A Pilisi Parkerdő Zrt. magyarországi, állami tulajdonú erdőgazdálkodási vállalat, az ország egyetlen parkerdőgazdasága. hektár állami tulajdonú természetvédelmi területet kezel Budapest tágabb környezetében.https://parkerdo.hu/wp-content/uploads/2019/01/Térkép-könyvbe_jpg.jpg A Parkerdő magyarországi viszonylatban élen jár az örökerdő-gazdálkodás módszerének bevezetésében. Erdeiben évente mintegy 30 millió látogató fordul meg, így az ország leglátogatottabb zöld infrastruktúráját kezeli. Ikonikus kirándulóhelyei a Rám-szakadék, a pilistetői Boldog Özséb-kilátó, a Prédikálószék, a Budakeszi Vadaspark, vagy a Gödöllői Arbo-park. A Parkerdő kezelésébe tartozik továbbá a Visegrádi Fellegvár is.
Története Több mint 50 évvel ezelőtt, 1969. január 1-én alakult meg a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság. Első igazgatója Madas László volt, aki 1983-ig töltötte be a posztot. Az alapítók célja a korban egyedülálló volt: olyan erdőkezelési modell kidolgozása és megvalósítása, amely előtérbe helyezi az erdők turisztikai és kulturális szerepét, és nagy hangsúlyt fektet a táj és a természet védelmére. Mindennek gazdasági alapját a korabeli megfogalmazás szerint a „korszerű erdő- és vadgazdálkodás” volt hivatott biztosítani.
Az elképzelés megvalósításának sikerét jelzi, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. fél évszázad elteltével 65 ezer hektáron gazdálkodva évi 30 millió látogatót fogad. Az ország legnagyobb ökoturisztikai infrastruktúráját kezeli, amely kikapcsolódási lehetőséget kínál a gyalogos, a kerékpáros és a lovas természetjáróknak egyaránt. Története során az erdőgazdaság számos természetvédelmi terület alapításában működött közre, és országosan élen jár az örökerdő-gazdálkodás széleskörű bevezetésében, miközben gazdálkodásával stabil alapot biztosít a turisztikai és természetvédelmi közfeladatok ellátásához.
A központja 1975-ben költözött Esztergomból Visegrádra.Dr. Madas László - A PILISI ÁLLAMI PARKERDŐGAZDASÁG MEGALAKÍTÁSA (Természetbarát Híradó 87. szám, 1999. június, Magyar Természetbarát Szövetség) 1977-től 1981-ig a társaság fő építészeként dolgozott Makovecz Imre.
Küldetése 3 millió fővárosi és főváros környéki ember életminősége
A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesten és környékén közel 65 ezer hektár állami tulajdonú erdőt kezel: a Budai-hegység, a Pilis, a Visegrádi-hegység, a Gödöllői-dombság, a Gerecse egy része és nem utolsó sorban a Főváros erdői több mint 3 millió itt lakó számára nyújtanak természetes környezetet a kikapcsolódáshoz és rekreációhoz, biztosítanak tiszta ivóvizet és jó levegőt.
Budapest és környékének klímavédelme
A Parkerdő fenntartásában lévő erdők alkotják a Főváros és a fővárosi agglomeráció zöld infrastruktúrájának legfontosabb elemét, kulcsszerepük van Budapest klímavédelmében, így a XXI. századra Pilisi Parkerdő Zrt. szakmai tevékenységének egyik kiemelt fókusza az erdők klímavédelmi funkcióinak erősítése.
Fenntartható erdőkezelés és természeti értékmegóvás a jövő érdekében
Budapest és környéke jó példát ad ember és természet szoros együttélésére. Az erdőgazdaság azon munkálkodik, hogy a "Pilisi Parkerdő" név egyet jelentsen a minőségi, értékközpontú erdőkezeléssel, ezért legfontosabb célja is ez: a természeti javak, a budapesti és Budapest környéki erdők hosszú távú, a terület ökológiai értékeit megőrző kezelése, ember és erdő fenntartható kapcsolatának biztosítása.
Az erdő mint élő környezeti-társadalmi érték
A XXI. századi erdőgazdálkodás legfontosabb „terméke” maga az erdő: A Parkerdő erdészei változatos tájon változatos erdőket kezelnek, bükkösök, üde gyertyános tölgyesek és száraz karsztbokorerdők, telepített akácosok és természetes ligeterdők váltják egymást. A parkerdős erdészek úgy tartják, hogy az erdő a ma élő és a jövő generációi számára az egyik legfontosabb, ugyanakkor legalapvetőbb környezeti és társadalmi érték, amelynek fenntartása az élhető nagyvárosi és nagyváros környéki élet alapfeltétele. A Pilisi Parkerdő Zrt. küldetése ennek az alapfeltételnek a biztosítása.
