Tomori Anasztáz (eredeti nevén: Theodorovits) (Dunaföldvár, 1824. május 1. – Budapest, 1894. október 9.Gyászjelentése) mérnök, református főgimnáziumi tanár, a magyar tudományos és művészeti élet híres támogatója, az MTA levelező tagja (1858).
Élete Apja Dunaföldváron volt boltoskereskedő. Vezetéknevét Anasztáz még ifjú korában megmagyarosította. Pesten mérnöki tanfolyamot végzett. 1853-ban a nagykőrösi gimnázium matematikatanára, így Arany János, Salamon Ferenc, Mentovich Ferenc, Szilágyi Sándor, ill. Szász Károly tanártársa lett. Ugyanott a görögkeleti fiókegyház gondnoka is volt. 1854-ben anyai nagybátyja Baranovszky Miklós halálával hatalmas örökséghez jutott, majd tanári állásáról lemondott és vagyona nagy részét a tudományok és művészetek támogatására fordította. Ezután a fővárosban vagy gombai birtokán élt.
Új drámák megírására pályadíjakat tűzött ki, irodalmi vállalatokat, rászoruló művészeket támogatott, szobrokat emeltetett. Az MTA-nak tízezer forintot hagyott matematikai művek díjazására, ő tette lehetővé, hogy Shakespeare összes műveit magyarul kiadhatta a Kisfaludy Társaság, amelynek egyik alapító tagja volt. A belvederei Apollón szobrának ércmását a Magyar Nemzeti Múzeumnak hagyta, amelynek ma a parkjában található.
Felesége Nikolits Ilona, lányai Erzsébet és Konstancia voltak. Unokahúgai Halász Izabella és Mária Csepy Dániel feleségei voltak.
Művei 1852 Emlékkönyv a magyar irodalomból. Pest. 1854 Elemi mennyiségtan. Pest. (Pesti Napló 169) 1856 Splényi Henrik báró és a székesfejérvári állandó színház ügye. Magyar Sajtó 1856/186. 1857 Viszhang Fáy András indítványára. Magyar Sajtó 1857/26. 1861 könyvismertetés. Magyar Sajtó 1861/201.
További cikkei: a Vasárnapi Ujságban (1855), az Akadémiai Értesítőben (Math. és Természettudományi Közlöny 1860; A gabona-, különösen a víz- és gőzmalmokról. Székfoglaló), a Falusi Gazdában (1860/3, 6, 7), a Nemzetben (1886/211 Emlékezés Vörösmartyra, kivonat naplómból); levele (Irodalomtörténeti Közlemények 1903), levele Arany Jánoshoz a Shakespeare fordítás ügyében (Shakespeare-Tár 1908).
Emlékezete bélyegkép|jobbra|Sírja Budapesten
Jegyzetek
Irodalom Magyar Nemzet - Vasárnap 1964. 7. 12. Csányi László: Egy mecénás arcképe. Tolna-Megyei Népújság 1964/69. Magyar László: A nagykőrösi mecénás. Pestmegyei Hírlap 1964/259. Új Idők 1944. 8. 26. Uj Magyarság 1943. 11. 21 Tolnai Nagylexikon Danielik, Magyar Írók II, 433. Hölgyfutár 1857/7. Vasárnapi Ujság 1857/3; 1894/41-42. Az én Albumom. Szerk. Sárosi Gyula. Pest, 1857. Pester Lloyd 1858/19. Szinnyei Könyvészete. Kisfaludy-Társaság Évlapjai XXIX. 1896. (Vadnai). 1894 Akadémiai Értesítő 718. 1894 Nemzet 280. 1894 Fővárosi Lapok 281. A Pallas nagy lexikona XVI, 251. Ádám Gerson, Nagykőrösi Athenás. Nagykőrös, 1904, 263. néhány Tomoriakhoz köthető irat a Duna Menti Múzeum gyűjteményében
További információk
Magyar életrajzi lexikon 1000-1990
Kategória:Magyar mecénások Kategória:Magyar mérnökök Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:MTA-tagok Kategória:Dunaföldváriak Kategória:1824-ben született személyek Kategória:1894-ben elhunyt személyek Kategória:Az Új köztemetőben eltemetett személyek