Vass Zoltán, (Budapest, 1970. november 14. –) pszichológus, egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetemen a pszichológia szak és a Pszichológiai Intézet alapító tagja, az Általános Lélektani és Módszertani Tanszék alapító tagja és vezetője, a klinikai és egészségpszichológiai szakirány felelőse, a képi kifejezéspszichológiai szakirányú továbbképzési szak alapítója és vezetője, témavezető az ELTE és PTE Pszichológiai Doktori Iskolájában. A KRE BTK Pszichológiai Intézetének vezetője.
Fő oktatási területei
Képi kifejezéspszichológia, pszichodiagnosztika, pszichometria, projektív tesztek, mesterséges intelligencia a pszichodiagnosztikában, általános pszichológia, párkapcsolati dinamika. Öt új képzési programot vezetett be (posztgraduális és szakirányú képzések) és 34 új tantárgyi egyetemi programot dolgozott ki (BA, MA, Erasmus).
Kutatási területei
1995 – Projektív tesztek számítógépes elemzése, algoritmusok alkalmazásával 1995 – Kifejezéspszichológiai kutatások 2001 – Mesterséges intelligencia a pszichodiagnosztikában, szakértői rendszerek 2002 – Rendszerszemléletű konfigurációelemzés, heurisztikus tesztelemzés 2005 – Projektív, interakciódinamikai és kérdőíves tesztfejlesztés 2007 – Psychogalaxy és Psychoscope kutatási projekt 2008 – Alkalmazott pszichológiai kutatások 2011 – Kognitív torzítások 2015 – Online szakértői rendszerek 2017 – Párkapcsolati dinamika, a hosszú távú párkapcsolatok pszichológiája 2018 – Alvási algoritmus (alváspszichológia)
Életpályája
Felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, ahol 1995-ben pszichológiából diplomázott kiváló minősítéssel. Doktori tanulmányait Budapesten, Heidelbergben és New Yorkban végezte. PhD fokozatot 2000-ben szerzett az ELTE Kísérleti és Differenciálpszichológiai PhD-Alprogramján, summa cum laude minősítéssel. A Károli Gáspár Református Egyetemen 2000 óta dolgozik, ahol a pszichológiai szak és a Pszichológiai Intézet alapító tagja. Egyetemi tanári (professzori) kinevezését 2014-ben kapta meg. 2013-2016 között a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetének vezetője. Tanszékvezető egyetemi tanár az Általános Lélektani és Módszertani Tanszéken. A képi kifejezéspszichológiai szak, valamint a rajzvizsgálati szaktanácsadó szak alapítója és vezetője 2007-től, illetve 2018-tól. A Magyar Pszichológiai Társaság Kifejezéspszichológiai Szekciójának alapító elnöke 2015-től.
Kutatásszervezés: 1995-2012 között 29 kutatási pályázatot vezetett, köztük több OTKA, FKFP, RSS, DAAD, Alexander von Humboldt, MTA-Bolyai, MTA-Sasakawa, 10.000 fős TÁMOP és a 45.000 fős Psychogalaxy-kutatást. Összesen 32 szimpóziumot, konferenciát, workshopot szervezett (ebből 8 nemzetközi) és 217 tudományos előadást tartott (ebből 87 felkérésre).
Műhelyteremtő tevékenysége: elsőként indított egyetemi kurzust klasszikus rajztesztekről (1996), elsőként alapított egyetemi szintű, képi kifejezéspszichológiai képzést (2008). Létrehozta és vezeti a Képi Kifejezéspszichológiai Tudományos Műhelyt, amelyben 1122 tudományos közlemény készült (15 könyv és könyvfejezet, 52 folyóiratcikk, 249 konferenciaelőadás), 58 ismeretterjesztő közlemény, illetve 32 pszichiátriai képkiállítás (17 hazai, 15 külföldi). A tudományos műhely 5 egyetemközi kutatócsoport tevékenységét koordinálja, önálló könyvsorozattal rendelkezik Kifejezéspszichológiai tanulmányok címmel, rendszeresen kutat és publikál, szimpóziumokat és workshopokat szervez, akkreditált képzéseket működtet, melyeken 1996–2012 között 1622 fő vett részt.
Nemzetközi elismertség: munkái tananyagként szerepelnek amerikai, francia, német, orosz, kínai, izraeli egyetemeken és Erdélyben. Nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökségi tag a 233 tudományos társaságot integráló SIPE-ben (Société Internationale de Psychopathologie de l'Expression et d'Art-Thérapie). Főszerkesztő a Confinia Psychopathologica című nemzetközi tudományos folyóiratban. Négy tudományos folyóirat, köztük a Magyar Pszichológiai Szemle szerkesztésében vett részt. A SIPE magyar tagszervezetének, a Magyar Pszichiátriai Társaság Kifejezéspatológiai és Művészetterápiás Szekciójának elnökségi tagja.
