A nápolyi dal (canzone napoletana) Nápoly városából eredő és az egész világon népszerűvé vált műdal típus. Az olasz nyelv nápolyi dialektusán férfiak éneklik.
A legenda szerint Orpheusz a mostani Nápoly környékén járt egyszer. Elbűvölte a nápolyi öböl látványa, a tenger, a Vezúv. A boldogságtól elaludt. Ekkor a habokból gyönyörű nőalak bukkant elő: Partenopé nimfa, aki az alvó Orfeuszba beleszeretett. Nászukból született meg a nápolyi dal.
Neves operaszerzők is írtak nápolyi dalt, mint például Puccini, Paisiello, Rossini, Donizetti, Bellini stb.
1880-ban a Vezúvig vezető drótkötélpálya megépülését Luigi Denza egy dallal köszöntötte: Funiculì, Funiculà. Ettől számítható a nápolyi dal nemzetközi népszerűsége, ami mind a mai napig tart. A Sorrentói emlék, az O, sole mio és sok más dal örökzölddé vált, világsztár énekesek tűzték, tűzik egyiket-másikat műsorukra.
Híres dalok
Canzone amalfitana Come faccette mammetta Dicitencello vuje Funiculì, Funiculà Indifferentemente Lazarella Luna Caprese Luna rossa Malafemmena Mare verde Marechiare María, Marí Na’ sera e’ maggio ’O Marenariello ’O paese d'o sole ’O Sarracino ’O sole mio ’O surdato ’nnammurato Passione Reginella Rose rosse Santa Lucia Te voglio bene assaje Tiempe belle Torna a Surriento (Sorrentói emlék) *Pavarotti: Torna a Surriento, 1982. Voce e notte Luna mezzo mare
További információk Andrea Bocelli; Funiculí, funiculá Luna rossa Enrico Caruso: O sole mio
Kategória:Zenei stílusok Kategória:Dalok Kategória:Olasz zeneművek