200px|bélyegkép|Az Egyesült Államok alelnöki pecsétje Az Amerikai Egyesült Államok alelnöke az Egyesült Államok állam- és kormányfőjének általános, de önálló végrehajtó jogkörökkel nem rendelkező helyettese, az elnöklési utódlási sorrendben első helyen álló személy. Az alelnöki funkciót az Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya hozta létre. Az Alkotmány II. cikkelyének 1. szakasza alapján az elnökkel együtt négy évre választják meg, és újraválasztható.Az elnökkel szemben az alelnöknél nincsen arra kitétel, hogy hányszor lehet újraválasztani. Amennyiben az elnököt hivatalából elmozdítják, elhuny, hivataláról lemond vagy nem képes ellátni az elnöki hivatallal kapcsolatos hatáskört és kötelességeket, az az alelnökre száll.
Az Egyesült Államok jelenlegi (ötvenedik) alelnöke J. D. Vance, aki 2025. január 20-tól tölti be ezt a tisztséget, mint Donald Trump második alelnöke.
Megválasztása Az Egyesült Államok Alkotmányának II. cikkelye rendelkezik az elnök, illetve az alelnök megválasztásának módjáról. Az eredeti választási rendben az elektorok által leadott szavazatok közül a legtöbbet kapott személy vált elnökké, s a második legtöbb szavazatot kapott személy tölthette be az alelnöki tisztséget. Így történt meg, hogy George Washington alelnöke a föderalista John Adams lett. Az Alkotmány XII. módosítása 1804-ben, illetve XIV. módosítása 1868-ban pontosította a választási rendszert, s ez alapján az elnököt megválasztó elektorok egyben az alelnököt megválasztó elektorok is, így gyakorlatilag nem lehetséges, hogy olyan személy kerüljön az alelnöki pozícióba, akit nem a megválasztott elnök jelölt.
Az alelnök lemondása esetén (az Alkotmány XXV. módosítása alapján) az elnök jelöl ki alelnököt, aki akkor veszi át hivatalát, ha a Kongresszus mindkét háza többségi szavazattal ezt megerősíti. E módosításig választások nélkül nem volt lehetőség az alelnök pótlására.
Feladatköre Az Alkotmány alapján az alelnök elsődleges jog-, és feladatköre az, hogy az Egyesült Államok elnökének feladatkörét az Alkotmányban meghatározott esetekben ideiglenesen, vagy véglegesen átvegye. Ezen kívül az Alkotmány egyetlen feladatkört engedélyez az alelnöknek, ő az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa elnöke, de szavazati jog nélkül.Szavazati jogát kizárólag akkor gyakorolhatja, ha szavazategyenlőség áll fenn. Emellett külön törvény alapján hivatalból tagja a Smithsonian Intézet 17 tagú kormányzati testületének, valamint neki van joga kinevezni ennek a testületnek három szenátor tagját. Az Egyesült Államok Kódexe alapján hivatalból tagja az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kormányának, s tagságának megerősítéséhez nem szükséges a Szenátus hozzájárulása.https://www.whitehouse.gov/administration/cabinet Mindezek mellett az alelnök jogköre – hasonlóan a kabinethez – szűkre szabott, kizárólag azt a feladatot láthatja el, amelyre az elnök megbízást adott, önálló végrehajtó jogosítványai nincsenek. John Adams szerint, aki az USA első alelnöke volt: „ez a legjelentéktelenebb hivatal, amit az emberi lelemény valaha is megalkotott.”
Milyen esetekben töltheti be az elnöki funkciót
Az alelnök, mint az elnöki utódlási rendben az első személy az Alkotmányban meghatározott esetekben töltheti be az elnöki feladatokat. Ahhoz, hogy szóba jöhessen, mint ügyvezető elnök, rá is vonatkoznak mindazon kitételek, melyeket az Alkotmány feltételül az elnök számára előír: elnökké csak olyan személy választható, aki az Egyesült Államok állampolgáraként született, vagy a jelen alkotmány elfogadása idején az Egyesült Államok állampolgára; az elnöki tisztségre továbbá csak olyan személy választható, aki 35. életévét betöltötte és 14 év óta az Egyesült Államokban van a lakhelye.Vö.: Alkotmány II. cikkely Amennyiben ennek a kitételnek nem felel meg elvileg alelnöknek megválasztható, de ki van zárva az elnöki öröklési sorból, így – a feladat lényege miatt – erre nem volt még példa.
