Tiszaeszlár község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tiszavasvári járásban. 5453 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű községe.

Fekvése

Tokajtól délre fekszik, a Tisza bal (keleti) partján. A legközelebbi szomszédja a tőle északra fekvő Tiszanagyfalu; további határos települések: kelet felől Nyírtelek, délkelet felől Nagycserkesz, délnyugat felől Tiszalök, nyugat felől pedig a Tisza túlpartján fekvő Tiszaladány.

Megközelítése Főutcája a 3633-as út, azon érhető el Rakamaz-Tiszanagyfalu és Tiszalök felől is; Nagycserkesszel a 3634-es út köti össze, és erről az útról közelíthető meg, a 36 123-as számú mellékúton Bashalom nevű különálló településrésze is.

A hazai vasútvonalak közül a érinti, melynek két megállási pontja van itt: Tiszaeszlár megállóhely a központjától 4 kilométerre délkeletre, a 3634-es út vasúti keresztezése közelében – közúti elérését az abból északnak kiágazó 36 316-os számú mellékút biztosítja –, valamint Bashalom megállóhely a névadó településrész nyugati szélén, a 36 123-as számú mellékút végpontjánál.

Nevének eredete A török eredetű, honfoglalás kori úz népnévből képzett helynév Azlar, Uzlar, Ozslar alakokban fordul elő az oklevelekben.

Története Első említése 1220-ból való. 1261-ig egri egyházi birtok volt, ekkor cserélte el az egri püspök Karászi Sándor bán Eger környéki birtokaiért. A 14. századtól a 18. századig több család (Biri, Doby, Lónyay, Sztritey, Újfalussy, Tatay, Chernel, Péchy, Ibrányi, Teleky, Zoltán) birtokolta részlegesen, köztük leghosszabban a Kállayak voltak a földesurai. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, a 17. század elején 49 lelket számláló faluba Bocskai István szabad hajdúkat telepített.

A tiszai árvizek miatt 1858-ban kezdett épülni az Ófalunak nevezett Eszlártól délre, magasabban fekvő Újfalu, ahová 1890-re a község egészében átköltözött, ma is itt fekszik.

1882-ben a tiszaeszlári per következtében került a település a köztudatba.

Közélete Polgármesterei +Polgármester1990–1994Jármy Ferencfüggetlen1994–1998független1998–2002Juhász Imrefüggetlen2002–2006független2006–2010Nagy TiborTiszaeszlárért, ÖTJE2010–2014Tiszaeszlárért, ÖTJE2014–2019MIÉP2019–2024Vajda Lászlófüggetlen2024–Fidesz-KDNP

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 15,9% cigánynak, 3,1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,9%, református 35,5%, görögkatolikus 9,6%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 6,8% (13,6% nem válaszolt).Tiszaeszlár Helységnévtár

2022-ben a lakosság 90,8%-a vallotta magát magyarnak, 16% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,1% szlováknak, németnek és románnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,8% volt római katolikus, 31,4% református, 8,1% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 10,8% felekezeten kívüli (28,4% nem válaszolt).Tiszaeszlár

Nevezetességei

A tiszaeszlári Tájház, amelyben hagyományos kézműves eszközök, mezőgazdasági szerszámok gyűjteménye látható. Vajda László kovács, Király Zsiga-díjas népi iparművész Aradi utcai műhelye. A Tiszaeszlárhoz tartozó, tőle keletre fekvő Bashalom puszta temetőjében 1947-ben aranyozott ezüst tarsolyvereteket találtak. A régészeti leletet a Magyar Nemzeti Múzeum leltárba vette. A területen bronzkori, 3-4. és 11-13. századi leleteket is találtak. Solymosi Eszter síremléke, melyet egy Spanyolországban élő magyar házaspár állíttatott. 2003. szeptember 11-én Csurka István pártelnök és több száz MIÉP-es a per százhuszadik évfordulójára emlékezve megkoszorúzta a síremléket. A Trianon emlékművet 2014-ben emelték.

Ismert emberek Itt született 1904. december 1-jén Török István református teológus, egyetemi tanár. Itt született 1925. november 7-én Skarbit András, Korniss Péter Kossuth és Pulitzer-díjas fotós egyik legnagyobb hatású munkájának, "A Vendégmunkás" című szocio-fotó albumának főszereplője.

Irodalom Kovalovszki Júlia: Településásatások Tiszaeszlár-Bashalmon: Bronzkor, III.-IV. és XI-XIII. század (Fontes archaeologici Hungariae)

Jegyzetek

Külső hivatkozások

Tiszaeszlár önkormányzatának honlapja

Kapcsolódó szócikkek Bashalom megállóhely

Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:Szabolcs vármegye települései Kategória:Tiszaeszlár Kategória:Magyarország exklávéval rendelkező települései