Az óriás japán rák vagy japán tengeripók (Macrocheira kaempferi) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül az Inachidae családjába tartozó faj.
A Macrocheira ráknem típusfaja és egyben nemének az egyetlen élő faja is; a nembe még 4 fosszilis faj is tartozik.
Előfordulása A legtöbb óriás japán rák a Japán körüli vizekben fordul elő, főleg a Honsú sziget déli partjainál a Tokiói-öböl és Kagosima között. Elszórt állományai az Ivate prefektúra és a Kínai Köztársasághoz tartozó Su-ao régió környékén élnek. Olykor felbukkannak Thaiföld tengervizeiben is.
Megjelenése Az óriás japán rák a legnagyobb ízeltlábú, két ollója közötti távolság akár 3,7 méter is lehet.McClain CR, Balk MA, Benfield MC, Branch TA, Chen C, Cosgrove J, Dove ADM, Gaskins LC, Helm RR, Hochberg FG, Lee FB, Marshall A, McMurray SE, Schanche C, Stone SN, Thaler AD. 2015. Sizing ocean giants: patterns of intraspecific size variation in marine megafauna. PeerJ 3:e715 https://doi.org/10.7717/peerj.715 A test mérete, azaz a páncél átmérője 40 centiméterre nőhet meg és a teljes rák 19 kilogrammot is nyomhat. A hímek karja nagyobb. A nőstények karja rövidebb, mint a mögötte levő lábpár. E rákfaj teste narancssárga színű, a lábakon fehér foltok vannak. Ijesztő megjelenése ellenére békés természetű.
Életmódja A kifejlett példányok 50 métertől kezdve, egészen 600 méteres mélységig megtalálhatóak. Természetes élőhelyén az óriás japán rák főleg kagylókkal és állati tetemekkel táplálkozik, de szükség esetén az algával is megelégszik. Az állat akár 100 évig is élhet.
Szaporodása Tavasszal a szaporodási időszakban feljön a sekély vízbe. A lárva fejlődése hőmérséklet-függő és 54-72 napot vehet igénybe 12-15 Celsius-fokon. A lárva nem hasonlít a felnőtt állatra; teste átlátszó és láb nélküli. Életének első felében a plankton része és a víz felszínén lebeg.
Halászata Temmnick az eredeti leírásában megemlítette, hogy az órás japán rák a halászok körében az ollóival okozott súlyos sérülésekről ismert. Ettől függetlenül esetenként halásszák. 1976-ban összesen 24,7 tonnát halásztak belőle, de 1985-ben már csak 3,5 tonnát. Az állomány mérete csökkent, így a halászoknak mélyebb vizeken kell próbálkozniuk. Az átlagos kifogott példányok lábainak hossza 1-1,2 méter.
Az irodalomban Óriás japán rák szerepel Jules Verne (1828–1905) francia regényíró Nemo kapitány (Budapest, 1900-as évek elejétől több kiadás) című regényében: „A talaj most erősen emelkedett; ha kinyújtottam a karomat, ujjaim már kint voltak a vízből. A zátony azután csakhamar ismét lejtősödni kezdett. Most cukorsüveg alakú, magas, hegyes sziklákat kerülgettünk. A sziklák sötét üregeiben hosszú lábú óriási rákok ágaskodtak, mint megannyi ostromgép, s ránk meresztették ijesztő szemüket.” (Tízmilliós gyöngyszem c. rész)MEK
Képek
Jegyzetek
Források Macrocheira kaempferi (Temminck, 1836) WoRMS Liu J.Y. [Ruiyu] (ed.). (2008). Checklist of marine biota of China seas. China Science Press. 1267 pp.
Fordítás
Kategória:Tízlábú rákok Kategória:Rákfajok Kategória:A Csendes-óceán ízeltlábúi