25-én feloszlatta magát. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt két kihívójának egyikével szemben.

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 3%-a cigány, 1%-a egyéb (főleg szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 4,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,6% románnak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,4%, református 1,5%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 18,1% (29,3% nem nyilatkozott).Vizslás Helységnévtár

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% cigánynak, 0,3% szlováknak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% németnek, ruszinnak, ukránnak és szlovénnek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,1% volt római katolikus, 1,6% református, 1,3% görög katolikus, 0,8% evangélikus, 0,1% izraelita, 4,3% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 13,9% felekezeten kívüli (40,3% nem válaszolt).Vizslás Helységnévtár

Nevezetességei A falu mellett fekszik egy lepusztulás alatt álló riolittufafal, amit zsidó templomnak neveznek a régebbi gyülekezet miatt. Tájháza, mely a falu palóc múltját mutatja be, és egyebek mellett a helyi népviselet elemei is megtekinthetők benne, 2015-ben esett át jelentősebb felújításon. Ennek részeként hagyományos eszközöket (palóc múltat megjelenítő tárgyakat, berendezéseket), technikai és egyéb kiszolgáló eszközöket (számítógépet, informatikai gépeket, sátrat és sörasztal-garnitúrát) szereztek be. A tájház udvarán helyet kapott egy hagyományos módszerekkel készített kemence is a jóízű palóc ételek elkészítésére.Palóc múltat megjelenítő tájház Vizsláson Nool.hu, 2015. május 19., hozzáférés: 2026. február 1. A közelmúltban helyeztek üzembe a falu központi parkjában egy olyan szökőkutat, amiből a nyárvégi falunapon bor folyik.

Jegyzetek

Források Borovszky Samu: Nógrád vármegye

Külső hivatkozások

Vizslás az utazom.com honlapján A falu története – Viczián Jánosné Sándor ispán Ilona A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései

Kategória:Nógrád megye települései Kategória:Nógrád vármegye települései Kategória:A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései