Események Január január 11. – A honvédelmi miniszter kiadja a „03” és „04. számú” parancsát a tartalékos, illetve a 2. évüket leszolgált és ideiglenesen visszavont sorállomány január 17–20-a közötti leszereléséről. január 30–31. – A Varsói Szerződés honvédelmi minisztereinek prágai értekezlete.
Február február 3. – John F. Kennedy-kormánya meghirdeti a Kuba elleni gazdasági embargót – havannai szóhasználattal: a blokádot. február 13. – A magyar Ki mit tud? vetélkedőműsor első adása az MTV-ben. február 17. – Hamburgi szökőár. február 25. – Kína követeli az USA dél-vietnámi fegyveres intervenciójának azonnali befejezését és az amerikai csapatok kivonását.
Március március 13. – Jugoszláv amnesztiatörvény, amely csaknem 150 ezer olyan személy – nagyrészt emigráns – büntetését törli el (vagy enyhíti), akiket főleg a háború alatti tevékenységük miatt ítéltek el. március 18. – A Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) és a francia kormány képviselői aláírják a háborúnak véget vető, Algéria függetlenségét garantáló eviani egyezményeket. március 19. – Életbe lép az algériai fegyverszünet. március 29. – A csehszlovák nemzetgyűlés jóváhagyja a szövetkezeti dolgozók társadalombiztosításáról szóló törvényt.
Április április 3. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének (JKSZ) vezetése a párttagságot a gazdasági visszaélések elleni harcra szólítja föl. (Az előző évi gazdasági reform gyakorlatilag kudarcba fulladt.) április 7. – Az egy éve szabadult Milovan Đilas montenegrói szerb írót a „Beszélgetések Sztálinnal” című művének megjelentetése miatt a jugoszláv hatóságok letartóztatják, majd 5 évi börtönre ítélik, ahonnan 1966-ban szabadul. április 10. – Harold Macmillan brit kormányfő és John F. Kennedy amerikai elnök Nyikita Hruscsovhoz fordul, hogy szerződésben állapodjanak meg az atomfegyver-kísérletek betiltásáról. április 29. – Befejeződik a Béke villamos távvezeték és Barátság kőolajvezeték magyarországi szakaszának építése.
Május május 4–6. – A NATO külügy- és védelmi miniszterei megvizsgálják a szövetség nukleáris fegyverrel való felszerelésének lehetőségeit. május 14. – Európa királyi családjainak mintegy százötven tagja jelenlétében I. János Károly spanyol király feleségül veszi Zsófia görög és dán királyi hercegnőt.
Június június 14. – Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Svájc részvételével létrehozzák az Európai Űrkutatási Szervezetet (ESRO). június 16. – Az Egyesült Államok a tömeges megtorlás doktrínáját a rugalmas reagálás elvével váltja fel.
Július július 1. – Népszavazás Algéria függetlenségéről és szuverenitásáról. július 3. – Franciaország elismeri Algéria függetlenségét. július 5. – Hivatalosan ezen a napon proklamálják Algéria függetlenségét. július 10–11. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottsága elfogadja a párt új alapszabályzat-tervezetét, és felhívja a figyelmet „a gazdasági nehézségek leküzdésének szükségességére”. (A felhívást követő párton belüli vita tanulságait a vezetés nem veszi figyelembe.)
Augusztus augusztus 7. – Ahmed ben Bella vezetésével megalakul az algériai kormány. augusztus 14–16. – A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi bizottsági ülése a törvénysértési perek „lezárásáról”. augusztus 16. – Az MSZMP Központi Bizottsága (KB) kizárja a pártból Rákosi Mátyás korábbi főtitkárt. augusztus 22. – Párizs közelében OAS-fegyveresek Bastien-Thiry alezredes vezetésével merényletet követnek el De Gaulle tábornok-elnök ellen, sikertelenül. augusztus 31. – Trinidad és Tobago elnyeri függetlenségét Nagy-Britanniától.
Szeptember szeptember 1. – Iránban 7,1-es erősségű földrengés pusztít. szeptember 4–9. – Charles de Gaulle francia köztársasági elnök Bonnba látogat, melynek során megegyezés születik a Bonn-Párizs-tengelyről. szeptember 24. – Nyikita Hruscsov második belgrádi látogatásán megerősítik az 1955-ös belgrádi nyilatkozatot. (Hruscsov október 3-án tr vissza Moszkvába.) szeptember 26. – Kikiáltják az Algériai Népi Demokratikus Köztársaságot.
Október 200px|bélyegkép|jobb|Kubai rakétaválság: A Kubából indítható szovjet közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták, az IRBM-ek (NATO-kódja SS-4 és SS-5) hatótávolsága október 9. – Édith Piaf és Théo Sarapo házasságot köt. október 9. – Uganda függetlenedik az Egyesült Királyságtól. október 11. – XXIII. János pápa megnyitja a II. vatikáni zsinatot, a katolikus egyház 21. egyetemes zsinatát. (A Time magazin az Év Emberévé választja az egyházfőt.) október 14. – Megkezdődik a kubai rakétaválság, a világot atomháború fenyegeti. (A Kuba fölött – egy U–2-es kémrepülőgéppel – rutinfelderítést végző Richard Heyser őrnagy felvételeket készített arról, hogy a karibi kommunista szigetországban, San Cristóbal városa mellett, nukleáris töltet hordozására is alkalmas SS–4-es szovjet közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákat telepítenek.) október 20.–november 21. – Kínai–indiai határkonfliktus. október 22. – Az Egyesült Államok haderőit a legmagasabb készültségi fokozatba helyezik, a kubai invázió előkészítésére pedig újabb katonákat vezényelnek Floridába. (Az amerikai kormányzat értesíti Nagy-Britannia, Franciaország, az NSZK és Kanada kormányát, amelyek teljes támogatásukról biztosítják Kennedy elnököt.) október 23.–november 20. – Amerikai blokád Kuba ellen, melynek vonalára a második világháború óta a legnagyobb hajóhad vonult fel. október 23. – Szovjet kormányfelhívás a világ minden kormányához és népéhez, hogy kalózakcióként bélyegezzék meg az USA Kuba elleni blokádját. október 25. – New Yorkban összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa, ahol diplomáciai ütésváltásra kerül sor Valerian Zorin szovjet és Adlai Stevenson amerikai ENSZ-nagykövet között a kubai válsággal kapcsolatosan. (Zorin nem tudott a rakétatelepítésről, ezért őszintén tagadta azok létezését. Az amerikai delegáció erre bemutatta a világ közvéleményének a kubai szovjet rakétaállásokról készült hírszerzési fényképeket.) október 26–27. – Egy NATO-hadgyakorlatról szóló cikk miatt a nyugatnémet rendőrség átkutatja a Der Spiegel szerkesztőségét és letartóztatja Rudolf Augstein lapkiadót. A „Spiegel-ügy” kormányválságot okoz. október 27. – A szovjetek Kuba felett légvédelmi rakétával lelőnek egy U–2-es amerikai felderítő repülőgépet, amelynek pilótája, Rudolf Anderson őrnagy életét veszti. október 28. – Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár a moszkvai rádióban bejelenti, hogy visszavonják Kubából az atomrakétákat. (Lezárul a kubai rakétaválság.)
November november 20. – Megkezdődik az MSZMP VIII. kongresszusa, ahol elhangzik többek között Kádár János beszédében az, hogy „Aki nincs ellenünk, az velünk van”. november 20. – John F. Kennedy amerikai elnök feloldja Kuba karanténját, ezzel végleg befejeződik a kubai rakétaválság. november 27. – Nyers Rezsőt az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkárává, Biszku Bélát a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választják , és ezért kiválnak a kormányból november 30. – U Thant burmai diplomatát megválasztják az ENSZ harmadik főtitkárának.
December december 2–5. – Tito viszonozza Hruscsov látogatását. (Ismét javulnak a szovjet–jugoszláv kapcsolatok.) december 4.–8. – Prágában a CSKP XII. kongresszusa hitet tesz az alapvetően irreális gazdasági célkitűzések helyessége miatt. (A párt első titkárává ismét Antonín Novotný-t választják.) december 18–20. – John F. Kennedy amerikai elnök és Harold Macmillan brit kormányfő tanácskozik a bahama-szigeteki Nassauban és megegyeznek, hogy hadászati nukleáris erőikkel hozzájárulnak a NATO-hoz.
Határozatlan dátumú események április–május – Kína muszlimok lakta Hszincsiang tartományából 67 ezren menekülnek a szomszédos szovjet tagköztársaságba, Kazahsztánba, amiért Peking bezárat minden szovjet konzulátust. szeptember közepe – A szovjet hatóságok Rákosi Mátyást feleségével együtt a kirgiz fővárostól, Frunzétől 80 km-re fekvő Tokmokba költöztetik. az év folyamán – Joseph Murray és David Hume orvos professzorok első olyan sikeres transzplantációja, amikor a vesét egy halottból emelik ki. Az UNESCO világörökségi listáján szereplő műemléket, a IX. és a XI. század között épített Preah Vihear hindu templomot az ENSZ Nemzetközi Bírósága (ICJ) Kambodzsának ítéli, azonban az építmény közelében lévő vitatott thaiföldi–kambodzsai határról döntést nem hoz, ami számos konfliktus forrásává válik.Keresztes Imre: Kódolt ellenségeskedés. In.: HVG. XLVII. évfolyam, 2025/32. (2404.) szám, 28-29. oldal, ISSN 1217-9647
Az év témái Államok vezetőinek listája 1962-ben 1962 a filmművészetben 1962 az irodalomban Somlyó György – Tó fölött, ég alatt (válogatott versek), Szépirodalmi 1962 a jogalkotásban 1962 a légi közlekedésben november 23. – Lezuhan a Párizs melletti Le Bourget repülőtér megközelítésekor a Malév egyik Il–18 típusú repülőgépe, nyolc fő személyzet és tizenhárom utas meghal. 1962 a sportban május 30.–június 17. 1962-es labdarúgó-világbajnokság, Chile, Világbajnok: Brazília Graham Hill nyeri a Formula–1-es világbajnokságot a BRM csapattal. Az 1962-es Formula–1 Solitude nagydíj nyertese Dan Gurney lett. Súlyemelő Európa-bajnokság Budapesten. A magyar aranyérmesek – Földi Imre és Veres Győző – egyben a sportág első magyar Európa-bajnokai. Asztalitenisz-Európa-bajnokság Berlinben. Etiópia hazai pályán győz az Afrikai Nemzetek Kupáján. Ez Etiópia első bajnoki címe. A Budapesti Vasas SC nyeri az NB1-et. Ez a klub harmadik bajnoki címe. 1962 a tudományban megtörtént a Föld körüli pályára állítandó szovjet Kozmosz műholdsorozat számos tagjának fellövése (április 6.: Koszmosz–2; április 24.: Koszmosz–3; április 26.: Koszmosz–4; május 28.: Koszmosz–5; június 30.: Koszmosz–6; július 28.: Koszmosz–7, augusztus 18.: Koszmosz–8; szeptember 27.: Koszmosz–9; október 17.: Koszmosz–10; október 20.: Koszmosz–11, december 22.: Koszmosz–12) január 10.: megjelent az Antarktisz első geológiai térképe a Francia Nemzeti Földrajzi Intézet kiadásában, több éves nemzetközi kutatás eredményeképp. január 11. a Szovjetunió Minisztertanácsa által felügyelt szabványügyi bizottság jóváhagyta a GOSZT 9867-61. számú, a "nemzetközi mértékegységrendszerről" szóló új állami szabványt, amely hat alapmértékegységet (m, kg, s, amper, K, cd) bevezetve standardizálja mindennemű fizikai mennyiség mérését (pontosabban, megadását). január 25.: Észak-Núbia területén első ízben bukkantak régészek a csiszolatlan kőkorszakból származó eszközökre. Az expedíciót B. B. Piotrovszkij, az Örmény SzSzK Tudományos Akadémiájának levelező tagja vezette.
thumb|150px|right|Glenn a Mercury fedélzetén
február 20. – John H. Glenn amerikai űrhajós megkerülte a Földet a Mercury-sorozatba tartozó Friendship 7 űrhajón. március 15.: az -Ξ--hiperon (olv. „anti-kszí-mínusz-hiperon”; ld. barionok) nevű új (bár már régóta megjósolt létezésű) elemi részecske első detektálása amerikai-európai együttműködéssel. A részecskét csaknem egy időben fedezték fel mind a Brookhaveni Nemzeti Laboratóriumban, mind a Genf közelében lévő Európai Atomkutató Intézetben. március 21.: V. K. Prokofjev, a krími Asztrofizikai Obszervatórium munkatársa egy nagy toronyteleszkóphoz kapcsolt színképelemző segítségével a Vénusz légkörében molekuláris oxigént mutatott ki. Mivel korábban nitrogént, szénsavat és más, a földi élet szempontjából is fontos egyszerűbb vegyületeket is találtak, sok kutató arra következtetett, hogy a Vénuszon nem lehetetlen a szerves élet létezése. március 28.: 28 számtalanféle nemzetiségű és nemzetközi hírű tudós (köztük A. Schweitzer, B. Russell, L. Pauling) müncheni felhívása az atomhatalmakhoz a nukleáris kísérletek és az atomháborús előkészületek leállítása iránt. A referendum követeli valamennyi atomfegyver betiltását és megsemmisítését. március 29. – Ausztrália, Belgium, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, NSZK és Olaszország létrehozzák az Űrrepülők Indítóberendezései Fejlesztésének és Megépítésének Európai Szervezetét (ELDO).