A Műegyetemi Rádió Club (MRC) célja, hogy az ifjú mérnökhallgatókra és a végzett mérnökökre támaszkodva a rádióamatőrök technikai fejlődését elősegítse, új lehetőségek után kutasson, illetve új megoldásokat fejlesszen ki. Ennek során a mérnökhallgató sok-sok elméleti és gyakorlati ismeretre tesz szert.

A rádióamatőr a rádióamatőr szolgálatok munkájában csak személyes érdeklődésből, anyagi érdek nélkül vesz részt, tevékenysége az önképzésre, műszaki fejlődésre és a szakmai információcserére irányul. Továbbá megfelel a rádióamatőr tevékenység folytatásához szükséges követelményeknek.

A rádióklub tagsága

A rádióklub kizárólag a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóira és az ott végzett mérnökökre alapoz. Az alapszabály szerint tagjai is csak a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói illetve már végzett mérnökei lehetnek.

Óriási előny, hogy általában az ifjak a Schönherz Zoltán Kollégiumi Rádióamatőr Klubban (HA5KFU) megismerkednek a rádiófrekvenciás alapokkal, majd alapvető gyakorlati ismerettel kerülnek át általában az MRC-be. Így sokkal könnyebb a továbbképzésük, illetve rutinosabban állnak a berendezésekhez. A klub igen érdekes, alapjában véve rádióamatőr célzatú önállólabor témákra is lehetőséget biztosít a diákoknak. Sok diplomamunka is ezen önállólabor feladatok folytatásaként születik.

Azok a rádióamatőrök, akik az egyetem befejezése után is szeretnének ténykedni itt, szintén sok érdekes műszaki kihívással találhatják szembe magukat. Jó esetben elmondható, hogy a technikai kihívások megoldásában közösen vesznek részt a mérnökhallgatókkal.

A rádióklub története

A Műegyetemi Rádió Club-ot 1924. május 20-án alapították.

Megalapítása akkoriban kettős célt szolgált. Egyrészt a rádióamatőr tevékenységén keresztül önképzési lehetőséget biztosított, másrészt gyakorlati eszközökkel segíteni tudta az egyetemi oktatást. Vezetői az egyetem oktatói közül kerültek ki, míg tagsága – a hallgatókon kívül – nyitott volt az egyetemhez nem tartozó személyek számára is.

Az 1920-30-as években a hazai híradástechnika fejlődésével egyidőben az MRC rádió adóvevők és hangfrekvenciás eszközök fejlesztésébe kezdett, és ezzel kapcsolatosan a publikációs tevékenység is jelentőssé vált.

Az 1956-os forradalom idején biztosított hírközlési támogatása miatt a Club működését betiltották.

1975-ben megváltozott névvel – Budapesti Műszaki Egyetem KISZ-MHSZ Rádióklubja – és a műholdakhoz kapcsolódó fő profillal indult újra a teljes rádióamatőr aktivitást magába foglaló tevékenység.

Az 1980-as években kapcsolatba kerültek az AMSAT világméretű szervezet európai ágával, aminek a hatására fedélzeti berendezések készítésébe fogtak, melyek több műholdon is eredményesen működtek.

A rendszerváltást követően 1990-ben visszakapták eredeti nevüket, és újra MRC néven folytatták tevékenységüket.

2006-ban egyetemi hallgatók kezdeményezésére elindult az első hazai műhold, a MASAT-1 fejlesztése, melyet 2012-ben sikerült pályára állítani. A Clubra támaszkodva, a Műegyetem hallgatói és oktatói 2012 óta már öt kisműholdat építettek, köztük a világ első és legkisebb működő műholdját, az 5x5x5 cm-es SMOG-P-t.

2023-ban pedig a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék oktatói, kutatói és hallgatói hároméves közös munkájának eredményeként elkészült a SMOG sorozat legnagyobb darabja, az ötödik, minden eddiginél bonyolultabb műegyetemi műhold is.

Az MRC-100, melynek nevét a Club és a jelentős évforduló előtti tisztelgés adata, pályára állása óta kifogástalanul működik, és szolgáltatja az adatokat. A műholdak vezérlését, adatainak vételét a Műegyetemen elsődlegesen az E épület tetején található rádióállomás biztosítja.

Saját eredményein túl több hazai és nemzetközi projektben is kamatoztathatta tudását és tapasztalatát az MRC folyamatosan megújuló csapata. Például a 2022 januárjában Föld körüli pályára álló SanoSat-1 nevű nepáli piko-műhold kifejlesztésében is aktívan részt vettek a BME VIK szakemberei.

Gschwindt András, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék címzetes egyetemi docense, a műholdprojektek egyik szakmai vezetője, 1970-ben állt a Műegyetem Űrkutató Csoportjának élére. Az űrkutatás hazai fejlesztésében betöltött több évtizedes kiemelkedő munkájáért 2019-ben Gábor Dénes Életműdíjat kapott, a kisműholdak fejlesztésének terén elért eredményeiért 2021-ben neki ítélték a Magyar Érdemrend középkereszt polgári tagozta kitüntetést, illetve pár nappal ezelőtt a Távközlés Napja alkalmából rendezett éves konferencián az NMHH Magyari Endre-díj elismerésében részesült.

A négy magyar űrhajósjelölt

Cserényi Gyula Kapu Tibor Schlégl Ádám Szakály András

rádiókommunikációs kiképzésében és a rádióamatőr vizsgára történő felkészítésében az MRC munkatársai is részt vettek. Az űrhajósjelölteket Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja, valamint Gschwindt András és Dudás Levente, a műholdprojektek szakmai vezetői fogadták.

A rádióklub irányvonalai

Helyileg a klub az egykori Mikrohullámú Hiradástechnika Tanszéken, mai nevén Széles sávú Hírközlés működik, szorosan összefonódva az Űrkutató csoporttal. A fejlesztési irányokra ez utóbbi igen nagy hatással volt és van jelenleg is.

Műholdkommunikáció Távkezelt rádióállomás Digitális jelfeldolgozás Világűrbe szánt áramkörök

A rádióklub jelenlegi felszereltsége és egyetemi lehetőségei

T2FD típusú rövidhullámú antenna (vételi irány: kelet–nyugat) 2 méter és 70 cm hullámsávokra távvezérelhető 3D forgatóra felszerelt műholdkövető antenna. Rövidhullámú és ultrarövidhullámú rádió adó-vevők Mikrohullámú konverterek, néhány parabolaantenna a tetőn Meteorológiai műholdvevő állomás + mikrohullámú antenna (összerakva) Speciális, távvezérelhető mérővevő (Rohde&Schwarz) Rádiófrekvenciás jelgenerátorok, analóg és digitális jelanalizátorok Néhány asztali számítógép – fejlesztéshez, oktatáshoz Néhány vezérlő számítógép – rádióvezérléshez és automatikus antennaforgatáshoz Elektromechanikai kivitelező üzem – korlátozott használatra NYÁK-gyártó üzem – korlátozott használatra

Érdekes fejlesztési munkák

Fónia átjátszóállomások készítése, összekapcsolása TCP/IP hálózaton Rádióamatőr csomagrádió hálózattal kapcsolatos kísérletek, fejlesztések Energiaellátó központ műholdakba, űrszondákba Meteorológiai műholdvevő áramkörök Távkezelt rádiófrekvenciás mérőállomások Digital Radio Mondiale móddal folytatott kísérletek. A DRM az AM műsorszórás leváltására hivatott digitális műsorszórási eljárás. Digitális demodulátorok fejlesztése

Oktatás, vizsgafelkészítő tanfolyamok, rendezvények A klub alaptevékenysége folytán leginkább az alábbi célokat valósítja meg:

a villamosmérnök-hallgatók továbbképzése rádiófrekvenciás gyakorlati és konstruktőri irányban a villamosmérnök-hallgatók konstruktőri tevékenysége igen gyakran diplomamunkává érik az évek alatt rádióamatőrök szakmai továbbképzése, ez a célja az általa évente rendezett Műegyetemi szakmai napnak is.

Jegyzetek

Muegyetemi Muegyetemi Kategória:Magyarországi civil szervezetek Muegyetemi Kategória:Rádióamatőr klubok Kategória:Űrkutatás Kategória:Távközlési technika Kategória:Műholdak Kategória:Űrkutatás-oktatás Kategória:Űrhajózás Kategória:Űripari cégek Kategória:Rádióamatőr műholdak