Weber Kristóf János (Pécs, 1959. augusztus 11. –) (külföldön Kristof J. Weber) magyar zeneszerző, muzikográfus.
Élete 1973–77 között középfokú hangszeres (nagybőgő) tanulmányokat folytatott a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában, 1978–80 között Hergenrőder Miklós pécsi kanonok-zeneszerzőtől tanult partitúraolvasást és ellenpontot. Közben a pécsi és a kaposvári színházakban volt kisegítő énekes. 1979-től Budapesten intézményen kívül, önképzéssel tanult zeneszerzést Csapó Gyula (zeneszerző) felügyelete mellett. 1984-ben vendéghallgató volt Darmstadtban. 1985-től Vidovszky László asszisztense, mesterének őt tartja.
1984-től rendszeresen jelennek meg zenei tárgyú írásai a Dunántúli Naplóban, a Magyar Ifjúságban és a Jelenkorban. 1988-ban Witold Lutosławski kurzusát látogatta a lengyelországi Wrocławban. Kapcsolatot tartott a budapesti zenei undergrounddal: rövid ideig az A. E. Bizottság együttes vendégzenésze és megzenésítette Šwierkiewicz Róbert (képzőművész) és a Xertox csoport dolgos meditációit (performanszait). Rendszeresen járt az Új Zenei Stúdió és a 180-as Csoport bemutatóira. Utóbbi mutatta be Gyászzene Güth János emlékére című művét. Számtalan hazai és külföldi kortárs mű bemutatásában működött közre zeneszerzőként, szerkesztőként és előadóként is.
1988-ban visszaköltözött szülővárosába. 1993-ban megnősült: felesége Weber Katalin nyelvész. Két gyermekük született: Anna Margaréta (1998) és János Theodor (2003). Az 1990-es évektől alkalmazott zenével foglalkozik, több mint száz kísérőzenét komponált rövidfilmekhez és színdarabokhoz. Elsősorban a pécsi, a debreceni és a kecskeméti színházak állandó zeneszerzője, de zenésített színdarabot Budapesten, Szegeden, Nyíregyházán, Békéscsabán és Kaposváron is. Műveit bemutatták Bulgáriában, Horvátországban, Németországban, Romániában,Szlovákiában, Szlovéniában, Törökországban és az USA-ban is. 2009 óta együttműködik a lipcsei Privatelektro Endliche Automaten zenekarával. 2014-től a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán számítógépes kottaszerkesztést oktat.
Művészete Zeneszerzői munkásságára jellemző Erik Satie és John Cage, valamint az amerikai minimalizmus hatása. Két évtizede kísérletezik dupla faktúrájú (szinkronitikus) művek komponálásával, ahol nemcsak két faktúra szólal meg egyszerre, hanem két különböző (bitonális) hangnem és ritmus is. Egy-egy zeneművében különböző hangrendszereket szembesít: funkciós tonalitást véletlen műveletekkel, akusztikus hangszereket elektronikussal, dodekafóniát modális hangsorokkal. Túlnyómórészt magyar nyelvű vokális műveket ír: megzenésítette többek között Borbély Szilárd, Csordás Gábor, Falcsik Mari valamint Zalán Tibor verseit. Hangszeres művei elsősorban hangszerszólók, de számos kamaraművet is jegyez.
Fontosabb művei Zenei alkotások 1977 – Stabat Mater –vegyeskar 1983 – Rousseau park rezervátum – énekbeszéd, orgona (Csordás Gábor versére) 1989 – Gyászzene Güth János emlékére – kamarazenekar 1990 – Miserere – vegyeskar 1994 – Kaiserschnitt – mágnessel preparált zongora 1995 – Decens darabok – zongora 1996 – Decrescendo – kamarazenekar 1998 – Vasárnapi énekek – vegyeskar 1999 – Fuvolára, zongorára is–fuvola, zongora 2000 – Négyötöd ötnegyedben – vegyeskar 2001 – Papírdalok – alt, zongora ( Borbély Szilárd verseire) 2002 – Az ólomkatona története – meseopera (szöveg: Borbély Szilárd, Andersen nyomán) 2003 – Abendlied der Margarethe– mezzo, szimfonikus zenekar (szöveg: J. W. Goethe) 2003 – 4 Canzoni – hegedű 2003 – Álmatlanság–pergődob 2005 – Egyszerű mise – vegyeskar, harmónium 2006 – Showkirálynő – énekes szólisták, zongora, gitár (Zalán Tibor színművéhez) 2007 – Bambuszrügyek– zongora 2008 – Haláldalok– szoprán szóló (szöveg: Hélinant de Froimont, fordította Csorba Győző) 2009 – Rézfúvóstriók – trombita, harsona, tuba 2009 – Die Bachstelze – cselló 2009 – Éneklő állatkert – gyermekkar 2010 – Missa in memoriam Francisco Liszt – tenor, 2 hegedő cselló, harmónium 2010 – Igyunk itt – cimbalom 2010 – Halotti búcsúztató – szoprán, alt énekesekre, harsonára (szöveg: Borbély Szilárd) 2011 – Oktett– alt, és 7 hangszer (szöveg Borbély Szilárd) 2011 – Nincs ott aki –mezzo, angolkürt, zongora (szöveg: Borbély Szilárd) 2011 – Volt egy hely–női kar, ütősök (szöveg: Falcsik Mari) 2012 – Diaulia – két blockflöte
Könyvei 1997 – Vidovszky László–Weber Kristóf: Beszélgetések a zenéről; Jelenkor, Pécs, 1997 2005 – Alkalmazott zene; PTE Művészeti Kar, Pécs, 2005 (A PTE Művészeti Karának kiadványai) 2023 – "Keringő"; PRAE, Budapest, 2023
Diszkográfia 1994 – Short Day's Music–Dió Stúdió, Budapest 1996 – Decrescendo–Dió Stúdió, Budapest 1997 – Rythms of the Future Unknown–Dió Stúdió, Budapest 2011 – Edd meg a fényt – (feLugossy Lászlóval), szerzői kiadás
Érdekességek Borbély Szilárd költeménye a zeneszerzőről Weber Kristóf regénykezdeménye a Litera.hu-n
Jegyzetek
Források 138-139. o.
További információk Tillmann J. A. interjúja az Irodalmi Jelenben Doboviczki Attila interjúja a művésszel és feleségével A BMC adatlapja fényképpel Weber Kristóf kottái online Weber Kristóf főbb színházi munkái a port.hu-n Ivasivka Mátyás–Kovács Attila: Pécsi Concerto, Alexandra, 2011 A művész politikai afférja
Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:Pécsi zenészek Kategória:Magyar zenekritikusok Kategória:Magyar nagybőgősök Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1959-ben született személyek Kategória:Élő személyek