Kéri EditVezetékneve egyes forrásokban: Kéry (Budapest, 1926. december 13. – 2021. június 13.) magyar színművésznő, publicista.

Gyermekkor, ifjúság Édesapja klinikai portás volt az Üllői úti sebészeten, édesanyja háztartásbeli. Mindketten református, paraszti származású emberek. 1932-től a Dugonics utcai iskolában végezte a négy elemit. 1937-től volt a Baár–Madas református gimnázium tanulója, Pataki-, később Horthy-ösztöndíjjal. A gimnázium egyik legjobb tanulója, a Horthy-gyűrű várományosa, a legjobb matematikus, testnevelésből gerendabajnok volt. Kosárlabdázott, röplabdázott, buzogánylabdázott. Három alkalommal nyerte el a gimnázium legjobb tornászlánya címet. 13 évig tanult zongorázni, ebből négyet a Zeneakadémián.

Az 1945-ös év elejétől gimnáziumi tanulmányait a Lónyay utcai – koedukálttá tett – református gimnáziumban folytatta. Marx György (egykori osztálytársa) mögött a második helyen végzett egy matematikaversenyen.

A Főiskola 1945 nyarán felvették a Színművészeti Főiskolára, színész szakra. Egyszerre járt a Főiskolára és a Zeneakadémiára. A második év után a Rátkai Márton Színész Egyesületi Főiskolán folytatta tanulmányait. A zeneakadémiát nem tudta befejezni. Egy év múlva újabb felvételi vizsgával visszavették a Színművészetire. Osztálytársai voltak Keres Emil, Szirtes Ádám, Gyurkovics Zsuzsa, Örkényi Éva, Békés Itala és Kohut Magda. Az osztálya a Gertler-féle első filmes osztály, olyan növendékekkel, mint Tímár István, Bacsó Péter és Nádasy László.

Tanárai voltak Lehotay Árpád, Ladányi Ferenc, Gellért Endre, Abonyi Géza, Sík Sándor, Devecseri Gábor és Duronelly vívómester. Tanulmányai mellett a Nemzeti Színházban statisztált, így Bajor Gizivel is lehetett egy színpadon.

1948-ban kapta első szerepét; Christie: Ádám és Éva című kamara darabjában Ráday Imre, Mezey Mária, Kozák László, Szemere Vera és Pálos György voltak a partnerei, a Bárdos Artúr igazgatta Belvárosi Színházban. Lehotay Árpád, és Zoltán Pál is közreműködött az előadásban. A darab nagy siker volt, kilencvenszer került színre.

Főiskolai vizsgaelőadása Kocsonya Mihály házassága, amelyben Gera Zoltán volt a partnere. Előadták még a Platón: Krecsitet, Gogol: Háztűznézők című darabját és Az Ifjú Gárdát. (Ez utóbbit az Izabella téri Pesti Magyar Színházban, Klára Koveljovát játszotta, Kálmán György volt a partnere.)

1950-ben az egész osztályt felvették az akkor alakuló Honvéd Színházba: Gera Zoltán, Szirtes Ádám, Tándor Lajos, Keres Emil, Bagó László, Ferencz László, Kohut Magda, Békés Itala, Örkényi Éva és Bakos Magda mellé. Vidéki helyőrségekben és titkos katonai objektumokban (is) játszottak. A Dohány utcai Hungária Fürdő színházterme volt a budapesti premierjátszóhelyük.

A Honvéd Színházból alakult meg 1951-ben a Néphadsereg Színháza, amely a Vígszínház akkori neve volt. Itt ismerkedett meg későbbi férjével, Mezey Lajossal. 1951 elején házasodtak össze, de már 1953-ban elváltak. A Honvéd, majd Néphadsereg Színházában az alábbi darabokban játszott: Nálunk Szibériában, Csokonai: Kultúra, Sztrelkov: Anya.

Győri évek

1951-ben barátja és volt osztálytársa, Földes Gábor hívta Győrbe primadonnának, és augusztus 1-jén, három hónapos terhesen le is szerződött. Végigjátszotta az őszi évadot, majd 1952. február 13-án megszülte fiát, Mezey Andrást.

Főbb szerepei voltak Győrben: Elisa (Pygmalion), Melinda (Bánk Bán), Eurydike (Orpheus), Aranka (A kőszívű ember fiai), Kiss Örzse (Mézeskalács), Kántor kisasszony (A Tanítónő), Kata (Makrancos hölgy), Leila (Gül Baba), Vajákos asszony (8 hold föld), Herma (Bizánc), Orlovszky Herceg (Denevér) Mária (Vannak még kísértetek), Juliette (Luxemburg Grófja) Ez utóbbiban Dsida Jenő testvére, Dsida Aladár volt a partnere. Jó kritikákat kapott, a közönség is szerette. Ignotus is dicsérő sorokat írt róla. 1954-ben hozzáment Kardos G. György dramaturghoz.

Gáti György volt az igazgató és Giricz Mátyás lett a főrendező. 1955-ben megkapta a Szocialista Kultúráért díjat, amit Darvas József kulturális miniszter adott át a győri városházán. 1956 májusában elvált Kardos G. Györgytől.

1956 nyarán a Kőszívű ember fiait adták elő Csehszlovákiában, Komáromban, a színházban is és a szabadtéri színpadon is. A darabnak idehaza is nagy sikere volt. Minden évben megtartották Budapesten a vidéki színházak találkozóját, amelyen minden társulat egy előadással szerepelt. 1956-ban a győriek a „Kőszívűt” vitték a seregszemlére. A szakma is elismerte az előadást. 1956-ban felterjesztették Jászai Mari-díjra.

1956

1956. október 24-én a társulat részt vett a városi békés tüntetésen. Földes Gábor vitte a magyar lobogót, mellette Kéri. Földesnek eleredt az orra vére, és ő vette át a zászlót. Egy novemberi társulati gyűlésen felszólalt, elítélte a Szovjetuniót a forradalom leveréséért, széttépte a párttagkönyvét, és állást foglalt a sztrájk mellett. Ezért 1957. március 14-én három napra letartóztatták. Júniusban ismét letartóztatták, és büntetőeljárást indítottak ellene.

A győri városházán tartott nyilvános tárgyaláson sorra megdőltek a vádpontok, ennek ellenére két évet kapott a népi demokratikus államrend megdöntésének kísérletéért. Gáti és Giricz is ellene vallottak. 1958 februárjában tartották meg a másodfokú tárgyalást a Legfelsőbb Bíróságon. Az a Vágó Pál volt a bírája, aki Mansfeld Pétert 16 évesen halálra ítélte. Meglepő módon felmentette a fő vádpont alól, és csak izgatás miatt ítélte el, 10 hónap börtönre. 1958. április 15-én szabadult.

Nehéz évek

1958. augusztus 1-jén sikerült egy hat hónapos szerződést kötnie Kaposvárra. Kis Viczáknét játszotta a Nem élhetek muzsikaszó nélkülben, és Ximénát a Cidben. 1959. január 31-től ismét állás nélküli színésznő lett. Ekkor házasodott össze Sándor Géza színművésszel. 1959 őszén idegösszeroppanást kapott. A hárshegyi idegszanatóriumba került, ahol az akkor még fiatal dr. Iván László lett a kezelőorvosa.

1961 nyarán Szegeden szerepelt az Ember Tragédiája nyári szegedi szabadtéri előadásában. Máthé Erzsi helyett ugrott be, és eljátszotta a londoni színben a cigányasszonyt. 1962-ben elvált Sándor Gézától. 1962-ben megszervezte, hogy állástalan színésznők előadják García Lorca: Bernarda Alba háza című darabját. Andrássy Ilona, Hajnóczy Lívia és sokan mások játszottak a darabban. Az egyetlen előadást a Nemzeti Színház Kamara Színházában, a későbbi Katona József Színházban tartották meg, meghívott szakmai közönségnek, kollégáknak, kritikusoknak.

1962-ben a Vígszínházban beugrott O’Casey: Az Ezüstkupa című darabjában a Schubert Éva által játszott női főszerepbe, annak betegsége miatt.

1963. április 1-jén hozzáment Gozmány György operettbonvivánhoz. Továbbra sem kapott állást. Nyaranta maszek színészbrigádot szerveztek, és járták a Nyírséget könnyű vígjátékokkal. Ők írták a darabokat, ők készítették a díszleteket és a jelmezeket, és maguk rendezték a darabokat. Szentesi Zoltán, Vay Ilus, Raffay Blanka és Tóváry Pál voltak a társulat további tagjai.

Néha sikerült alkalmi szerepekhez jutnia, a Kamara Varietében, vagy a Bartók Gyermek Színházban, ahol Harmónia Tündért játszotta Ránki: Muzsikus Péter című gyermekdarabjában, ugyanott játszott a Mátyás király Juhásza című darabban. Az Irodalmi Színpadon Babits: Második Ének című művében lépett fel. 1963-ban átvette Karlotta szerepét a Vígszínházban, a Néma Leventében. A színházak fesztiválján is ő játszotta nagy sikerrel. 1964-ben az Irodalmi Színpadon az Ember tragédiája oratórikus változatában lépett fel Bessenyei Ferenccel (Ádám), Lukács Margittal (Éva) és Ungváry Lászlóval (Lucifer). Ezen kívül szilveszteri fellépések, apró szerepek a rádióban, filmgyárban (Fűre lépni szabad, Csínom Palkó), és szinkron.