Felkéréses előadásokat tartott a kölni egyetemen egyetemen (Institut Psychologie, Universität zu Köln) több alkalommal, Tübingenben (Max-Planck-Institute für biologische Kybernetik), Pozsonyban (Institute for Art Therapy Education, Comenius University), Toulouse-ban (D. U. Art-thérapies de l'Université Toulouse le Mirail), Haifában (Haifa University), Tel-Avivban (Seminar Hakibutzim College), Jeruzsálemben (The David Yellin Academic College of Education).
Habilitációs előadásait a következő témákból tartotta:
Tantermi előadás: Kinetikus kapcsolatvizsgálati módszerek Tudományos előadás: A képi kifejezéspszichológia alapelvei Angol nyelvű előadás: A system analysis approach (SSCA) to the psychology of expression Munkásságát 2016-ban plenáris Mérei Ferenc Emlékelőadáson foglalta össze a Magyar Pszichológiai Társaság Nagygyűlésén "A képi kifejezéspszichológia új paradigmája" címmel.
Tudományos eredményei
Tudományos kutatói munkásságának fő teljesítménye a képi kifejezéspszichológia rendszerszemléletű konfigurációelemzési modellje (Seven-Step Configuration Analysis, SSCA), amelyet a szakértői gondolkodás mesterséges intelligencia-modelljével fejlesztett ki. Kutatásait 6 idegen nyelven publikálta, összesen 26 könyvben (ebből 6 idegen nyelvű), 40 könyvfejezetben, 49 lektorált folyóiratcikkben, 4 pszichológiai szakértői rendszer és 6 pszichológiai számítógépes tesztprogram formájában. Az SSCA 152 kurzus irodalomjegyzékében szerepel (ebből 11 külföldi), 8 szimpózium témája volt, 5 posztgraduális továbbképzés épül rá. Tudományos publikációnak száma 1196, ebből 90% egyszerzős. Főbb kutatási eredmények:
(a) Mesterséges intelligencia a pszichodiagnosztikában
A pszichiátriai nozológiai kategóriái fuzzy halmazok, amelyek az arisztotelészi kétértékű logika helyett a többértékű fuzzy logika alapján definiálhatók. Shannon-entrópiafüggvénye alapján a projektív rajzok információtartalom-mérési módszerének definíciója és az információtartalom pszichodiagnosztikai értelmezésének módszere. A konfiguráció fogalmát egy pszichológiai jelentéshez hozzárendelt változómintázatként definiálta, amely bizonyossági tényezővel (certainty factor) rendelkezik. A konfiguráció három összetevőt tartalmaz: (1) egy pszichológiai fogalmat (értelmezést, például személyiségvonást), (2) egy bizonyossági tényezőt, amely a pszichológiai fogalmat jellemzi, és (3) egy legalább háromelemű tulajdonságlistát. A konfigurációelemzés két alapszabálya: (1) ugyanazok az itemek különböző itemkonfigurációkban eltérő pszichológiai jelentéseket fejeznek ki. (2) Egy adott itemkonfiguráció pszichológiai jelentése függ az összes többi jelenlévő itemkonfigurációtól is. A pszichológiai megértés projektív pszichodiagnosztikai modelljének szakaszai: (1) jelenségek felismerése, (2) jelenségmintázatok felismerése, (3) jelentésmintázatok felismerése, (4) a jelentésmintázatok magasabb szintű újraértelmezése. A projektív rajzokban prototípusok, genotípusok és fenotípusok azonosíthatók (definíció kidolgozása). A heurisztikus tesztértelmezés leírása: olyan módszer, amelynek célja, hogy bizonytalan információk alapján növelje meg a pszichológiai tudás bizonyosságának mértékét.
(b) A képi kifejezéspszichológia rendszerszemlélete, alapelvei, metodológiája és hermeneutikai alapjai
A projektív tesztvizsgálat leírható olyan rendszerként, amelynek komponensei a vizsgált személy(ek), a vizsgálatvezető, a produktum és a kontextus. A négy (öt) komponenstípus egymással meghatározott interakciótípusokba léphet. Empirikus vizsgálatokkal meghatározott 78 aktuálgenetikus reakciót. Kidolgozta a fenomenológiai térkép fogalmát és módszerét, amely a kifejezéspszichológiai megfigyeléseket rendszerezi és segíti a jelentésbeli összefüggések felismerését. Bevezette a kifejezéspszichológiai szemantikai térkép fogalmát, amely a fenomenológiai térkép alapján újabb kifejezéspszichológiai jelentéseket tár fel. Leírta a sensus plenior hermeneutikai fogalmának alkalmazását és az SSCA esszencia-fogalmához való viszonyát (2009). A képi kifejezéspszichológia tárgyát a következőképpen definiálta: egy hermeneutikai rendszer négy komponenstípusa közti dinamikus, reciprok tranzakciók összessége, vagyis a kép, a szituáció, az alkotó és a befogadó egymást hermeneutikai nézőpontból folytonosan újradefiniáló tranzakciói.
(c) Kérdőíves, interakciódinamikai és projektív tesztfejlesztés
A 2400 itemből álló IPIP (International Personality Item Pool) kérdőív-rendszer hivatalos magyar honosítása. Az IPIP rendszerének átstrukturálása, amely 7 területen 36 kérdőívet, ezen belül 203 skálát eredményezett. Új tesztek kidolgozása: aktuális és ideális élettér-teszt (2008), hatvanmásodperces rajzteszt (SSDT, 2009), nemlétező állat-rajzteszt (2007), párkapcsolati szimbólumteszt (2008), LoveFeeler (2008), feminitás-kérdőív (2008), automatikus kiértékelésű páros rajzok. Tesztek első magyar közlése: HTAPPF (Hammer, 1959), Koppitz-féle emberrajz (HFD, Koppitz, 1968), Rosenberg-féle emberrajz-teszt (Hammer, 1958), Nyolcszoros Újrarajzolási Teszt (8CRT, Caligor, 1957), Stora-féle farajz-teszt (Stora, 1963), háromfa-teszt (Corboz, Gygax és Helfenstein, 1962), napcsalád (Iten, 1980), madárfészek (BND, Kaiser, 1996), kinetikus családrajz (KFD, Burns és Kaufman, 1970), kinetikus állatcsaládrajz (AKFD, Niesenbaum-Jones, 1985), regrediált kinetikus családrajz (RKFD, Furth, 1993), kinetikus iskolarajz (KSD, Prout és Phillips, 1974), kinetikus ház-, fa-, emberrajz-teszt (KHTP, Burns, 1987), kötetlen firkateszt (Auerbach, 1950), Meurisse-féle firkateszt (Meurisse, 1948), projektív grafomotoros teszt (Kutash és Gehl, 1955), Grätz-féle firkateszt (Grätz, 1978), projektív útrajz (Jones, 1995), többdimenziós rajzteszt (MDZT, Bloch, 1968), Personal Sphere Model (Schmiedek, 1973), kerékpár-teszt (Sharma, 1972). A közös rajzvizsgálati módszerhez (DTM, Drawing Together Method) videofilmek empirikus elemzésével új metodológia és új értelmezési rendszer kidolgozása.
(d) Projektív tesztek objektív kiértékelése
Algoritmusos értékelési módszert dolgozott ki 56 változó felhasználásával digitalizált rajzok objektív mérésére. 2947 páros rajz elemzése alapján automatikus interakciódinamikai mérési algoritmusok kifejlesztése, melyek megadott személyiségdimenziókat értékelnek. Agresszív pszichiátriai betegek és emberölés miatt elítélt bűnelkövetők (n=347) emberrajzaiban nyolc fenotípust különített el. Tudományos kutatási céllal internetes közösségi oldalt hozott létre (Psychogalaxy), amellyel 45.000 főt vizsgált meg kérdőíves és projektív tesztekkel, Sváb Péterrel, Vargha Andrással és Bagdy Emőkével. (e) Alvási algoritmus
Új pszichológiai módszert dolgozott ki "alvási algoritmus" néven, amely az elalvást és az átalvást (visszaalvás éjjeli felébredésnél) segíti. A módszert bemutatta workshopokon és elsajátításához modern, online tanulási kurzust hozott létre. Az alvási algoritmust 13 nyelvre lefordították:
Tudományos díjak és ösztöndíjak
1996 PhD kutatói ösztöndíj, Deutsches Akademisches Austauschdienst (Rechnergestützte Analyse der projektiven Zeichnungen) 1997–2000 OTKA (F 025916): Projektív rajzok számítógépes vizsgálatának kidolgozása és szakirodalmi adattár létrehozása 1997 Kutatói ösztöndíj, Sasakawa Foundation 1998 Publikációs díj, Pszichológia folyóirat (A projektív rajzvizsgálat objektivizálása felé: elemzés algoritmusokkal) 1998 PhD. részképzés (DAAD, Heidelberg, Prof. Dr. W. Sehringer) 1998 Kutatói ösztöndíj, Deutsches Akademisches Austauschdienst, Heidelberg (10 hónap, Formale Analyse der projektiven Gestaltungsverfahren) 1998–2000 Research Support Scheme (1497/1998): Computer assisted analysis of the projective assessment of family structure and relations 2001 OTKA (F 035233): A projektív pszichodiagnosztika rendszerelméleti megközelítése 2001 FKFP (0070/2001): A projektív pszichológia rendszerszemléleti paradigmája