Az alelnök az alábbi esetekben veheti át az elnöki feladatokat: Ha az elnököt elmozdítják hivatalából, elhunyt vagy lemond – ebben az esetben az elnöki esküt letéve azonnal elnökké válik.Vö.: Alkotmány XXV. kiegészítés 1§. Ha az elnök a Szenátus pro tempore elnökének és a Képviselőház elnökének írásos nyilatkozatot juttat el arról, hogy hivatali jogkörét és kötelezettségeit nem tudja ellátni, ameddig ennek ellenkezőjéről írásos nyilatkozatot nem tesz – ebben az esetben ügyvezető elnökként teljes elnöki jogkörben jár el, de státusza nem változik.Vö.: Alkotmány XXV. kiegészítés 3§. Ha az alelnök vagy a végrehajtó szervek vezető tisztségviselőinek többsége, illetve más hasonló testület – melyről a Kongresszus a törvény útján rendelkezik – írásos nyilatkozatot juttat el a Szenátus pro tempore elnökéhez és a Képviselőház elnökéhez arról, hogy az elnök nem képes jogkörét és hivatali kötelezettségeit ellátni – ebben az esetben ügyvezető elnökként teljes elnöki jogkörben jár el, de státusza nem változik. Az elnöknek írásban lehetősége van jelezni, hogy újra el tudja látni a hivatalát, ez ellen a fenti testületek négy napon belül tiltakozhatnak, s ekkor a teljes kongresszusnak kétharmados többséggel kell döntenie, hogy alkalmas-e az elnök a feladata ellátására. Amennyiben nem, akkor az alelnöknek le kell tennie az elnöki esküt, s elnökké válik, ellenkező esetben (illetve, ha meghatározott időn belül a döntés nem születik meg) az elnök visszaveheti pozícióját.Vö.: Alkotmány XXV. kiegészítés 4§. Abban az esetben, ha az elnököt a hivatali idejének megkezdéséig nem választották volna, vagy a megválasztott elnök valamilyen ok miatt nem töltheti be hivatalát, a megválasztott alelnök látja el az elnöki jogkört mindaddig, amíg az elnököt meg nem választják, vagy el nem hárul az akadály.Vö.: Alkotmány XX. kiegészítés 3§.
Elnöki funkciókat betöltő korábbi alelnökök Az Alkotmány alapján alelnökből elnökké vált személyek Kilenc elnököt iktattak be megelőző választások nélkül, alelnöki pozícióból előlépve: Négyen mandátumuk lejárta után nem indultak az elnöki posztért, így soha nem választották meg őket elnöknek: John Tyler – William Henry Harrison halálát követően lett elnök, nem indult az 1844-es választásokon Millard Fillmore – Zachary Taylort követte, nem indult az 1852-es választásokon Andrew Johnson – Abraham Lincoln helyét vette át, nem indult az 1868-as választásokon Chester A. Arthur – James Garfieldet követte, nem indult az 1884-es választásokon Másik négy indult a választásokon, és mind a négyen sikeresen újraválasztatták magukat: Theodore Roosevelt – William McKinleyt követte, 1904-ben újraválasztották Calvin Coolidge – Warren G. Harding utódja, 1924-ben újraválasztották Harry S. Truman – Franklin D. Roosevelt utódja, 1948-ban újraválasztották, de 1952-ben már nem indult, noha erre jogilag még lett volna lehetősége Lyndon B. Johnson – John F. Kennedyt követte, 1964-ben újraválasztották, 1968-ban már nem jelöltette magát Gerald Fordot soha nem választották meg, őt Spiro Agnew alelnök lemondása után Richard Nixon nevezte ki alelnöknek a kongresszus támogatásával. Nixon lemondása után követte őt az elnöki székben, de az 1976-os választásokon kikapott Jimmy Cartertől. Ő az egyetlen elnök, akit sem elnökként, sem alelnökként nem választottak meg.
Alelnöki funkciójuk lejárta után elnökké választott személyek Ebben a listában azokat tüntetjük fel, akik kizárólag választások útján kerültek az elnöki funkcióba, miután befejezték alelnöki tevékenységüket. John Adams, elnökké választották 1796-ban Thomas Jefferson, elnökké választották 1800-ban, újraválasztották 1804-ben Martin Van Buren, elnökké választották 1836-ban Richard Nixon, elnökké választották 1968-ban, újraválasztották 1972-ben George H. W. Bush, elnökké választották 1988-ban Joe Biden, elnökké választották 2020-ban
Lista