Ez a szócikk tartalmazza a 2012-es Roland Garros férfi egyes mérkőzéseit.
A címvédő a második kiemelt, hatszoros bajnok Rafael Nadal volt, aki hetedszer is megnyerte a tornát, a 3 óra 49 percig tartó döntőben 6–4, 6–3, 2–6, 7–5-re legyőzve a világelső Novak Đokovićot. A finálét több alkalommal is esőszünet szakította félbe, előbb 6–3, 5–3-nál 34 percig állt a játék, majd 6–4, 6–3, 2–6, 1–2-nél hétfőre kellett halasztani a vasárnap délután három órakor elkezdett mérkőzést, amely végül Đoković kettős hibájával ért véget. Utoljára 1973-ban volt rá példa a Roland Garroson, hogy a tornát nem tudták befejezni vasárnap. Akkor Ilie Năstase és Nikola Pilić a következő hét keddjén játszották le az összecsapásukat, amely Năstase sikerével ért véget.
Nadal a tizenegyedik Grand Slam-győzelmét aratta, amivel az open érában feljött a rangsor harmadik helyére az ugyanennyi sikert elérő Björn Borg mellé, újabb Roland Garros-diadalával pedig ő lett az első teniszező a férfiak mezőnyében, aki hétszer nyerte meg a párizsi salakos versenyt, megdöntve Borg hat győzelemből álló rekordját, s utolérve a nők között szintén hétszer diadalmaskodó, s ezzel csúcstartó Chris Evertet. A spanyol játékos karrierje ötvenedik egyéni tornagyőzelmét aratta (ebből harminchatot salakon), ennél több címet rajta kívül csupán kilenc játékos szerzett a nyílt érában.
Đoković a döntő elvesztésével rekordlehetőséget szalasztott el, mivel 2011-ben Wimbledonban és a US Openen, 2012-ben pedig az Australian Openen is diadalmaskodott, s tornagyőzelem esetén ő lett volna mind a négy major torna címvédője, amire a férfiak mezőnyében Rod Laver 1969-es klasszikus, tehát egy naptári éven belül megszerzett Grand Slamje óta nem volt példa. Először történt meg azonban az open érában, hogy ugyanaz a két férfiteniszező állt egymással szemben négy egymást követő Grand Slam-döntőben, mivel az említett versenyek fináléjában Đoković rendre Nadalt győzte le. A két játékos ötödik major döntőjét játszotta egymás ellen, s Nadal másodszor tudott nyerni a 2010-es US Opent követően.
Kiemeltek
Novak Đoković (döntő) ''' Rafael Nadal (győztes) Roger Federer (elődöntő) Andy Murray (negyeddöntő) Jo-Wilfried Tsonga (negyeddöntő) David Ferrer (elődöntő) Tomáš Berdych (negyedik kör) Janko Tipsarević (negyedik kör) Juan Martín del Potro (negyeddöntő) John Isner (második kör) Gilles Simon (harmadik kör) Nicolás Almagro (negyeddöntő) Juan Mónaco (negyedik kör) Fernando Verdasco (harmadik kör) Feliciano López (első kör, feladta) Olekszandr Dolhopolov ''(első kör)
Richard Gasquet ''(negyedik kör) Stanislas Wawrinka ''(negyedik kör) Miloš Raonić ''(harmadik kör) Marcel Granollers ''(negyedik kör) Marin Čilić ''(harmadik kör) Andreas Seppi ''(negyedik kör) Radek Štěpánek ''(első kör) Philipp Kohlschreiber ''(második kör) Bernard Tomic ''(második kör) Andy Roddick ''(első kör) Mihail Juzsnij ''(harmadik kör) Viktor Troicki ''(második kör) Julien Benneteau ''(harmadik kör) Jürgen Melzer ''(első kör) Kevin Anderson ''(harmadik kör) Florian Mayer ''(második kör)
Főtábla Q = kvalifikációból felkerült WC = szabadkártyás LL = szerencsés vesztes R = feladta PR = védett ranglista
Döntők
Felső ág Első szakasz
Második szakasz
Harmadik szakasz
Negyedik szakasz
Felső ág Ötödik szakasz
Hatodik szakasz
Hetedik szakasz
Nyolcadik szakasz
Jegyzetek
Források Főtábla eredményei Selejtező eredményei
F1