Bányász Jenő, született Gruber JenőNévváltoztatása a M. Kir. Belügyminisztérium 32194/1899. sz. rendelete alapján. (Arad, 1884. november 23. – Budapest, 1949. május 31.) magyar jogász, jogi szakíró. (Szakirodalmi munkássága a kereskedelmi joggal, versenyjoggal és az iparjogvédelemmel és ezen belül a védjegyoltalommal és mintaoltalommal kapcsolatos.)
Életpályája
Gruber István és Hubern Henrietta fia.
Középiskolai tanulmányait az aradi állami főreáliskolában végezte és a budapesti tudományegyetemen államtudományi doktorátust és jogtudományi képesítést szerzett. Jogi tanulmányainak befejezése után 1907-től a budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál teljesített szolgálatot, amelynek 1927-ben a titkára lett. Beosztásában iparjogvédelmi kérdésekkel foglalkozott. Az Iparjogvédelmi Egyesület főtitkára. Mint sportember, a Kolozsvári Egyetemi Athlétikai Klub elnöke, a Főiskolai Sportszövetség alelnöke és a Magyar Athlétikai Klub vívó-szakosztályánаk elnöke, majd a Magyar Vívó Szövetség titkára, később alelnöke volt 1923 és 1929 között.Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930), 442. oldal Gerentsér László vívómester tanítványa volt.1912 márciusában ünnepelték dr. Gerentsér László vívómesteri ténykedésének tizedik jubileumát, a Budapesti Hírlap március 27-i tudósítása szerint a mestert Bányász Jenő köszöntötte a volt tanítványok nevében.
1908. július 4-én Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Franke Gizella Berta Rozália tanítónővel.
Szerkesztőként 1910-ben a Védjegyügyi Közlöny, 1914-ben a Kereskedelmi és Ipari Élet, 1921 és 1923 között a Jury, majd 1925-ben az Iparjogi Szemle szerkesztője volt.http://www.sztnh.gov.hu/kiadv/ipsz/200705-pdf/01.pdf 20. old.
Főbb művei Figyelemreméltó szakirodalmi működést fejtett ki. Számos cikke jelent meg a különböző szaklapokban és napilapokban. A védjegyoltalom és a tisztességtelen verseny köréből 18 önálló munkát irt. Külföldön tartott francia és német nyelvű előadásai és idegen nyelven megjelent munkál és szakcikkei révén belföldön is ismert szakíró volt.
Az áruvédjegy és mintaoltalmi jog kézikönyve (Budapest, 1910) Das Marken- und Musterschutzrecht in Ungarn (Sonnefeld, 1910) A tisztességtelen verseny (Szegő Izsóval, Budapest, 1926) Védjegyoltalom. Tisztességtelen verseny (Budapest, 1928) Markenschutz und Wettbewerb in Ungarn (Budapest, 1929) Leitgedanken des internationalen und nationalen Marken- und Musterschutzrechtes in Europa (Budapest, 1937) A védjegytörvény módosítása A tisztességtelen verseny ellen való védekezésről. Szabadalmi Közlöny, 1911. 8. sz.
Jegyzetek
Források Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969. nevpont.hu Gödölle István
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar jogtudósok Kategória:Aradiak Kategória:1884-ben született személyek Kategória:1949-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek