Szeghő Sándor (Budapest, 1874. február 8. – Budapest, 1956. augusztus 3.) karmester, zeneszerző.

Életútja

Budapesten végezte tanulmányait a Nemzeti Zenedében, tanárai voltak Gobbi Alajos és Kiss Péter. 1904-től katonakarmesterként működött, 1905-ben Vavrinecz Mór karnagysága idején a budapesti Mátyás-templom orgonistája volt. 1919-től a Budai Dalárda karnagya lett, 1925-ben I. díjat nyertek az amsterdami nemzetközi dalosversenyen, 1930-ban pedig Londonban jártak vendégszereplésen. Művei vonósnégyesek, dalok, kórusballadák.

Főbb munkái

Bor vitéz (szimfonikus költemény, 1910); Báthory Erzsébet (opera; 1908, bemutatta a budapesti Operaház, 1913); Te Deum, Ha mi holtak feltámadunk (opera, Bp., 1942); Hárfaverseny (Bp., 1953); Gordonkaverseny (Bp., 1954).

Források

Magyar életrajzi lexikon Magyar katolikus lexikon

Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:Magyar karmesterek Kategória:1874-ben született személyek Kategória:1956-ban elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek