Köte Sándor (Hajdúszoboszló, 1925. január 25. – Budapest, 2003. július 18.)Magyar Nemzet, 2003. aug. 2. magyar pedagógus, neveléstörténész, a neveléstudományok doktora (1976), egyetemi tanár.
Kutatási területe
Neveléstörténet és felsőoktatás.
Életpályája
Pedagógia-pszichológia szakos középiskolai tanári diplomát szerzett a budapesti egyetemen (1945-1948) és a leningrádi Herzen Pedagógiai Intézetben (1949-1952). Hazatérve a budapesti Pedagógiai Tudományos Intézetben neveléstörténeti kutatásokat folytatott, 1961-ben a neveléstudományok kandidátusa címet érte el. 1963-tól tanszékvezető egyetemi docensi beosztásban dolgozott az ELTE, majd 1968-tól a Magyar Testnevelési Főiskola Neveléstudományi Tanszékén. 1965-1968 közt dékánhelyettesi beosztásában törekedett az egyetemi oktatás színvonalának emelésére, ha kellett, feletteseire is „rátépte az ajtót.”Trencsényi László: Köte Sándor (1925-2003)
1973-ban a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasa lett. 1974-1977 közt a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont munkatársa, majd tudományos igazgatóhelyetteseként működött. 1976-ban a neveléstudományok doktora fokozatot érte el, disszertációja a szovjet pedagógia hőskorától (1917-1920) szólt, nyomtatásban 1979-ben jelent meg. 1977-1980 közt az MTA Pedagógiai Kutatócsoportjánál tudományos tanácsadói minőségben, 1980-1993 közt az ELTE Neveléstudományi Tanszékén egyetemi tanári beosztásban kutatott és tanított. 1994-ben vonult nyugalomba.
Az anyagi gondokkal küzdő Magyar Pedagógia c. folyóirat szerkesztőbizottságának elnökeként működött (1985-1990). Sokat tett azért, hogy a rangos folyóirat tudományos tekintélye viszonyítási alap maradjon a szakmában.Szabolcs Éva: Köte Sándor (1925-2003)
A marxista ideológia nyomasztó fölénye mellett, sok esetben elkötelezett marxista kutatóként a pedagógiai kutatás szakmai fortélyait, a neveléstudomány "ideológiailag nem illeszkedő" témáit, kérdésfeltevéseit megőrizte, gyarapította, és a lehetőségekhez képest tovább is adta tanítványainak, fiatalabb munkatársainak. 1994-es nyugdíjazása után tanulmányaira már kevéssé figyelt a tudományos közélet, pedig még ekkor is neveléstudományi „ritkaságokkal” állt elő. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum által 1997-ben megjelentetett A hazai neveléstudomány tudományelméleti alapkérdései című hosszabb lélegzetű munkája a pedagógia hazai nagy hatású, de ma már kevésbé ismert művelőinek munkásságát foglalta össze. Az Új Pedagógiai Szemlében 1998-ban publikált Neveléstudomány és értékelmélet című tanulmánya a még mindig nem kellően ismert 1920-30-as évekbeli filozófiai alapú pedagógia kérdéseivel foglalkozott.
Élete utolsó éveiben Németh László pedagógiai munkásságát kutatta, ez a munkája félbemaradt, a halál kiragadta kezéből a tollat.
Köteteiből
A Tanácsköztársaság közoktatásügyi rendeletei (1957) A magyar nevelésügy a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején; Tankönyvkiadó, Bp., 1963 (Egyetemes neveléstörténet) Közoktatás és pedagógia az abszolutizmus és a dualizmus korában : 1849-1918 (1975)Tartalma: A dualizmus korának és Eötvös Józsefnek a közoktatás-politikája. A szocialista munkaiskola kezdetei : 1917-1920 (1979) A Tanácsköztársaság közoktatáspolitikai és pedagógiai törekvései; Tankönyvkiadó, Bp., 1979 A szocialista munkaiskola kezdetei. 1917-1920; Akadémiai, Bp., 1979 Egy útmutató pedagógus : Nagy László élete és munkássága (1983) A pedagógus Kemény Gábor (1989) A hazai neveléstudomány tudományelméleti alapkérdései; Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Bp., 1997
Szerkesztéseiből
Neveléstörténeti tanulmányok. Budapest : Magyar Pedagógiai Társaság, 1970. 447 p. Neveléstörténeti szöveggyűjtemény 1-2.; szerk. Köte Sándor, Kis Jenő; Tankönyvkiadó, Bp., 1971 Neveléstörténeti olvasókönyv; összeáll. Jáki László, Komlósi Sándor, Köte Sándor, szerk. Komlósi Sándor; Tankönyvkiadó, Bp., 1978 (Tanárképző főiskolai tankönyvek) A Magyar Pedagógiai Társaság küldöttközgyűlése, 1981. (1982)
Tudományos tisztségei (válogatás)
MTA Pedagógiai Bizottság tagja (1975-1990); MTA Doktori Tanács Pedagógiai szakbizottságának tagja (1975-1990); MTA TMB tagja (1988-1995).
Társasági tagság
Magyar Pedagógiai Társaság
Jegyzetek
Források
Pedagógiai Ki Kicsoda. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest : Keraban Könyvkiadó, 1997. Köte Sándor szócikkét lásd 147. p. Ki kicsoda 2000 : Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999, ISSN 1215-7066 – Köte Sándor szócikkét lásd I. köt. 935. o. Trencséni László: Köte Sándor (1925-2003). In: Új Pedagógiai Szemle, 2003 október Szabolcs Éva: Köte Sándor (1925-2003). In: Neveléstörténet, 2004/2. sz.
Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar neveléstörténészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1925-ben született személyek Kategória:2003-ban elhunyt személyek