bélyegkép|388x388px|Prohászka Ottokár székesfehérvári megyés püspök, a 20. század eleji magyarországi keresztényszocializmus vezéregyénisége A keresztényszocializmus a 19. században útjának indult mozgalom, amelynek célja a kereszténység szociális tanításainak terjesztése és megvalósítása. Eleinte szemben állt az embertelenséggel és az állatiassággal, majd a modern korban az individualista liberalizmussal, valamint az osztályharcot hirdető szocializmussal és kommunizmussal.
Európában eleinte közösségek szerveződtek az őskereszténység idején, a 19. századtól pedig több országban is születtek keresztényszocialista pártok (az első Németországban 1871-ben Centrum Párt néven), gyakran kormányt is tudtak alakítani. Néhány államban különvált a katolikus és a protestáns szocializmus.
Mint politikai ideológia A keresztényszocializmus szót először angol reformerek (Frederick Denison Maurice, Charles Kingsley és John Ludlow) használták, akik kiadták Traits on christian socialism (A keresztényszocializmus dogmatikája) és Christian socialist (A keresztényszocialista) című hetilapokat 1850-1851-ben. Ludlow pedig 1851-ben megírta a Christian Socialism and its opponents (A keresztényszocializmus és ellenfelei) című munkáját.http://www.kislexikon.hu/kereszteny_szocializmus.html
Nagy hatása volt Wilhelm Emmanuel von Ketteler, mainzi püspök Arbeiterfrage und Christentum (A munkáskérdés és a kereszténység) 1864-ben megjelent könyvének, amely a munkáskérdést vallási kérdésként tárgyalta, a kapitalizmust pedig a munkások testi-lelki tönkretevőjének és elnyomójának tartja. Gondolatainak egy részét Ferdinand Lassalle-tól vette át.https://en.wikipedia.org/wiki/Ketteler,_Wilhelm_Emmanuel,_Baron_von Hasonlóképpen vélekedett Hughes Felicité Robert de Lamennais is, aki Franciaországban először szorgalmazta a munkásosztály védelmét vallási alapon. Pierre Guillaume Frédéric Le Play, francia szociológus a családvédelmet és a családdal kapcsolatos értékek védelmét tartotta elsődlegesnek. Ez később kiemelt helyen szerepelt a legtöbb keresztényszocialista párt programpontjai között.
Az ideológia legfontosabb elvei a perszonalitás (személyesség), a szubszidiaritás (kölcsönös segítség) és a szolidaritás voltak. Szemben állt a liberalizmussal és kommunizmussal, bár néhány célkitűzését átvette.http://lexikon.katolikus.hu/K/kereszt%C3%A9nyszocializmus.html Ilyen volt a munkások munkakörülményeinek javítása és a gyermekmunka elleni harchttp://lexikon.katolikus.hu/O/Orsz%C3%A1gos%20Kereszt%C3%A9nyszocialista%20P%C3%A1rt.html(sőt Németországban még a munkások sztrájkjogáért is küzdöttek), viszont nem ismerte el az osztályharc létjogosultságát, ugyanakkor nem ismerte el a magántulajdont, mint az emberi önzés és a közösséggel, valamint az Isteni tanítással való ellenkezés megnyilvánulását. A keresztényszocializmus szerint ugyanis az egyén semmi felett -még saját tulajdon teste felett- sem rendelkezik, mindennek csupán Isten kegyelméből adódóan átmeneti használója.
A marxista ideológiával ellentétben egyik fő célja a társadalmi béke megteremtése volt. Ennek a legfontosabb feltétele a társadalmi igazságosság érvényesülése. Mindezt törvényes keretek között kívánta elérni.
Az új ideológia követőkre talált a katolikusok és a protestánsok között egyaránt.
Magyarországon bélyegkép|jobbra|250px|Giesswein Sándor (1856–1923) Magyarországon az első keresztényszocialista párt az 1894-ben alapított Katolikus Néppárt volt, amelyet Prohászka Ottokár kezdeményezésére hoztak létre a XIII. Leó pápa által kiadott Rerum novarum alapján. Társadalmi bázisát a polgárság és a jómódú parasztság adta.http://lexikon.katolikus.hu/K/Katholikus%20N%C3%A9pp%C3%A1rt.html
A második ilyen párt az Országos Keresztényszocialista Párt párt volt, amit 1907-ben alapítottak Szalánczy Andor és Haller István javaslata alapján. A két korai keresztényszocialista párt 1918. február 3-án egyesült Keresztényszociális Néppárt néven. Céljuk egy kormányzóképes párt létrehozása volt. Az új pártban a Katolikus Néppárt konzervatív törekvései háttérbe szorultak, helyettük a párt keresztényszocialista szárnya erősödött meg elsősorban Giesswein Sándornak, Haller Istvánnak és Huszár Károlynak köszönhetően. Az új párt azonban rövid életűnek bizonyult, a szociáldemokrata-kommunista egyházellenes izgatás hatására a párt működése ellehetetlenült, majd be is tiltották.http://lexikon.katolikus.hu/K/Kereszt%C3%A9nyszoci%C3%A1lis%20N%C3%A9pp%C3%A1rt.html
A Tanácsköztársaság bukása után hazatérők és az itthon szervezkedők két pártba, a Keresztényszociális Gazdasági Pártba és a Keresztény Nemzeti Pártba tömörültek. Ezek még 1919-ben egyesültek, és létrehozták a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját. (Giesswein Sándor és egy szűk csoport nem csatlakozott az új pártba, mert tartottak a keresztényszocialista törekvések háttérbe szorulásától. Rajtuk kívül a kor összes nagy keresztényszocialista politikusa, mint Prohászka Ottokár, Haller István, gr. Klebelsberg Kuno stb... mind tagjai lettek az új pártnak). Az új nagy párt sorozatban öt miniszterelnököt állított ki Friedrich István, Huszár Károly, Simonyi-Semadam Sándor, gr. Teleki Pál és gr. Bethlen István személyében. A párt Bethlen kormányra kerülésével kettészakadt a kormánypárti Keresztény Nemzeti Gazdasági Gazdasági Pártra (vezetője Zichy János) és az ellenzéki Keresztény Földmíves és Polgári Pártra (vezetője Friedrich István).http://lexikon.katolikus.hu/K/Kereszt%C3%A9ny%20Nemzeti%20Egyes%C3%BCl%C3%A9s%20P%C3%A1rtja.html Ez utóbbi azonban hamar beolvadt az Egységes Pártba, míg előbbi koalícióban kormányzott vele.
A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának legradikálisabb keresztényszocialistái egy harmadik pártba tömörültek: az újjáalapított Országos Keresztényszocialista Pártba. Őket Haller István vezette. Végül 1926. február 18-án a párt egyesült a Keresztény Nemzeti Gazdasági Párttal, megalakítva a Keresztény Gazdasági és Szociális Pártot.http://lexikon.katolikus.hu/K/Kereszt%C3%A9ny%20Nemzeti%20Gazdas%C3%A1gi%20P%C3%A1rt.html
1920-1937-ig a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt mellett működött a Keresztény Községi Párt is. Ez azonban az országgyűlési választásokon az előbbi pártot támogatta. A két párt 1937. január 26-án összeolvadt az Egyesült Keresztény Pártban. Itt újra egyesültek a kor legnagyobb keresztényszocialista politikusai.http://lexikon.katolikus.hu/K/Kereszt%C3%A9ny%20Gazdas%C3%A1gi%20%C3%A9s%20Szoci%C3%A1lis%20P%C3%A1rt.html
Habár a korai keresztényszocialista pártok egészen az 1920-as évek elejéig jobbközép pártoknak számítottak, már a kezdetektől fokozatosan radikalizálódtak és mindig egy kicsit jobbra tolódtak. A Keresztény Községi Pártot (vezetői Wolff Károly és Csilléry András) már egyértelműen radikális jobboldali pártként tartották számon, és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának elnöke, Prohászka Ottokár is pártja radikális jobbszárnyát vezette. Ez a radikalizmus elsősorban az egyre erősödő antiszemitizmusban nyilvánult meg. Prohászka Ottokár, a numerus clausus és a zsidótörvények elkötelezett támogatója írta 1893-ban:
Ugyanő írta később:Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon (Osiris, Budapest, 2001) 301. old
Keresztényszocialista személyek Magyarországon bélyegkép|jobbra|250px|Klebelsberg Kuno (1875–1932)
Andrássy Klára Apponyi Albertné Bethlen István Csernoch János Csilléry András Csík József Ernszt Sándor Esterházy János Esterházy Miklós Móric Friedrich István Frühwirth Mátyás Giesswein Sándor Griger Miklós Haller István Huszár Károly Klebelsberg Kuno Kóródi-Katona János Lakatos Géza Persián Ádám Prohászka Ottokár Raffai Sándor Simonyi-Semadam Sándor Slachta Margit Szabó József Szapáry Pál Széchényi György Székely János Szmrecsányi György Teleki Pál Turi Béla Vass József Wolff Károly Zboray Miklós Zichy Aladár Zichy János Zichy Nándor
Keresztényszocialista pártok Magyarországon Katolikus Néppárt (1894-1918) Országos Keresztényszocialista Párt (1907-1918) Keresztényszociális Néppárt (1918-1919) Keresztényszociális Gazdasági Párt (1919-1919) Keresztény Nemzeti Párt (1919-1919) Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (1919-1922) Keresztény Községi Párt (1920-1939) Keresztény Nemzeti Egység Pártja (1922-1926) Országos Keresztényszocialista Párt (1923-1926) Keresztény Gazdasági és Szociális Párt (1926-1937) Egyesült Keresztény Párt Keresztény Ellenzék Keresztényszocialista Párt Független Keresztényszocialista Párt Keresztény Nemzeti Front Keresztény Nemzeti Egység Tábora Keresztény Nemzeti Függetlenségi Párt Keresztény Szociális Gazdasági Párt Keresztény Földmíves és Polgári Párt Keresztény Földmíves és Iparos Párt Jobbik Magyarországért Mozgalom
Országgyűlési választási eredményeik
right|250px|thumb|A KNEP egyik választási plakátja Választások Szervezet Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe1896-os Katolikus Néppárt??184,36% ellenzék1901-es Katolikus Néppárt??256,05% ellenzék1905-ös Katolikus Néppárt??256,05% kormánypárt1906-os Katolikus Néppárt??337,99% kormánypárt1910-es Katolikus Néppárt??133,14% ellenzék1910-es Országos Keresztényszocialista Párt??10,24% ellenzék1920-as Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja??8438,68% kormánypárt1920-as Keresztény Nemzeti Párt??20,91% ellenzék1920-as Keresztény Szociális és Gazdasági Párt??10,46% ellenzék1922-es Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja70 7064,33%104,10% kormánypárt1922-es Szövetkezett Keresztény Ellenzék20 6101,26%52,05% kormánypárt1922-es Keresztény Földmíves és Polgári Párt103 7056,35%114,51% ellenzék1922-es Keresztényszocialista Párt69 0964,23%72,87% ellenzék1922-es Keresztény Egység Tábora59 5083,65%52,05% ellenzék1922-es Keresztény Földmíves és Iparos Párt3 5840,22%10,41% ellenzék1922-es Keresztény Nemzeti Párt3 5470,22%――nem jutott be1926-os Keresztény Gazdasági és Szociális Párt157 27515,33%3514,29% kormánypárt1931-es Keresztény Gazdasági és Szociális Párt184 61812,22%3213,96% kormánypárt1931-es Keresztény Ellenzék17 8801,18%20,82% ellenzék1931-es Keresztényszocialista Párt10 9960,73%10,41% ellenzék1931-es Keresztény Gazdasági Ellenzéki Párt7 1090,47%10,41% ellenzék1931-es Keresztény Nemzeti Ellenzéki Párt5 3180,35%10,41% ellenzék1931-es Keresztény Szociális és Gazdasági Párt2 343016%――nem jutott be1931-es Független Keresztényszocialista Párt2 0960,14%――nem jutott be1931-es Pártonkívüli keresztény ellenzéki4120,03%――nem jutott be1935-ös Keresztény Gazdasági és Szociális Párt175 1658,87%145,71% ellenzék1935-ös Keresztény Ellenzék9 1560,46%10,41% ellenzék1935-ös Keresztény Nemzeti Front8 5260,43%10,41% ellenzék1939-es Egyesült Kereszténypárt56 9431,54%41,54% ellenzék1939-es Keresztény Nemzeti Függetlenségi Párt14 0240,38%――nem jutott be1939-es Keresztény Ellenzék2 3840,06%――nem jutott be
Európában bélyegkép|jobbra|250px|Pierre Guillaume Frédéric le Play (1806-1882)
Az első és a második ipari forradalom után a szegénységben élő munkások problémáinak megoldása, és ezzel együtt az egyházellenes marxista ideológia visszaszorítása az egyház egyik legfontosabb feladatává lépett elő. Ezt az ügyet karolta fel Wilhelm Emmanuel von Ketteler mainzi püspök, és sok más francia és angol gondolkodó, mint Pierre Guillaume Frédéric Le Play és Charles Kingsley. Őket tekinthetjük a keresztényszocializmus megalapítóinak.
A kommunizmussal ellentétben a keresztényszocialisták úgy vélték, hogy a munkáskérdést a fennálló társadalmi rend keretein belül is meg lehet oldani. Ezzel a gondolattal pedig számos prominens személyiség szimpátiáját kivívták arisztokrata körökből is. Ilyen volt a német Löwenstein hercegés az osztrák Karl Vogelsburg báró. XIII. Leó pápa is támogatta a keresztényszocialista elképzeléseket. Ő adta ki az első szociális pápai enciklikát, a Rerum novarumotA szocializmus és a Vatikán, Time magazin 1957. július 8. (jelentése: Az új dolgok). A körlevél - amelyet Prohászka Ottokár fordított le magyarra - erélyesen érvelt a magántulajdon mellett és az osztályharc ellen.