Fenntartható erdőkezelés Az erdőgazdálkodás az erdész szakma születése óta a körforgásos gazdaság gyakorlati modellje: a fahozam szabályozása oly módon történik, hogy az erdők fakészlete ne csökkenjen. Mára az erdő klímavédelmi, ökológiai és turisztikai funkcióinak fenntarthatósága is ugyanolyan fontos, mint egy adott területről kitermelhető faanyag állandósága. A Pilisi Parkerdő Zrt. erdőterületeinek kezelését tíz évre szóló, erdészeti és természetvédelmi hatóság közreműködésével készített körzeti erdőtervek alapján végzi.
A Pilisi Parkerdő Zrt. tudatosan vállalt úttörő szerepet és országos szinten élen jár a természetvédelmi szempontokat is integráló természetközeli erdőkezelés bevezetésében (örökerdő, átmeneti, faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód), melyet ma már több, mint 28 ezer hektáron, a kezelésében lévő erdőterület 48%-án folytat. Ezen belül is kiemelt szerep jut az örökerdő üzemmódnak (22%), amely folyamatos erdőborítást biztosít, melynek köszönhetően a fakitermelések következtében az erdő tájképi jellege nem sérül, az erdőlátogató számára szinte észrevétlenek a beavatkozások.
Az erdőgazdaság a vágásos üzemmódban kezelt erdők 70%-át jellemzően az idős anyafák magjaiból kelt csemetékkel természetes módon újítja meg az erdőtípushoz illő felújítóvágásos módszerek segítségével. Csemeteültetésre, mesterséges erdősítésre az idegenhonos állományok felújításakor, fafajcsere esetén, illetve erdősítés pótlása esetén van szükség. Nagy hangsúlyt fektet az erdők természetességének növelésére az erdőszerkezet átalakításával (pl. sarjeredetű erdők mageredetűvé alakítása, illetve többkorú erdők létrehozása), és az idegenhonos erdők őshonossá alakításával.
Örökerdők a Pilisi Parkerdőnél Az örökerdők jellemzője az erdőklíma folyamatos fenntartása, a horizontális és vertikális erdőszerkezet változatossága, a vegyeskorúság, az elegyesség, a válogató (szálankénti vagy kiscsoportos) erdőművelés, a famatuzsálemek, a holtfa - mint fontos élőhely - védelme. Célunk a kiváló minőségű és optimális nagyságú fakészlet kialakítása, fenntartása, a természeti értékek és a tájkép védelme, az élményt és felüdülést nyújtó, vonzó és változatos erdőkép fenntartása.
Az „örökerdők” új szemléletű kezelése, főként a kivágandó fák, facsoportok kijelölése, illetve kivágása nem kis szakmai kihívást jelent a Parkerdő szakemberei számára. Ezért is folyamatosan követik a külföldi példák tapasztalatait, és figyelmet fordítanak az erdész szakemberek, fakitermelők képzésére.
Az évek során gyűjtött tapasztalatoknak köszönhetően az örökerdő-gazdálkodással kezelt területeikre évente számos tanulmányutat vezetnek külföldi és belföldi szakmai csoportok részére, jellemzően a Visegrádi-hegységben az Erdőanyai-völgyben, a Pilis-tetői Örökerdőben, a Mexikó-pusztai Pro Silva Bemutató Területen, a budapesti Hárs-hegyi Örökerdőben, a Gödöllői-dombságban a Dányi Örökerdőben.
Városi erdőgazdálkodás A klímaváltozás a világ nagyvárosaiban a XXI. század olyan kihívása, amely az eddigieknél is jelentősebb szerephez juttatja a városi erdőket. Budapest területének mintegy 10 százaléka erdősült, ezzel az európai városok között a középmezőnyben foglal helyet. Kevéssé ismert tény, hogy a budapesti erdők 100 százalékban emberkéz alkotásai: erdész elődeink telepítették őket főképp a XX. században.
Mára a Pilisi Parkerdő Zrt. egyik legfontosabb szakmai területe a városierdő-fejlesztés és gazdálkodás. A városierdő-gazdálkodás a fák és az erdészeti erőforrások kezelésének művészete, tudománya és technológiája a városi közösség ökoszisztémáiban és azok környékén annak érdekében, hogy az erdők fiziológiai, szociológiai, gazdasági és esztétikai előnyöket biztosítsanak a társadalom számára. Az utóbbi időszakban a klímavédelem különös hangsúlyt kap a városi erdőgazdálkodásban: a nagyvárosok közép- és hosszútávú élhetőségének egyik alapfeltétele a meglévő erdők klímavédelmi funkciójának erősítése, az erdők felkészítése a klímaváltozás negatív hatásaira, ellenállásuk biztosítása azokkal szemben.
A Pilisi Parkerdő Zrt. - különösen Budapesti Erdészete - már hosszú évtizedek óta a hagyományos erdészeti gyakorlattól eltérő, a városi körülményekhez illeszkedő és természetesen folyamatosan fejlődő kezelést folytat, amelyből 2023-ra kialakult a Városierdő-fejlesztési Program. A Városierdő-fejlesztési Program alapkoncepciója, hogy hangsúlyossá válnak az erdő rekreációs, klímavédelmi és esztétikai funkciói, szemben a hagyományos erdőgazdálkodási funkciókkal. A városi erdő kezelés nagyban épít a különleges, természetközeli erdőművelési rendszerek alkalmazására is.
A Program működésének, lépésről-lépésre történő megvalósításának egyik alappillére az együttműködés és a partnerség. Ez is újfajta, kooperatív megközelítést igényel a Pilisi Parkerdő Zrt. részéről, hiszen a hagyományos erdőtervek és éves erdőgazdálkodói tervek elkészítése előtt az érdekelt felek (önkormányzat, lakosság, civil szervezetek stb.) bevonásával városierdő-fejlesztési tervek készülnek.
Integrált természetvédelem A Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében lévő területek 64 %-a védett, ezekből 18 % fokozottan védett. Olyan különleges tájak tartoznak ide, mint a Budai, a Pilisi és a Gödöllői Tájvédelmi Körzet, a Pilisi Bioszféra Rezervátum, vagy a Szénások Európa Diplomás Terület. A fakitermelési, faanyagmozgatási munkákat a növényzet és a talaj épségének érdekében a terepviszonyokhoz alkalmazkodva, a lehető legkíméletesebb módszerekkel végzik. Ahol szükséges forwardert (speciális erdészeti kihordó traktort), lovas fogatot, csúszdát vagy kötélpályát alkalmaznak. Az erdőfelújításkor és az erdőnevelési munkák során, ha lehetséges, kerülik a károsítók, gyomnövények elleni vegyszerek alkalmazását. A kivágandó fák jelölése során elősegítik a ritka- és elegyfafajok jelenlétét és a holtfa megfelelő arányát. A talajvédelemben, a vízkészlet védelmében és a természetvédelemben is kiemelten fontosak a faanyagtermelés nem szolgáló erdők, melyeknek a Parkerdő kezelésében lévő erdők 19,3 %-át teszik ki. A vadgazdálkodást ökológiai szempontok szerint végzik, fontos feladatként tekintenek a védett állat-és növényfajok élőhelyfejlesztése.
Aktív természetvédelem –természetvédelmi célú pályázatok A Pilisi Parkerdő Zrt. 2008 óta közel 1.1 milliárd Ft-ot fordított részben európai Uniós pályázati forrásból, részben saját forrásból a „Parkerdő természetesen” természetvédelmi projektjeinek keretében aktív természetvédelmi munkákra kezelésében lévő állami erdőterületein. A projektekbe olyan munkák tartoztak, mint a védett sziklafalak biztonságossá tétele, vizes élőhelyek megőrzése, idegenhonos erdők őshonossá alakítása, védett fajok (pl. hegyi tarsóka, pilisi len, magyarföldi husáng) élőhelyvédelme, invazív fafajok (pl. bálványfa) visszaszorítása, szemét elszállítása és a szemétlerakás megakadályozása. A pályázatok megvalósításához és az elért eredmények hosszú távú fenntartásához, mely bőven túlnyúlik a pályázati időszakon, az erdészeti és természetvédelmi szaktudás mellett szervezeti és pénzügyi stabilitás is szükséges – mindezeket a feltételeket a Pilisi Parkerdő Zrt. teljesíti.
Életet adó holtfa Kutatások bizonyítják, hogy az erdő természetességének egyik fontos eleme a holtfa jelenléte. Szivacsos szerkezete révén vízvisszatartó szerepet tölt be, aszályos időszakban így jelentős mértékben hozzájárul az egészséges, páradús mikroklíma kialakításához. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetével együttműködve a Parkerdő különös hangsúlyt fektet a megfelelő mennyiségű álló és fekvő holtfa jelenlétére erdeiben, hiszen számos élőlénynek, pl. a rovaroknak, az őket fogyasztó énekesmadaraknak és denevéreknek táplálékot és élőhelyet biztosít a halott faanyag.
Erdei vizes élőhelyek