A novial nyelv a mesterséges nyelvek egyike. Elemző-levezető módszerrel szerkesztett naturalista nyelv. A dán nyelvész, Otto Jespersen (1860–1943) tervezte. Nyelvtana 1928-ban jelent meg, 1930-ban kiadták a nyelv szótárát, a Novial lexikét.

Jespersen eleinte a volapük nyelv híve volt, majd részt vett a Delegáció munkájában és aktív idista lett. Véleménye szerint az etnikus nyelvek nem alkalmasak nemzetközi használatra, csak egy tudatosan szerkesztett nyelv töltheti be ezt a funkciót.

Időközben Jespersen átdolgozta nyelvét és engedve a hagyományos helyesírást pártolóknak, a novial fonetikusból ortografikus nyelvvé válik.

A nyelv Jespersen halála után szinte teljesen eltűnt, bár a '90-es években több reformkísérlet készült rá (Novial '98, Novial Pro valamint James Chandler és Jay Bowkes projektjei).

A novial betű- és hangrendszere A novial ábécé 23 betűből áll:

A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, X, Y

A magyartól eltérő betűk a következők: a – rövid á, mint a magyar palócok kiejtésében ch – magyar cs j – magyar zs qu – magyar k és egy félhangzós u kapcsolata s – magyar sz sh – magyar s ts – magyar c y – magyar j

A hangsúly az utolsó mássalhangzó előtti magánhangzón van, ezen a ragok nem változtatnak.

Szóképzés Előképzők anti- – valami ellenes: antimilitarista (hadseregellenes) arki- – kiemelkedő nagyság, méltóság; fő-: arkiepiskopo (érsek) bo- – sógorsági viszonyt (házasság által létrejött rokoni kapcsolatot) fejez ki: bopatro (após) dis- – szét-: dissenda (szétküld) ex – volt, lemondott, ex: exministro (exminiszter) mal- – valaminek a rossz volta: malodore (rossz szagú) mi- – fél-, félig: mihore (félóra) mis- – rosszul-, félre-: misdukte (rosszul vezetett) non- – tagadás jelzése: nonposibili (lehetetlen) par- – befejezett szemléletű ige képzője: parlekte (olvasás útján) pseudo- – ál-: pseudoprofeto (álpróféta) retro- – visszafelé irányt jelöl: retrodukte (hátravezet) ri- – újra, vissza: ridona (visszad)

Utóképzők -ach- – silányító képző: populache (csőcselék) -ad- – gyakorító képző, tartós, szokásosan ismétlődő cselekményt fejez ki: frapada (ütögetni) -aj- – konkrét dolgot, anyagot jelentő szót képez: plantaje (vetemény) -al- – melléknévképző (latin -alis): national (nemzeti) -an- – tag, lakos: italiane (olasz) -ar- – csoportképző (latin -arium): vortaro (szótár) -ari- – helyiségképző: chapelaria (kalaposüzem) -ebl- – lehetőség kifejezésére: lektebli (olvasható) -ed- – mennyiségképző: manuede (maroknyi) -end- – -andó, -endő: lektendi (olvasandó) -es- – elvont fogalmat képez; a szenvedő rövid alak képzője: richeso (gazdagság) -esk- – a cselekvés megkezdését jelzi; valamilyenné válni: rideska (nevetséges) -i- – országnév-képző; elvont fogalmak képzője: Anglia (Anglia), filosofia (filozófia) -id- – emberi utód, leszármazott, szülött, ivadék: regide (királyfi) -ier- – tulajdonságjelző: rentiere (járadékos) -ifik- – valamilyen produktumot létrehozni: verifika (igazolni) -il- – eszköz-, szerszám-képző: ludilo (játék); önállóan: ilo = instrumento (szerszám, eszköz) -ind- – valamire méltó: admirindi (csodálatos) -ion- – főnévképző: diskusione (társalgás) -is- – eszközzel végzett cselekvés: modernisa (divatoskodni) -ist- – hivatásszerű foglalkozást jelöl, továbbá valamilyen „-izmus” követőjét: artiste (művész) -iv- – melléknévképző: sugestiv (szuggesztív) -oz- – melléknévképző: kurajozi (bátor) -tori- – helyiség, ahol valamit végeznek: laboratorie (dolgozószoba) -ure- – egy munka eredményét, termékét jelenti: skulpture (szobrászat) -yun- – nem emberi utódot jelöl: katyune (macskakölyök)

Nyelvtan Határozott névelő (nemek szerint): la, la, le; los, las, les; li (önállóan álló melléknév előtt)

Határozatlan névelő: un

Főnév végződése: -o (hímnem): infanto (fiú), -a (nőnem): infanta (leány), -e (gyűjtőnem): infante (gyermek)

Főnév többes száma: -s – homes (emberek)

Melléknév végződése: -i. Ha önállóan áll, többes számban megkapja az -s ragot: Hir es kelki roses: ob vu prevera li blankis o li redis? (Itt van néhány rózsa: a fehéreket vagy a pirosakat szereti?)

Fokozás: plu boni kam – min boni kam – tam boni kam – maxim boni – minim boni

Névmások: Személyes névmások: me, vu, lo/la/le; nus, vus, les Birtokos névmások: men, vun, lon/lan/len; nusen, vusen, lesen Visszaható névmások: se; sen Kérdő névmások: qui, que, quo; quanti, quand, ... Vonatkozó névmás: kel

Lo profesoro, kelen libres nule lekte...A tanár, kinek a könyveit senki sem olvassa...

Számnév: Tőszámnév: un, du, tri, quar, sink, sex, sep, ok, nin, dek; sent, mil, milione, ... Sorszámnév: unesmi, duesmi, ... Törtszámnév: duime, sentime, ... Szorzőszámnév: duopli, triopli, ...

Ige: Főnévi igenév: tu veni Jelen idő: veni Múlt idő: did veni vagy venid Befejezett jelen idő: ha veni Régmúlt idő: had veni Jövő idő: bli veni Feltételes mód: vud veni vagy venud Összetett jövő idő: ha bli veni Melléknévi igenév: -nt-: venanto – venanta

Si lo vud veni, me vud protekte lo. vagy Si lo venud, me protektud lo. Ha jött volna, megvédtem volna őt.

Ob vu povud montra a me le vie a X? Meg tudná mutatni nekem az X-be vezető utat?

Külső hivatkozások

Magyar novial oldal - Otto Jespersen alapműveivel és számos más kiegészítéssel An International Language, Otto Jespersen (1928) Novial Lexike, Otto Jespersen (1930) Az 1928-as novial nyelvváltozatról Az 1930-as novial nyelvváltozat nyelvtani összefoglalója Novial Wiki Book Novial Discussion Group a Yahoo!-n Novial '98 Novial Pro Spelling reform proposal by J. Chandler Novial szavak listája megfelelőikkel

Kategória:Mesterséges nyelvek