Zalaszombatfa (, vendül Soboška ves) község (aprófalu) Zala vármegyében, a Lenti járásban. Közigazgatásilag a falu a rédicsi körjegyzőséghez tartozik. Lakossága kevesebb, mint 50 fő, Magyarország lakónépesség szerint negyvenkettedik legkisebb települése.
Fekvése
Zalaszombatfa a Lendva síkságán, a magyar-szlovén határ közelében helyezkedik el.
A közvetlenül határos települések: észak-északkelet felől Resznek, kelet felől Belsősárd, délkelet felől Rédics, délnyugat felől pedig Szijártóháza.
Megközelítése Csak közúton közelíthető meg, a 86-os és a 75-ös főutak Rédics melletti csomópontja felől, mellékutakon (a 74 126-os, majd az abból kiágazó 74 127-es számú mellékúton), illetve Belsősárd központja felől egy (részben szilárd burkolat nélküli) önkormányzati úton.
Az ország távolabbi részei felől az említett főutak tekinthetők a legfontosabb közúti megközelítési útvonalainak, de a határ szlovén oldalán a település közelében halad el az A5-ös autópálya is.
A községbe napi négy autóbusz jár a járási székhely, Lenti felől.
Története
Zalaszombatfa első említése 1335-ből való. Birtokosai egészen 1644-ig az alsólendvai Bánffyak voltak. Ekkor Nádasdy Tamás kezére jutott. A törökök nem dúlták fel a települést, ám a falu lakosait sokat dolgoztatták a lenti és az alsólendvai várakon.
Az alsólendvai járásban lévő település a trianoni békeszerződés hatására a magyar-jugoszláv határ magyar oldalára került, így elvágva korábbi természetes piacától pusztulásnak indult a település. Mára lakossága ötödére csökkent le, a közügyek mind Rédicsen zajlanak. A súlyosan elöregedett falu a turizmusban próbál megoldást találni a népesedési problémákra.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Tüske Béla (független) 1994–1998: Tüske Béla (független) 1998–2002: Tüske Béla (független) 2002–2006: Tüske Béla (független) 2006–2010: Tüske Béla (független) 2010–2014: Tüske Béla (független) 2014–2019: Szabó Zoltán (független) 2019–2024: Szabó Zoltán (független) 2024– : Szabó Zoltán (független)
Gazdasága Zalaszombatfa a vadászati jogok terén a Lenti "Szabadság" Vadásztársasághoz tartozik.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 100%. A lakosok 88,4%-a római katolikusnak vallotta magát (9,3% nem nyilatkozott).Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
2022-ben a lakosság 81,8%-a vallotta magát magyarnak, 9,1% németnek, 4,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,8% volt római katolikus, 4,5% evangélikus, 2,3% református, 2,3% egyéb katolikus, 2,3% felekezeten kívüli (31,8% nem válaszolt).Zalaszombatfa Helységnévtár
Nevezetességei A település nevezetességei, látnivalói: Szent Péter és Pál-templom „Kódisállásos” lakóház (Kossuth u. 27.) Fumu és hetési szőttes szobor I. és II. világháborús emlékmű Régi iskolaépület (ma turistaház) Hagyományos kemence a régi iskolaépület kapuja előtt Kőkereszt, talapzatán három szoboralakkal (a temető közelében áll) Kebele-víztározó
Jegyzetek
További információk Kepe Zolti: Hetés falvainak népessége és gazdálkodása a 18. - 20. században - doktori disszertáció, Lendva - Budapest, 2011.
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Zala megye települései Kategória:Zala vármegye települései