Küzdelmek 1969 tavaszán Színházi Szövetségi gyűlést tartottak a Fészek Klub Gobelin termében. Fél órás beszédet tartott az állástalan színésznők helyzetéről. Óriási visszhangja volt a hozzászólásának. Beszédét később le is írta, és kiküldte a Szabad Európa Rádiónak, ahol arról tudósítottak is. Beadványt írt az állástalan színésznők helyzetének megoldási javaslatairól, és azt eljuttatta a Pénzügyminisztériumba, a Munkaügyi Minisztériumba, a Kulturális Minisztériumba, a SZOT-ba, és a Színházi Szakszervezetbe. Negyven színésznő írta alá, köztük Krencsey Marianne, Vay Ilus. A javaslatai között szerepelt a filmgyári státusz, a szinkron státusz, peremkerületi színházak alapítása, a munkaügyi és egyéb oktató filmekben igazi színészek szerepeljenek, a rádióban, az esti mesében, és egyéb műsorokban ne csak a Kossuth-díjas színészek szerepeljenek, és hogy hozzanak létre gyermekszínházat. Ezeknek a javaslatoknak egy része meg is valósult később. Egy hónapra rá tüntetést szervezett a Színházi Szakszervezet Gorkij fasorbeli székháza elé. Mintegy 30-40 állástalan színész jelent meg a szakszervezeti székház előtt. Köztük (Ambrus András, Pogány Margit, Szilágyi Lajos, Tóváry Pál, Karácsonyi Magda, Serfőző Ilona, Felvinczy Viktor, Szende Mária, Csornai Irén és még sokan mások) A funkcionáriusok (Deák Sándor, Ungváry László, Németh Antal, és Szabó Ervin) tárgyaltak velük.

1969-ben Madame Curie születésének centenáriumán írt egy háromfelvonásos színdarabot a nagy tudósnő életéről, a Varsóban meghirdetett drámapályázatra. A darab különdíjat nyert. Itthon majdnem büntető ügye lett a dologból, mert azzal vádolták, hogy engedély nélkül kicsempészte a darabot külföldre. 1969. augusztus 1-jén szerződést kapott a Kecskeméti Katona József Színházba. Ázsia Anyját alakította Bertolt Brecht: Kaukázusi krétakörében. A rendező, Ruszt József utasítása szerint elidegenedett színházat kellett játszani, a lehető legkevesebb színészi eszközzel, smink és jelmez nélkül. A premier estjén, az előadás előtt 10 perccel eltűnt, a WC-be zárkózott, saját jelmezt öltött, és kisminkelte magát. Csak amikor színpadra szólították, akkor jött elő, és a színpadon egyedüliként kisminkelve, jelmezben, érzelemdúsan „játszott”. Ennek ellenére egyedül ő kapott dicsérő kritikát.

1970-ben Galgóczi Erzsébetnek az 1956-os győri eseményekről szóló darabját mutatták be: A Főügyész feleségét. Kéri még az ötvenes évek elején ismerte meg Galgóczit, amikor Földes felfedezte a Sopron megyei fiatal parasztlányt, és felvette dramaturgnak a színházhoz. Így lett Galgócziból írónő. Kéri nehezményezte, hogy Galgóczi elferdítette az 1956-os győri történéseket, és a premier utáni banketton, az Arany Homok Szálló dísztermében az igazgató, a rendező és a megyei, városi vezetők gyűrűjén áttörte magát, és a szemébe vágta Galgóczinak, hogy meghamisította a történetet. 1970 őszén nem hosszabbították meg a szerződését.

Kecskeméten énekórákat vett Nemeskéri Kiss Gábortól. Az idős mester rögtön felismerte az erőteljes Wagner szoprán hangot. Nemeskéri fiatalkorában Beniamino Gigli mellett is volt korrepetitor.

1970 januárjában Mihály András, Békés András és Lukács Miklós meghallgatták az Operaházban. Malonyai Dezső is segített az ügyben, és beajánlotta Kónya Sándorhoz, aki akkor a Met-ben volt operaénekes. Kónyának tetszett a hangja, és összehozta egy német impresszárióval, de Kérinek nem sikerült szerződést kötnie. 1973 februárjában meghalt férje, Gozmány György. 1973. augusztus 1-től egyéves szerződést kapott a Nemzeti Színházba.

Kutatások, írások 1977 januárjában megismerkedett Beszédes András vajdasági vívóedzővel, egykori olimpikonnal, és februárban össze is házasodtak. 1977 októberében meglátogatták Beszédes András idős édesanyját Nagybecskereken. Részt vettek a katonai pompával megrendezett koszorúzáson az aradi vértanú, Ittebei Kiss Ernő sírjánál. Ekkor kezdett el a szabadságharccal és Görgeivel foglalkozni.