Szepesváraljai Sarbó Artúr, született Schön ArtúrAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 44289/1885. Névváltoztatási kimutatások 1885. év 10. oldal 34. sor (Pest, 1867. március 10. – Budapest, 1943. szeptember 17.) nemzetközi hírű ideggyógyász, a magyar logopédia iskolateremtő személyisége. 250px|bélyegkép|Sírja a Fiumei úti sírkertben. Vedres Márk: „Vándor” című alkotása. 2004 óta védett nyughelye a Nemzeti sírkert része Életútja
Édesapja Sarbó (Schön) Vilmos (1829–1906) biztosítótársasági vezérigazgató, édesanyja Lőwy Aurélia (Amália) voltak. Orvosi oklevelét a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerezte (1891). Tanulmányait Berlinben, Párizsban, Londonban egészítette ki, dolgozott J. M. Charcot párizsi klinikáján, H. Jackson mellett Londonban. Utána neurológusként a budapesti elmekórtani klinikán, a poliklinika idegosztályán, a Munkásbiztosító Pénztár ideg-szakrendelésén, majd 1915-től 1932-ig a Szent István Kórház idegosztályának vezető főorvosaként működött.
1897-ben a Budapesti Tudományegyetemen magántanári, 1909-től rendkívüli tanári kinevezést kapott. 1898-ban Náray Szabó Sándor felkérésére vállalta el a Roboz József által szervezett Dadogók és Hebegők Gyógytanfolyamának (melynek elnevezése 1900-tól Dadogók és egyéb beszédhibában szenvedők tanfolyama) párhuzamos vezetését. 1918 szeptemberében benyújtotta lemondását. A gyógypedagógia ügyével azonban később is szoros kapcsolatban maradt. Különösen vonatkozik ez a szakemberképzésre.
1900-tól 1914-ig pedagógusok, iskolaorvosok és egészségtantanárok beszédhiba-javításra felkészítő kurzusait is vezette és a Gyógypedagógiai Tanítóképzőben is tanított (1904–). Szorgalmazta, hogy a gyógypedagógusokon kívül - a pedagógusképző intézmények tanárainak kellő felkészítésével - minden óvónő, tanító és tanár kapjon kiképzést a munkája során jelentkező logopédiai feladatok ellátására.
Sarbó Artúr mindezeken túl ápolta a külföldi tudományos kapcsolatokat, gyakran szerepelt nemzetközi gyógypedagógiai kongresszusokon és széles körű szakmai közéleti tevékenységet is folytatott: népszerűsítő előadásokat tartott és gyakran hallatta hangját a gyermekvédelmi, a szociális munka, az iskola-egészségügy érdekében. Egy országos felmérés adataival bizonyította, hogy az iskolás-korú népesség 3,6%-a beszédhibás, s e tanulók 23%-a iskolai előmenetelében is akadályozott. Felhívására további 16 gyógytanfolyam kezdte meg működését az országban. Budapesten „beszédhibás osztályok” szervezésére is sor került. Ezekben az osztályokban a beszédzavarok javítására képesített pedagógusok látták el a tanítás keretében a beszédkorrekciós feladatokat.
Sarbó Artúr logopédiai tudományos kutatói és szakirodalmi tevékenysége hasonlóan gazdag. A beszéd főcímet viselő 300 oldalas kézikönyve (1906) a magyar logopédia egyik legkitűnőbb alkotása. Az orvostudomány történetében mint a magyar neurológia kiváló művelőjét tartják számon.
Családja Házastársa Rosenberg Elza (1877–1961) volt, akivel 1899. május 1-jén Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.
Gyermekei
Sarbó Sarolta Ella (1901–2006). Férje dr. Takács Károly (1895–1956) kincstári alügyész volt. Sarbó Magdolna Karolina (1900–1985) textilvegyész. Férje dr. Egyed Ferenc Lajos miniszteri osztálytanácsos volt.
Főbb munkái
Ideggyógyászati megfigyelések. Budapest, 1897. (Klinikai Füzetek VII. 7.) A compensáló gyakorlati gyógymódról. Budapest, 1899. (Különnyomat a Gyógyászatból.) Szabályzat okleveles tanítóknak és tanároknak dadogók és egyéb beszédhibában szenvedők oktatására képesítő tanfolyam számára. Budapest 1900. Szabályzat dadogók és egyéb beszédhibában szenvedők tanfolyamai számára. Budapest, 1900. Népszerű útmutatás a beszédhibák felismerésére és elhárítására. Budapest, 1901. A hibás beszédű tanulók statisztikája. Orvosi Hetilap, 1901. 20. 330–332. 21. 347–349. Az epilepsia kór- és gyógytanának jelen állása. Budapest, 1904. A beszéd összes vonatkozásaiban, különös tekintettel a gyermekkorra. Budapest, 1906. A siketnémák egy új oktatási módjáról. (Bárczi Gusztáv dr. módszere.) Szociális Orvostudomány, 1935. április Klny.
Jegyzetek
Források
Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001.
Gordosné Szabó Anna: Sarbó Artúr. In: Pedagógiai Lexikon. 3. köt. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest, Keraban Könyvkiadó. 1997. 287-288. o. Sarbó Artúr
További információk
Bárczi Gusztáv: Professzor Sarbó Artúr emléke. Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Közl., 1943. 170-171.; Gordosné Szabó Anna: A magyar gyógypedagógia logopédia öröksége a XX. sz. közepén. II. Sarbó Artúr. Gyógypedagógiai Szemle, 1993. 2. 94-100.; Subosits I.-Göllesz V.: Emlékezés Sarbó Artúrra. Ideggyógyászati Szemle, 1993. 7-8. 279-280.; Réthy E.-né: Sarbó Artúr és a kisgyermekkori beszédfejlődés és -fejlesztés elmélete a századfordulón. Gyógypedagógiai Szemle, 1995. 1. 34-39. Sarbó Artur, História - Tudósnaptár Sarbó Artúr és munkássága, beszéd.hu
Kategória:Magyar ideggyógyászok Kategória:Magyar gyógypedagógusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1867-ben született személyek Kategória:1943-ban elhunyt személyek Kategória:Pestiek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek