Lukács István (Letenye, 1958. november 13. –) horvát származású magyar irodalomtörténész, az MTA doktora. 2011-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szláv és Balti Filológiai Intézet igazgatója. Anyanyelvi szinten beszél magyar, horvát, szerb és szlovén nyelven.

Életpálya és munkásság

1958. november 13-án született Letenyén. Általános iskolai tanulmányait Tótszerdahelyen kezdte 1966-ban. 1974-től a budapesti Horvát-szerb Gimnázium diákja volt. 1979 és 1983 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult és szerzett diplomát magyar-horvátszerb szakon.

1988 és 1992 között a ljubljanai Edvard Kardelj Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar lektora. 1993-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Szláv és Balti Filológiai Intézetében a Szláv Filológiai Tanszék munkatársa, horvát és szlovén irodalmat tanít. 1993-ban a Kossics Alapítvány létrehozója Bajzek Máriával.

1995-ben Friedrich Nietzsche eszméinek hatása Ivan Cankar és Miroslav Krleža irodalmi munkásságára (Vplivi filozofije Friedricha Nietzscheja na literarno dejavnost Ivana Cankarja in Miroslava Krleže) című disszertációjával megszerezte az egyetemi kisdoktori fokozatot (dr. univ. fokozat) a szegedi József Attila Tudományegyetem (JATE) Bölcsészettudományi Karán, majd 1997-ben a PhD-fokozatot. 1996-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szláv és Balti Filológiai Intézet Szláv Filológiai Tanszékének adjunktusa.

1996 és 1999 között a Riječ című magyarországi horvát nyelvű folyóirat szerkesztője, majd főszerkesztője. 1999-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szláv és Balti Filológiai Intézet Szláv Filológiai Tanszékének docense lett, 2003-ban habilitált. 2004-től a Zágrábi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának vendégtanára, ahol magyar irodalmat ad elő. Ugyanebben az évben az Opera Slavica Budapestinensia című könyvsorozat sorozatszerkesztője lett. 2003 és 2008 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szláv és Balti Filológiai Intézet Szláv Filológiai Tanszékének vezetője. 2009-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára. 2005 és 2008 között az ELTE BTK Kari Tanácsának tagja volt. 2007-től a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagja (tagság: Plénum, Társadalomtudományi Kollégium, Irodalomtudományi Bizottság, Stratégiai Bizottság), ezzel egy időben egyetemi tanár a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központban. 2008-tól a Slavia Centralis (Maribor) című nemzetközi szlavisztikai folyóirat szerkesztőségi tagja.

2010-ben nagydoktori címet szerzett a Magyar Tudományos Akadémián.

2011-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szláv és Balti Filológiai Intézetének igazgatója. Felesége, Dr. Lukácsné Dr. Bajzek Mária fordító, az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet Szláv Filológiai Tanszékének adjunktusa, szlovén nyelvész.

Pályafutása kezdete óta kutatja a horvát-szlovén, horvát-magyar és magyar-szlovén irodalmi kapcsolatokat, valamint a mindhárom nemzet által igen kedvelt Mátyás királyt övező mítoszokat, a Mátyásról szóló népdalokat és történeteket. Tudományos közleményeinek jelentős része a 19. és a 20. század fordulójának irodalmi korszakaihoz (premodern, modern, avantgarde) és nevesebb íróihoz (Silvije Strahimir Kranjčević, Miroslav Krleža, Ivan Cankar, Srečko Kosovel) kapcsolódik, de nem kerülték el a figyelmét az ezt megelőző évszázadok irodalmi jelenségei (horvát passióhagyomány, szlovén romantika) és mellőzött vagy elfeledett szerzői, sem pedig térségünk irodalmi kapcsolatrendszerében a posztmodern kor komparatív szempontból figyelemre méltó irodalmi párhuzamai (Ivan Slamnig, Esterházy Péter). Komparatisztikai vizsgálódásaiban a hagyományos filológiai módszereken kívül sikerrel alkalmazza a modern és a posztmodern irodalomtudomány legkülönfélébb iskoláinak eredményeit. Legjelentősebb kroatisztikai eredménye egy Csíksomlyón felfedezett, mikházai provenienciájú kaj-horvát nyelvű dramatizált Mária-siralom szerzőségének megállapítása, a szöveg filológiai és irodalomtörténeti elemzése, közreadása és fordítása. Bemutatta a horvát passióhagyomány közel évezredes történetét, a középkori kezdetektől egészen a közelmúltban gyűjtött folklórszövegekig. Az értekezés kiemelkedő része az Andrija Knezajićnak tulajdonított planctus (siratóének) elemzése és forrásainak azonosítása, amely a legrégebbi, kaj-horvát nyelven íródott passiószöveg. A Knezajić-féle passióval a szerző megtalálta a horvát szenvedéstörténeti hagyomány hiányzó láncszemét, és így teljessé tette a műfaj történetét.

