Tordai Szaniszló József (Szombathely, 1790. január 7. – Szombathely, 1862. október 19.) szombathelyi apát-kanonok.
Élete A szülővárosában tanult, és ugyanott 1812-ben pappá szentelték. Kéthelyen és Körmenden káplán volt. 1817-ben a szombathelyi papnevelő lelkiigazgatójává nevezték ki. 1822-ben baltavári plébános lett. 1837-ben tartós betegsége miatt öccse meghívására Peste ment, ahol meggyógyult, és 1839-ben visszatért a megyéjébe, ahol mint a papnevelő lelkiigazgatója működött. 1840-től 1847-ig a megyei foglyoknak tartott erkölcsi tanításokat. 1844-ben Szombathelyen és környékén megalapította és szervezte az élő-olvasó-társulatot. 1850. december 18-án címzetes, 1851-ben valóságos kanonoká nevezték ki.
Cikkeket írt a Fasciculi Ecclesiastici Literariibe és a Religio és Nevelésbe.
Munkái Bibliai, vagyis ó- és újtestamentomi történet, mellyet Stapf József Ambrus német munkája után írt. Pest, 1839. A római kath. anyaszentegyház ünnepeinek szertartásai. Szombathely, 1847.
magyarra fordította Szaniszló Ferenc két latin munkáját.
Források
Magyar katolikus lexikon https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/sz/sz25632.htm
Kategória:Szombathelyiek Kategória:Szombathelyi kanonokok Kategória:1790-ben született személyek Kategória:1862-ben elhunyt személyek