A komfortfokozat a lakásnak, vagy szállodának (illetve társas „közlekedési területnek”) a helyiségekkel, valamint a „kényelmi berendezésekkel” (pl. közművek, fűtés, WC) való ellátottság – jogszabály által1993. évi LXXVIII. törvény – meghatározott szintje. A fokozatok közötti különbségek: a fűtési mód (központos v. egyedi), melegvíz-ellátás, a szennyvíz-elvezetés megléte, a lakáson belüli vízellátás és WC. A „szükséglakás” nem komfortfokozat (sőt, jogilag nem is lakás), de a jogszabály ezek között definiálja azt: nem kell lakószobával rendelkeznie (fele alapterületű és falvastagságú, ablak nélküli is lehet a szoba) és nem kell egyedi fűtési móddal sem rendelkeznie. A „garzonlakás” nem tartozik a komfortfokozatok közé, az egy egyszobás, legfeljebb alapterületű, főzőfülkével, WC-vel és mosdó- vagy zuhanyzóhelyiséggel ellátott lakás.147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet 4. számú melléklet

Komfortfokozatok Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükséglakás

Az egyes komfortfokozatok meghatározása Típus Jogszabályi meghatározás Összkomfortos Az a lakás, amely legalább egy -t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel, valamint közművesítettséggel, melegvíz-ellátással és központos fűtési móddal rendelkezik. Komfortos Az a lakás, amely legalább egy -t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel, valamint közművesítettséggel, melegvíz-ellátással és egyedi fűtési móddal rendelkezik. Félkomfortos Az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább egy -t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel vagy WC-vel, valamint legalább villany- és vízellátással, és egyedi fűtési móddal rendelkezik. Komfort nélküli Az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább egy -t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá a lakáson kívül WC (árnyékszék) használatával, valamint egyedi fűtési móddal rendelkezik és a vízvétel lehetősége biztosított. Szükséglakás Az olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek) alapterülete a -t meghaladja, külső határoló fala legalább vastag téglafal (vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal), ablaka vagy üvegezett ajtaja van, továbbá fűthető és WC (árnyékszék) használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított. (Nem lakás, a jogszabályi fogalom szerint.)

Megjegyzés: A fokozatok esetén főzőhelyiség hiányában a lakásnak (ide nem értve a Szükséglakást) „további, legalább alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel kell rendelkeznie”. A „duplakomfortos” és „luxus komfortfokozatú” fogalmakat a jogszabály nem ismeri, ezek az Összkomfortos fokozatba esnek. (Ezeket általában a 2 vagy több fürdőhelyiséggel, esetleg csak több WC-vel rendelkező lakásokra használják, leginkább az ingatlanhirdetésekben.)

Fogalmak Lakás: Az olyan emberi szállás, tartózkodás (otthon) céljára szolgáló, általában műszakilag (építészetileg) is összefüggő önálló bejárattal rendelkező helyiségcsoport, amely a helyiségei, közművesítettsége, melegvíz-ellátása és fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba (Összkomfortos–Komfort nélküli) sorolható (ilyen értelemben a Szükséglakás nem tekinthető lakásnak). Garzonlakás: Az egyszobás, legfeljebb alapterületű lakás, amely főzőfülkével, WC-vel és mosdó- vagy zuhanyzóhelyiséggel ellátott. Lakószoba: az a lakóhelyiség, amelynek alapterülete a -t meghaladja, külső fala legalább vastag téglafal (vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal), ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik; melegpadlójamelegpadló: a fogalmat jogszabály nem határozza meg. Az építőiparban a szőnyegpadló, faanyagú-, parafa alapú burkolatokat tekintik melegnek; a linóleum, PVC, más műanyag burkolatokat félmelegnek; az alapján, hogy mekkora a burkolat (padlószerkezet) hőelvonó képessége. A padlószerkezetek méretézését hőelnyelés szempontjából az MSZ 04‑140‑2:1991 szabvány írja elő. (Melegpadló esetén b< 0,70; félmeleg padló esetén 0,70 ≤ b ≤ 0,84; ahol b a hőelnyelési tényező ugrásszerű hőhatás esetén, mértékegysége: J/m²Ks1/2.) van, fűthető és legalább egy kétméteres – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik. Félszoba: a lakás -nél nagyobb, de -t meg nem haladó hasznos alapterületű fűthető és melegpadlós olyan lakóhelyisége, amelynek közvetlen természetes megvilágítása és szellőzése van. Főzőhelyiség: konyha, főzőfülke: Konyha: főzésre használt, és annál nagyobb alapterületű, általában természetes megvilágítással és szellőzéssel ellátott helyiség Főzőfülke (teakonyha): főzés céljára szolgáló -nél nagyobb, -nél kisebb hasznos alapterületű, önálló szellőzéssel rendelkező helyiség. Közművesítettség: villany- és vízellátás, és szennyvíz-elvezetés. Melegvíz-ellátás: táv-, tömb-, egyedi központi, etage melegvíz-ellátás, villanybojler, gáz vízmelegítő. Fűtési mód: Központos fűtési mód: táv-, egyedi központi vagy etage fűtés.etage fűtés (etázsfűtés, cirkófűtés): Olyan fűtési rendszer, amelynél a hőtermelő és a hőleadók egy szinten helyezkednek el. Az etage fűtés esetén lakásonként egy hőtermelőt használnak, amelyet általában konyhában, fürdőszobában, előszobában vagy esetleg lomtárban helyeznek el. A korszerű kombinált rendszerek a fűtés mellett a melegvíz-ellátást is biztosítják. Fűtési rendszerek (), 2010, BME Építőmérnöki Kar, (Hozzáférés: 2015. július 2.) Egyedi fűtési mód: szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtés, elektromos hőtároló kályha, gázfűtés.

Jegyzetek

Források 1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról, 91/A. § (Értelmező rendelkezések) 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről, 4. számú melléklet (Fogalomjegyzék)

Kategória:Építészet Kategória:Ingatlan