Marót Sándor (1916-ig Rosenberg; Arad, 1884. július 4. – Auschwitz, 1944. június) zsidó származású romániai magyar író, szerkesztő.
Élete és munkássága Tanulmányait szülővárosában és Budapesten végezte. Hírlapírói tevékenységét 1904-ben még eredeti családi nevén az Arad és Vidéke című napilapnál kezdte. 1906-tól a debreceni Független Újság segédszerkesztőjeként dolgozott. Visszatérve Aradra Aradi Tükör címmel lapot szerkesztett Sulik Kálmánnal. Ezzel egy időben a Kölcsey Egyesületben is tevékenykedett. 1919-től Nagyváradon a Szabadság szerkesztője volt, a lap és a Nagyvárad egyesülése után utóbbi napilap felelős szerkesztőjeként tevékenykedett.
Művelődési tevékenységét értékelve a Szigligeti Társaság társelnökévé választotta. Szerepet vállalt a helybeli Újságíró Egyesület és a Romániai Kisebbségi Újságírók Országos Szövetsége vezetésében is. Örök tűz című darabját Aradon, Egérfogó című szatirikus színművét pedig Nagyváradon és Kolozsváron sikerrel mutatták be. A formabontó epika egyik művelője volt. Koporsóban című novellája a Magyar Szóban jelent meg 1919-ben, újraközölte A Magyar Szó, Tavasz 1919-1920 Antológiában (1971) Kovács János.
Főbb munkái Nincs halál (elbeszélések, színdarab, Nagyvárad, 1924) A befelé néző ember (Nagyvárad, 1927) Világ ablaka (esszék, Nagyvárad, 1938) Napfény és felleg egy város felett (aradi emlékek, Nagyvárad, 1940) Szivárvány (hely- és évjelzés nélkül)
Források
További információk
(államvizsga-dolgozat)
Kategória:1884-ben született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek Kategória:Romániai magyar újságírók Kategória:Romániai magyar költők, írók Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Aradiak Kategória:Nagyváradiak Kategória:Meggyilkolt költők, írók Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Meggyilkolt újságírók Kategória:Az auschwitzi koncentrációs tábor foglyai