Boldogfai Farkas József (Alsóbagod, Zala vármegye, 1857. január 28. – Söjtör, Zala vármegye, 1951. október 17.) politikus, jogász, felsőbagodi földbirtokos, a Katolikus Néppárt országgyűlési képviselője, Zala vármegyei közigazgatási bizottságának a tagja, a Zala megyei nemesi pénztár gondnoka 1891-től, a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület tagja, a legitimizmus híve Zalában, 994 forintot fizető virilista.http://www.radixindex.com/en/databases/4/surname/farkas/county/zala
Boldogfai Farkas József 14 évig, 1896 és 1910 között, azaz négy cikluson keresztül a zalaegerszegi választókerület országgyűlési képviselője volt az 1895-ben megalakult Katolikus Néppárt képviseletében, tehát Zala vármegye egyik legfajsúlyosabb politikusának számított. Ahhoz a politikai irányzathoz tartozott, amely a katolikus Zala megyében a legbefolyásosabbnak számított, a politikai katolicizmus táborába. Ennek legfontosabb elveit olyan konzervatív nézetek képezték, amelyek szemben álltak a 19. század végén lejátszódó modernizációval, a liberális kapitalizmus rendszerével. Ezek helyett olyan hagyományos történeti intézmények szerepét akarták megőrizni, mint a királyság, a vármegyerendszer vagy a katolikus egyház társadalmi befolyása, valamint programjuk sarkalatos elemét képezte az agrárizmus, tehát a mezőgazdaság és a földből élők érdekeinek védelme. Farkas Józsefnek képviselőként elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy a ma is látható impozáns zalaegerszegi zsinagóga megépülhetett. Ő vezette ugyanis 1901-ben a Zalaegerszegi Izraelita Hitközség küldöttségét báró Wlassics Gyula kultuszminiszterhez, amely sikeresen lobbizott állami támogatásért és kölcsönért.Paksy Zoltán: Egy zalai dzsentri politikus életpályája. Farkas Tibor (1883-1940). (In: Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018))
Élete Családja és származása bélyeg|jobbra|150px|A boldogfai Farkas család címere. bélyegkép|230px|Boldogfai Farkas József (1857-1951), ifjú jogász korában. bélyegkép|200px|Boldogfai Farkas Józsefné lovászi és szentmargitai Sümeghy Rozália (1857-1924) úrnő Az Zala vármegyei római katolikus ősrégi nemesi származású boldogfai Farkas családban született. Apja boldogfai Farkas Imre (1811–1876), jogász, hites-ügyvéd, egerszegi főszolgabíró, alsó- és felsőbagodi, valamint hagyárosi földbirtokos, a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület alapító tagja,Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 267. o. anyja a polgári származású Horváth Alojzia (1831–1919) volt. Apai nagyszülei boldogfai Farkas János (1774–1847), táblabíró, Zala vármegye helyettes alispánja, földbirtokos, aki jó barátságban volt Deák Ferenccel, valamint a besenyői és velikei Skublics család sarja, besenyői és velikei Skublics Angéla (1775–1839) asszony voltak.
Az apai nagyapai dédszülei boldogfai Farkas János (1741–1788), táblabíró, Zala vármegye főjegyzője, Zala vármegyei Ítélőszék elnöke, földbirtokos,Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338–2000. Zalaegerszeg. (255. o.) és a lovászi és szentmargitai Sümeghy család leszármazottja lovászi és szentmargitai Sümeghy Judit (1754–1820) úrnő voltak. Az apai nagybátyja boldogfai Farkas János (1813–1858) jogász, gyámi szolgabíró, földbirtokos volt. Farkas Józsefnek két fivére volt: boldogfai Farkas Imre (1860–1895), hagyárosi földbirtokos, valamint boldogfai Farkas Gábor (1863–1925), földbirtokos. Farkas Józsefnek az egyetlen vér szerinti unokahúga, Farkas Imre és nemesvitai Viosz Mária (1863–1935) lánya, dr. udvardi és básthi Udvardy Jenő kormányfőtanácsosné boldogfai Farkas Margit (1888–1972) úrnő, földbirtokos, a Zala megyei Magyar Nők Szentkorona Szövetségének az ügyvezető elnöke, a Göcseji Egyesület társelnöke.A boldogfai Farkas család (In: Szerk: Késmárky István, Simon István. Dunántúli nemes családok. 2023. Heraldikai kiadó. 109-125.o.)
A kezdetek Boldogfai Farkas József Zalaegerszegen, Kőszegen és Sopronban végezte a gimnáziumi tanulmányait és a budapesti egyetemen pedig a jogot. Politikai pályát későn kezdte (majdnem 40 évesen) és a zalaegerszegi kerület megválasztott Katolikus Néppárti képviselője lett.Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939. Kiadó: Millecentenáriumi Közalapítvány. 2011. (60. o.)
Az alsóbagodi családi kúriában lakott feleségével és gyermekeivel, és fiatal korában a jelentős nagyságú földbirtoka gazdálkodásával foglalkozott. Apja halála után két fivérével, ifjabb Farkas Imrével és Farkas Gáborral (1863–1925) osztozkodott: ifjabb Farkas Imre megkapta a hagyárosi 355 kh-as birtokot, Farkas Gábor alsóbagodi 158 kh-as jobb földminőségű birtokot, és Farkas József a 387 kh-as felsőbagodot. Jótékony úrként ismerték a helybeliek, például több ízben jelentékeny összeget ajándékozott a szegény alsóbagodi iskolás gyermekeknek tankönyvekkel való felszerelésére, ahogy 1882-ben említették a Zalamegye című újságban; ekkor 5 forintot is küldött a boncódföldi iskolaszékhez ugyan e jótékony célból.Zalamegye, 1882 (1. évfolyam, 1-27. szám) • 1882-12-03 / 23. szám. 4. o. Emellett Farkas József az alsóbagodi világi iskolaszéki elnök is volt.
Aktívan vett részt a Zala megyei gazdasági egyesületben már 1883-ban, amelynek alapító tagja is volt sógora Csertán Károly (1845–1919),Boldogfai Farkas Ákos András. A Csertán család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2019. XV. Évfolyam. Budapest.) aki 1886 és 1906 között a zalai alispáni tisztséget töltötte be, valamint boldogfai Farkas Ferenc (1838–1908), andráshidai földbirtokos, a vármegye számvevője, aki Farkas József édesapjának, idősebb Farkas Imrének, az elsőfokú unokatestvére volt. Farkas József és Farkas Ferenc jó baráti viszonyt ápoltak; és Farkas József két ízben lett keresztapja Farkas Ferenc gyermekeinek.Zalamegye, 1883 (2. évfolyam, 1-25. szám) • 1883-02-18 / 7. szám Farkas József tevékeny szerepet töltött be a gazdasági egyesületben, 1888-ban a zalaegerszegi lótenyésztés bizottsági járásköri elnöke volt.Zalamegye, 1888 (7. évfolyam, 27-53. szám) • 1888-09-30 / 40. szám. 5. o. 1890. január 14-én a megyei közigazgatási bizottság bocsári Svastics Benó főispán elnöklete alatt, a rendes közgyűlésén a bizottság tagjává választották Józsefet.Zalamegye, 1890 (9. évfolyam, 1-26. szám) • 1890-01-19 / 3. szám. 1. o.
Az akkori sajtóknak köszönhetően belepillanthatjuk a nemes lelkébe is. Egy 1891-ben zajlott esemény megöröklődött, amikor a januári nagy hó veszélye miatt Farkas József figyelmeztetett két Bécs felé tartó osztrák utazót, akiket majd "igazi magyar vendégszeretettel fogadta" kúriájában egy napig. 1891. április 15-étől alapítványi gondnoka volt a Zalamegyei nemesi és alapítványi választmánynak.Halis István. Zalavármegyei évkönyv a millenniumra. 281. o.
A gazdakör állat és terménykiállítást szervezett Nagylengyelben 1894-ben Farkas József elnöksége alatt.Zalamegye, 1894 (13. évfolyam, 26-52. szám) • 1894-07-08 / 27. szám A kiállítás szeptember 30-án zajlott és fényesen sikerült. Maga József szarvasmarhaival kapott elsőrendű díszoklevelet a főispántól, ahogy a helybeli strauszenberghi Strausz Sándor (1831–1922) a gazdakör jegyzője másodrendűt is kapott. A kiállítás helyszíne nem volt véletlen, mivel Strausz Sándor nagylengyeli földbirtokosnak az elhunyt neje, boldogfai Farkas Krisztina (1837–1883) volt, boldogfai Farkas Ferenc, andráshidai földbirtokosnak a nővére volt.Zalamegye, 1894 (13. évfolyam, 26-52. szám) • 1894-10-07 / 40. szám
Politikai pályafutása Anélkül, hogy a gazdálkodást elhanyagolná, a politikai életbe lépett: szorgalmasan tevékenykedett gróf Zichy Nándor, majd gróf Zichy Aladár mellett, a Katolikus Néppárt létrehozásában és működtetésében. A zalaegerszegi választó kerületben a néppárt gyűlését 1896. október 18-án délelőtt tartotta a Kaszaházi vendéglő udvarában. A gyűlést Balaton József zalaegerszegi apátplébános nyitotta meg, üdvözölvén a szép számmal megjelent választókat, majd fejtegette a néppárt elveit, mely után boldogfai Farkas József bagodi földbirtokost ajánlotta képviselő-jelöltül, amit a jelenvoltak éljenzéssel egyhangúlag elfogadtak.
1896. október 28-án zajlott az országgyűlési képviselői választás Zala megyében a zalaegerszegi kerületért; Farkas József 1984 szavazatot, dr. Klamarik János 811 szavazatot kapott és így boldogfai Farkas József földbirtokost 1173 szavazattöbbséggel megválasztották a zalaegerszegi kerületi országgyűlési képviselőnek. Farkas József megválasztott országgyűlési képviselő a választás befejeztével a „Korona" szálló előtt egybegyűlt választóival a szálló emeleti helyiségéből tudatta a választás eredményét, arait azok szűnni nem akaró éljenzés között vettek tudomásul.
A zalaegerszegi kerület Katolikus Néppárti képviselőként, boldogfai Farkas József 1900. szeptember 23-án tartott beszédet Sümegen, a Flórián téren, ahol egy 2000 fős tömeg gyűlt össze. Beszéde alatt Darányi Ignácnak elismerést adott, elítélte a 32 éves liberális kormányzatot, valamint követelte az egyházpolitikai törvények revízióját is.Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám) • 1900-09-30 / 39. szám. 5. o. A néppárti politikai felfogása tökéletesen megismerhető abból az 1899-ben elhangzott országgyűlési beszédéből, amikor azt jelentette ki, hogy "pártállásomra nézve még mindig a néppárthoz tartozom, még pedig tiszta meggyőződésből, abból a meggyőződésből, mely bennem él, hogyha egyáltalában megtarthatjuk a magyar hazát magyarnak, csakis azok alatt a jelszavak alatt lehet megtartani, a mik röviden kifejezve, vallásosság és a legridegebb agrárizmus. Természetesen ezalatt értem a kisiparos támogatását is, mert hiszen ez a legjobb fogyasztója a földmivelő népnek, és egyiknek a jóléte feltételezi a másiknak a jólétét. Indokolom álláspontomat a következőkkel. Szerintem minden állam csak azon az alapon állhat fenn, a melyen alapúlt. Azt talán a legnemzetközibb szabadkőműves sem állíthatja, hogy Magyarország nem a keresztény hitelvek alapján épült volna fel és a magyar ezer esztendeig ezen az alapon állott fenn; hazafiságának egyik legkitűnőbb képviselője, a ki születésénél, vagyonánál és tudományánál fogva megérdemli, hogy ellenfelei is tiszteljék, a néppártot orvvadásznak neveztek. Nem szeretek magamról beszélni, mert érzem azt, hogy thémáim bármily szükkörűek legyenek is, mindig érdekesebbek, mintha magamról beszélek. De mégis kötelességemnek tartok egy dolgot megemlíteni. Oly vidéken lakom, mely tiszta magyarságból áll. Szerény családom ezen a földön tartotta fenn magát századokon keresztűl. Magamat is annak a földnek jövedelméből neveltek fel férfiúvá, és magam is, midőn mindennapi kenyeremért Istenemhez imádkozom, úgy esedezem, hogy magyar föld legyen az mindig, melyből megkereshessem." Később ugyan ez alatt a beszéde alatt azt mondta, hogy "az igazi emberszeretet törvényeit igyekeztem mindig gyakorolni. A demagógiát és a kozmopolitaságot épen nem szeretem. Pedig ezt fogják rá a néppártra, azon magatartása miatt, hogy a földadó leszállítását és a börze-adó behozatalát hangoztatja. Ismét magamra hivatkozom. Beszámolómkor hallgatóságom legnagyobb része vidéki földmívelőkből állt. Akkor nyíltan megmondottam, hogy sokkal inkább tisztelem az ő értelmiségük fokát, de magamat is, hogy sem oly badarságot állítsak, hogy, ha mi kerülünk kormányra, adót fizetni nem kell; mert a ki ismeri a magyar népet, különösen a zalamegyei népet, az tudja, hogy badarsággal nem lehet őket vezetni. Köztük születtem, elismerem, részben tőlük élek, de a tisztességnek, önzetlenségnek, szótartásnak és az elvek melletti kitartásnak oly példáit láttam náluk, a melyekről csak tisztelettel lehet beszélni, és a mely az intelligens osztálynak is becsületére válhatnék. Igenis, a földadó leszállítása a pártnak, melyhez tartozni szerencsém van, programmpontját képezi, de hát hiszen ez nem egyedül a néppártnak a hitvallása".Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.Ülésnapok1896-426