A karancsberényi nemes, báró és gróf Berényi család egy ősi magyar család, mely a 13. században kapott nemesi rangot. Számos nemesi családhoz köthetőek házasságok révén. Ilyenek az Apponyi, Liechtenstein és sok más magyar és európai nemesi család. Távolabbi rokoni szálak fűződnek a Saxe-Coburg und Gotha házhoz is.
Története A Berényi család nemzetségét I. István, illetve IV. László király koráig lehet visszavezetni. Jelentős tisztségeket töltöttek be a királyi Magyarországon és kiemelkedő nemzetségek tagjaival kötöttek házasságokat. A család ősei várjobbágyok voltak. Bertalan nógrádi várjobbágy fiaival, Kemcseddel és Jóbbal együtt 1266-ban nemességet kapott V. Istvántól katonai érdemeikért. Harmadik testvérük, Ders, a Bizánci Birodalom ellen vívott harcokban hősi halált halt. Ders fia, András, a győri vár visszafoglalásánál vitézkedett, ezért 1274-ben IV. Lászlótól kapott a családban másodikként nemességet.
Címerüket János és testvérei, Balázs és István budai kanonok kapták 1431-ben.Schönherr Gyula 1889: A gróf Berényi család czímeres levele 1431. évből. Turul A 15. század végén élt Ferenc fia, András, aki a 1526 után a nemzeti párt híve lett, majd I. Ferdinándot támogatta a trónra lépésében. Emiatt Szapolyai lefoglaltatta birtokait, de Ferdinánd király megjutalmazta. 1558. január 18-án Kezi, Mihály-Geregye, Nagyarán és Tarnóc nógrádi falvakat kapta adományként. 1560-ban újabb adományokat kapott Hontban, Onory Katalinnal kötött házasságával pedig Felsőbodok községet kapta hozományul.
A 17. században Berényi Ferenc hithű katolikusként és hűséges királypártiként a Bocskai vezette forradalmi mozgalmak elől bodoki várkastélyába vonult el. 1606. március 1-jén Karancsberény, Kisbárkány és Tench régi birtokaira újabb adománylevelet kapott. A családból György a bárói címet 1655-ben, a grófi rangot pedig először Imre, majd 1720-ban György is megkapta.
A grófi ág 1888-ban Berényi Ferenc elhunytával kihalt.Schönherr 1889, 26.
Családtagok Berényi György (1601–1677) politikus, Sempte és Temetvény főkapitánya, Nyitra vármegye alispánja Berényi György (1657-1732) a nemzeti párt követe, a család grófi címének megszerzője Berényi Ferenc (1764–1846) cs. kir. kamarás Berényi János (1794–1868) kiemelkedő katona, főrendiházi tag Berényi Tamás (1689–1747) Zemplén vármegye főispánja, kamarás, tanácsos Berényi Zsigmond (1694–1748) pécsi megyés püspök, Baranya és Tolna vármegye főispánja Berényi Jánosné Török Irma (1875-1945) drámai színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja Berényi Sidonie (1819-1909) Adolph Christoph Christian von Degenfeld-Schönburg gróf, Császári és Királyi kapitány felesége, Anna von und zu Liechtenstein hercegné (1849-1933) és Marie de Rohan-Rochefort hercegné (1851-1924) édesanyja Gróf csábrági és szitnyai Koháry Zsófia báró Berényi Ádám felesége, Mária Antónia Szász-Coburg-Gotha-Koháry hercegné nagyapjának testvére
Források Révai nagy lexikona (III. kötet, BÉKE-BRUTTÓ)
További információk Lehoczky András: Stemmatographia Mocsáry Antal: Nógrád vármegye ismerete Radvánszky Béla 1875: A Magyar Történelmi Társulat 1875. kirándulása IV. Jelentés a bodoki levéltárról. Századok Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868. Kempelen Béla: Magyar nemes családok II
Kategória:Magyar történelmi családok