Tudományos tevékenység A középkori horvát planctusok barokk kori erdélyi felbukkanása Az illír nemzeti mozgalom alkotóinak magyar kapcsolatai A kelet-közép-európai emberiség-költemények horvát vonatkozásai A horvát századforduló irodalmának szecessziós gyökerei Miroslav Krleža "hungaricáinak" mélyrétegei A szlovén szépirodalom magyar mitikus alakjai A szlovén és a horvát kéziratos énekeskönyvek magyar vonatkozásai

Publikáció

Könyv

Külföldön Paralele. Slovensko-madžarska literarna srečanja. Maribor, 2006, Zora. 152 p.

Magyarul Térközök. Horvát-magyar irodalomtörténeti tanulmányok. Budapest, 2004. ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék. 196 p. (Opera Slavica Budapestinensia. Litterae Slavicae). Közel s távol. Szlovén-magyar irodalomtörténeti tanulmányok. Budapest, 2005. ELTE BTK. Szláv Filológiai Tanszék. 194 p. (Opera Slavica Budapestinensia. Litterae Slavicae).

Szerkesztések A vend kérdés. Válogatás eszmék és téveszmék bőséges tárházából. Budapest, 1996. Kossics Alapítvány. Radoszáv Miklós: Szerelmeskönyv. Versek és versfordítások – Nikola Radosav: Istočne razglednice. Pesme (kétnyelvű verseskötet). Budapest, 1996. Slovenika. István Póth: Hrvatska drama na mađarskoj pozornici. Pečuh–Budimpešta, 1997. Hrvatsko kazalište. Slovensko-madžarski jezikovni in književni stiki od Košiča do danes. Budapest, 1998. Kossics Alapítvány. Hasonlóságok és különbözőségek – Ujemanja in razhajanja. Tanulmányok a magyar- szlovén irodalmi kapcsolatok köréből /Študije o slovensko-madžarskih literarnih stikih. Budapest, 1998. Kossics Alapítvány. A csend relációi – Relacije tišine. (Kricskovics-emlékkönyv). Budapest, 1999. Budapesti Horvát Önkormányzat. Hrvati u Budimu i Pešti. Budimpešta, 2001, Hrvatska samouprava Budimpešte. Zastrašivanje strašila. Antologija mađarske kratke priče. Zagreb, 2001. Naklada MD. Mađarski kulturoskop. Kolo (Zagreb), 2002/3, 141-235. (Magyar irodalmi és tudományos panoráma: tanulmányok és fordítások). Stjepan Blažetin: Porcija besmisla. (verseskötet). Pečuh, 2003. Hrvatski znanstveni zavod. Hrvatski književni jezik. Zbronik radova. Budimpešta, 2003. Hrvatska samouprava Budimpešte. Opera Slavica Budapestinensia. Linguae Slavicae. Litterae Slavicae. Symposia Slavica. Budapest 2004-. Sorozatszerkesztő: Lukács István (Eddigi kötetek: Nyomárkay István: Nyelveink múltja és jelen; Milosevits Péter: Az emberiségkölteménytöltől a trükkregényig; Zsilák Mária: Dynamika jazyka Slovákov v Madarsku; Lukács István: Térközök; Nyomárkay István, Vig István: /szerk./ Kis szláv lexikográfia; Stepanović Predrág: A régi szerb irodalom története; Lukács István: Közel s távol. Szlovén-magyar irodalomtörténeti tanulmányok; Petar Milošević: O deseterca do hiperteksta; Kiss Szemán Róbert: Magyarország panaszától Szlávia panaszáig; Zsilák Mária /szerk./: Aktualne problémy slovakistiky; Nyomárkay István: Rövid horvát és szerb nyelvtörténet; Petar Milošević: Danas, juče, prekjuče. Skice i eseji o našoj književnosti u Mađarskoj; Lukács István, Mladen Pavičić / szerk./ Szlovén irodalmi antológia I-II.; Dudás Mária /szerk./ A bulgarisztika ma; Heé Veronika, Oleg Fedoszov /szerk./ A cseh szak 50 éve; Zsilák Mária /szerk./ Aktuálne problémy slovakistiky). Na brzu ruku skupljeni skup. Budimpešta, 2005. Hrvatska samouprava Budimpešte Hrvatski kupido. Zbornik radova. Budimpešta, 6. ožujak 2008.; szerk. Stjepan Lukač; Hrvatska samouprava II. okruga–Croatica, Budapest, 2009 Az illír mozgalom. A horvát nemzeti megújhodás kordokumentumai; szerk., vál., komment. Lukács István, ford. Kálecz-Simon Orsolya, Lukács István; ELTE Eötvös József Collegium, Budapest, 2013 Tanulmánykötet Milosevits Péter tiszteletére; szerk. Lukács István; ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék, Budapest, 2015 (Opera Slavica Budapestinensia Litterae Slavicae)

Monográfia, monografikus tanulmány

Dramatizált kaj-horvát Mária-siralom Erdélyből 1626 – Dramatizirani kajkavski Marijin plač iz Erdelja 1626. Budapest, 2000. Slovenika- Hrvatska samouprava Budimpešte. 260 p. (kétnyelvű). A megváltó Mátyás király színeváltozásai a szlovén néphagyományban és szépirodalomban. Budapest, 2001. Lucidus Kiadó. 160 p. Friedrich Nietzsche eszméinek hatása Ivan Cankar irodalmi munkásságára. FilológiaiKözlöny, 1996/3-4, 181-209. Der kajkavische planctus aus Siebenbürgen 1626. Studia Slavica Hung. 46 (2001), 25– 61. Tri „dobre zgodbe“ o kralju Matjažu. Historični seminar 5. Znanstvenoraziskovalni center SAZU. Ljubljana, 2006. 61-81.

Gyűjteményes kötetben megjelent tanulmány

Hazájában idegen, idegenben hazátlan. Ivan Cankar és Bécs. In: “Azok a szép (?) napok...”. Tanulmányok a Monarchia irodalmairól.(Szerk.: Fried István.) Szeged, 1996. 90-99. Antun Gustav Matoš “hungaricái” (A nyers elutasítástól egy józanabb megítélésig). In: A “szükséges népszövetség” a művelődés történetében (Irodalmi-kulturális érintkezések a Monarchiában). (Szerk.: Fried István.) Szeged, 1996. 69-78. A van és a nincsen genealógiájához. In: Töprengések Kundera “szépséges szép üveggolyójá”-ról (Kapcsolatok, hasonlóságok, jelenségek az irodalom Monarchiájában). (Szerk.: Fried István.) Szeged, 1997. 101-111. Antroponímiai észrevételek Miroslav Krleža és Ivan Cankar novellahősei kapcsán. In: Szláv századforduló. Irodalomtörténeti tanulmányok. Budapest, 1997. 101–106. Ikarosz, a csatakos szárnyú. Portré-vázlat Silvije Strahimir Kranjčević horvátxköltőről. In: (B)irodalmi álmok – (B)irodalmi valóság. monarchia irodalmairól, művészetéről. (Szerk.: Fried István, Hódosy Annamária, Kelemen Zoltán.) Szeged, 1998. 103–118. Az ismeretlen-ismerős klasszikus – Petőfi Sándor a szlovéneknél. In: Petőfi a szomszéd és rokon népek nyelvén. Budapest, 2000. Lucidus Kiadó. 213–222. A horvát irodalmi szecesszió. In: Lélektől lélekig (Osztrák-magyar közép-európai összefüggések). (Szerk: Fried István.) Szeged, 2000. 85–96. Költői térhelyzet, költői léthelyzet a XIX. századi horvát és magyar költészetben. In: Osztrák-magyar modernség a boldog (?) békeidőben (Osztrák-magyar-kelet-közép- európai összefüggések). (Szerk.: Fried István.) Szeged, 2001. 87-97. Antun Gustav Matoš magyar vedutái. In: Croato-Hungarica. A horvát-magyar történelmi kapcsolatok 900 éve alkalmából. (Szerk.: Milka Jauk-Pinhak, Kiss Gy. Csaba, Nyomárkay István.) Zagreb, 2002. 475–486. A XX. század eleji horvát líra enfant terrible-je (Janko Polić-Kamov). In: "Lelkek a pányván". (Osztrák-magyar-közép-európai művelődési kapcsolatok). (Szerk.: Fried István.) Szeged, 2002. 49–57. Az orosz irodalom 19. századi horvát recepciója. In: Bevezetés a XIX. századi orosz irodalom történetébe I-II. Szerk.: Kroó Katalin. Budapest, 2006. II. kötet: 739-754.

Cikk szerkesztett könyvben

Miroslav Krleža ismeretlen árnyai In: Hungaro-slavica 1997. Studia in honorem Stephani Nyomárkay. Budapest, 1997. 183-188. Dramatizált kaj-horvát Mária-siralom Erdélyből 1626. In: A magyar színjáték honi és európai gyökerei. Tanulmányok Kilián István tiszteletére. Miskolc, 2003. Miskolci Egyetemi Kiadó. 76-101. Mađarska književnost u Maretićevoj Čitanci iz 1896. godine. In: «Osmišljavanja». Zbornik u čast 80. rođendana akademika Miroslava Šicela. (Szerk.: Vinko Brešić.), Zagreb, 2006. FF press. 135-138. Miroslav Krleža dionüsziája. In: A Duna vallomása. Tanulmányok Käfer István hetvenedik születésnapjára. Piliscsaba, 2006. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar. 442-446.