Karacsáj- és Cserkeszföld vagy a Karacsáj-Cserkesz Köztársaság (oroszul Карачаево-Черкесия [Karacsajevo-Cserkeszija] vagy Карачаево-Черкесская Республика [Karacsajevo-Cserkesszkaja Reszpublika], karacsájul Qarachay-Cherkes Respublika, cserkeszül Qèrèshey-Cherkes Respublikè) egyike a cserkesz népek Orosz Föderációhoz tartozó 3 észak-kaukázusi tagköztársaságának (a másik kettő Adigeföld és Kabard- és Balkárföld). A Kaukázus északi lejtőin és az előtte fekvő síkvidéken terül el.
Földrajz bélyegkép|balra|260px|Karacsáj- és Cserkeszföld domborzati térképe (oroszból átírt helynevekkel) bélyegkép|balra|260px|A Kaukázus hegyei Szomszédai északon a Sztavropoli határterület, keleten Kabard- és Balkárföld, délkeleten Grúzia, délnyugaton Abházia, nyugaton a Krasznodari határterület.
A Nagy-Kaukázus északi oldalán fekszik. Az ország déli 80%-a hegyvidék, csak északon síkság: itt a Kubán-alföld terül el. Legmagasabb pontja az Elbrusz (5642 m) a Kabard- és Balkárfölddel közös határon. Fő folyói a Kubán és mellékfolyói (a Nagy-Zelencsuk és a Tyeberda), valamint a Kuma. Legnagyobb tava a Cserkesszk melletti Kubáni-víztározó.
Története A türk nyelvet beszélő, muszlim karacsájok a 14. században érkeztek erre a területre, a 16. századra a kabard uralkodók vazallusai lettek. Az oroszok 1828-ban hódították meg, a Karacsáj-Cserkesz Autonóm Körzet pedig 1922-ben alakult meg. A második világháború idején a németekkel való kollaboráció miatt a karacsájok egy részét kitelepítették, csak 1957-ben történt visszatelepítésük után kaptak ismét autonómiát. 1990-ben önálló köztársaságnak nyilvánították magukat, amit a Szovjetunió nem ismert el. 1992-ben Oroszország tagköztársasága lett.
Népesség 2010-ben 477 859 fő lakta. Etnikumok A 2010-es népszámlálás szerint: karacsájok 41,0% oroszok 31,6% cserkeszek 11,9% abazák 7,8% nogajok 3,3% ukránok 0,4% egyéb 4%
Települések bélyegkép|balra|160px|Karacsajevszk Karacsáj- és Cserkeszföldön (a 2010. évi népszámláláskor) 4 város, 7 városi jellegű település és 138 falusi település található, mely utóbbiak közül 2 lakatlan. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 11 volt, a Szovjetunió megszűnése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá alakult, Oroszország más területeihez hasonlóan.
A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Karacsáj- és Cserkeszföldön 43% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya, ami más oroszországi régiókkal összehasonlítva nagyon alacsony adat. A legnagyobb falu népessége megközelíti a húszezer főt, és összesen 30-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 36%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózatban más oroszországi régiókhoz képest kicsi az aprófalvak súlya.
Karacsáj- és Cserkeszföld városai a következők (2010. évi népességükkel):
Cserkesszk (Черкесск), 129 069 fő Uszty-Dzseguta (Усть-Джегута), 30 566 fő Karacsajevszk (Карачаевск), 21 483 fő Tyeberda (Теберда), 9058 fő
Közigazgatás és önkormányzatok Karacsáj- és Cserkeszföld (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 10 járásra oszlik, a 4 város közül pedig Cserkesszk és Karacsajevszk köztársasági alárendeltségű, így nem tartoznak egyik járáshoz sem. A 21 ezer lakosú Karacsajevszk városához egy város (Tyeberda) és három városi jellegű település, továbbá falusi települések is be vannak osztva összesen 18 ezer lakossal, e terület szintén nem tartoznak egyik járáshoz sem.
Az önkormányzatok területi beosztása megegyezik a közigazgatási felosztással. A 10 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg Cserkesszk és Karacsajevszk (utóbbi a hozzá beosztott településekkel együtt) a járásoktól független városi körzetet alkot, , melyeknek egyszintű önkormányzata van, egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz összesen 5 városi község – ezek székhelye egy város vagy városi jellegű település – és 83 falusi község tartozik.
bélyegkép|jobbra|250px|Karacsáj- és Cserkeszföld közigazgatási beosztása
A járások és székhelyeik:
Abaza járás, Абазинский район (Inzsics-Csukun) Adige-habli járás, Адыге-Хабльский район (Adige-Habl) Habezi járás, Хабезский район (Habez) Karacsajevszki járás, Карачаевский район (Karacsajevszk) Kis-Karacsáj járás, Малокарачаевский район (Ucskeken) Kubánmelléki járás, Прикубанский район (Kavkazszkij) Nogáj járás, Ногайский район (Erken-Sahar) Urupi járás, Урупский район (Pregradnaja) Uszty-dzsegutai járás, Усть-Джегутинский район (Uszty-Dzseguta) Zelencsukszkajai járás, Зеленчукский район (Zelencsukszkaja)
Jegyzetek
Források
A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei