Várnai Péter (Budapest, 1922. július 10. – Budapest, 1992. január 31.) zenetörténész és -kritikus, karmester. Várnai Dániel (1881–1962) író, országgyűlési képviselő fia.
Élete A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett. 1940 és 1947 között a Nemzeti Zenedében tanult (zeneszerzés: Hammerschlag János, Szervánszky Endre, karmesterképző: Ferencsik János). A második világháború idején a mauthauseni koncentrációs táborba deportálták.
1945-től 1950-ig a Magyar Rádióban dolgozott különböző beosztásokban. Rendszeresen vezényelte a Rádiózenekart is. 1948 decemberében az intézményben elsőként megalakult két brigád közül a zenei rendezőéké tagja lett.
1951-ben a Szegedi Szimfonikus Zenekart vezényelte, a következő két évben a Híradó- és Dokumentumfilmgyár zenei vezetője. 1952 és 1954 között a Madách Színház karmestere.
1956-ban került szerkesztőként a Zeneműkiadóhoz, ahol 1982-es nyugdíjazásáig dolgozott. Itt nem csak zenetörténettel foglalkozott, de szakkönyveket is fordított.
1968-tól a Magyar Hírlap állandó zenekritikusa is volt.
Számos bel- és külföldi lexikonba, szaklapba dolgozott be.
Művei (Ha másképp nincs jelölve, a megjelenés helye: Budapest, kiadó: Zeneműkiadó.)
Könyvek Goldmark Károly élete és művészete. Káldor Mártonnal. 1956 Goldmark Károly élete képekben. 1957 Heinrich Schütz. Gondolat, 1959 A lengyel zene története, 1959 Bánk bán az operaszínpadon. Operadramaturgiai tanulmány. Vámosi Nagy Istvánnal, 1960 Tardos Béla, 1966 Maros Rudolf, 1967 Székely Endre, 1967 Székely Mihály, 1967 (2. kiad. 1969) Rösler Endre, 1969 Ferencsik János, 1972 Oratóriumok könyve, 1972 (2., bőv. kiad. 1983) Velence, 1974 Operalexikon, 1975 Verdi Magyarországon, 1975 (eredetileg olaszul folytatásokban Parmában: 1962, 1969, 1973) Beszélgetések Luigi Dallapiccolával, 1977 Beszélgetések Luigi Nonóval, 1978 Verdi operakalauz, 1978 Beszélgetések Ligeti Györggyel, 1979 (angolul: György Ligeti in conversation with Peter Várnai, Josef Häusler, Claude Samuel, and himself. London, 1983. Eulenburg Books ) Miért szép századunk operája? Szerkesztő és társíró, Gondolat, 1979 Oratóriumok könyve; előszó Ferencsik János; 2. bőv. kiad.; Zeneműkiadó, Budapest, 1983
Kisebb tanulmányok Egy muzsikus a reformkorban. Mátray Gábor élete és munkássága a szabadságharcig in: Erkel Ferenc és Bartók Béla emlékére. 1954. Akadémiai K. + Mátray Gábor élete és munkássága a haláláig in: A magyar zene történetéből. 1955. Akadémiai K. A két rész átdolg. és összevont kiadása:Egy magyar muzsikus a reformkorban. in Mátray Gábor: A Muzsikának Közönséges Története és egyéb írások. 1984. Magvető K. pp. 361→547. Adalékok a XIX. századi magyar operajátszás történetéhez. (Levéltári dokumentumok): in: Az opera történetéből. 1961. Akadémiai K. pp. 197→223
Díjai 1973 - Szocialista kultúráért 1987 - Péterfi-plakett
Jegyzetek
Források Brockhaus–Riemann zenei lexikon. Szerk. Boronkay Antal 3. köt. Budapest, 1985. Zeneműkiadó Ki kicsoda a hírközlésben?. Szerk. Bodrits István, Viczián János. Szekszárd, 1994 Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. 2. kiad. Budapest, 1988. Zeneműkiadó. Lévai Béla: A rádió és televízió krónikája. 1945–1978. Budapest, 1980. Tömegkommunikációs Kutatóközp.
Kategória:Magyar zenetörténészek Kategória:Magyar zenekritikusok Kategória:Magyar karmesterek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1922-ben született személyek Kategória:1992-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A holokauszt magyar túlélői Kategória:A mauthauseni koncentrációs tábor foglyai Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek