A nőszőfűA név példa a hasonlóság alapú névadásra (Epipactis) mintegy 70, földi életmódú orchideafajt magába foglaló növénynemzetség.
Amerika, Ázsia és Európa mérsékelt és szubtrópusi éghajlatú területein fordul elő. Erdei tisztásokon az aljnövényzetben találhatók, meszes talajon, vagy tenger közeli nedves dűnéken. Az egyetlen Amerikában őshonos faj az Epipactis gigantea. Sok újabban leírt európai faja létezik, melyek példányait korábban a széleslevelű nőszőfű (E. helleborine) gyűjtőfajba sorolták.
Ezen szívós orchideák többsége nedves környezetben nő, néhány kivétellel. A mocsári nőszőfű (Epipactis palustris) az egyetlen, elárasztást elviselő európai orchideafaj. Az Epipactis gigantea Amerika nyugati részén és Dél-Kanadában található meg nedves területeken, még vízfolyásokban is, legfeljebb 1 méteresre megnőve.
Ahogy az orchideákra általánosan jellemző, az Epipactis-fajok is mikorrhizásak, pontosabban életciklusuk egy részében bazídiumos gombákkal orchideoid mikorrhizát hoznak létre. Néhány faj ezért redukált levelekkel, minimális klorofillszükséglettel elboldogul. Az ibolyás nőszőfű (Epipactis viridiflora) a klorofill teljes hiányában is életképes. Ezek a formák felismerhetők ibolyaszín helyett lila virágaikról.
Húsos, kúszó rizómáik hajtásokat növesztenek, melyekből 20–70 cm-es szárak nőnek a következő tavaszra.
Négy-nyolc váltakozó állású, lándzsás leveleik a növény felső része felé fokozatosan rövidülnek. A levélszélek épek, a csúcs hegyes. A kevesebb klorofillal rendelkező fajok levelei kékes-lilásak.
Kétoldali szimmetriát mutató színes virágaik végálló fürtben nőnek. A három csészelevél és a két oldalsó pártalevél tojásdadok, végükön kihegyesedőek. Színük zöldesfehértől ibolyaszínig, illetve liláig terjed.
A nemzetség szempontjából lényeges határozóbélyegek általában a virágmorfológiai jellegekre alapozódnak, ezért a fajok biztos elkülönítéséhez nyílásban lévő egyedek megfigyelése szükséges. Általában az ajak hypochile-je tál formájú, a külső felszín zöldesfehér, sötét erezettel. A hullámos, hófehér epichile legyező alakú.
A magház alsó állású. A száraz toktermésekben számtalan apró mag található.
Fajlista
Epipactis africana (Etiópiától Malawiig). Epipactis albensis: Elbai nőszőfű (Közép-Európa). Epipactis albensis var. albensis (Kelet-Közép-Európa). geofita Epipactis albensis var. fibri (Franciaország). Hemikriptofia vagy geofita Epipactis aspromontana (Olaszország) – jelenleg a következő szinonim neve: Epipactis leptochila subsp. aspromontana (Bartolo, Pulv. & Robatsch) Kreutz Epipactis atromarginata (Vietnam). Epipactis atrorubens (Hoffm.) Besser : Vörösbarna nőszőfű (Európától a Kaukázusig). Epipactis atrorubens var. atrorubens Epipactis atrorubens var. atrata A.Waldner & Webernd (2005)(Ausztria). Epipactis atrorubens subsp. danubialis (Robatsch & Rydlo) Ciocârlan & R.Rösler Epipactis atrorubens subsp. spiridonovii (Devillers-Tersch. & Devillers) Kreutz Epipactis atrorubens subsp. subclausa (Robatsch) Kreutz Epipactis atrorubens var. triploidea (Gelbr. & G.Hamel) Kreutz Epipactis autumnalis D. Doro (Olaszország) Epipactis baumanniorum Ströhle Epipactis bithynica (Törökország) – jelenleg a következő szinonim neve: Epipactis helleborine subsp. bithynica (Robatsch) Kreutz Epipactis bugacensis: Bugaci nőszőfű (Magyarország, Bugacpusztaházán endemikus). Epipactis campeadorii (Spanyolország). Epipactis cardina (Spanyolország). Epipactis condensata (Törökországtól Libanonig, Ciprus, Nyugat-Transzkaukázus). Epipactis cretica (Kréta). Epipactis danubialis (Románia) – jelenleg a következő szinonim neve: Epipactis atrorubens subsp. danubialis (Robatsch & Rydlo) Ciocârlan & R.Rösler Epipactis degenii (Görögország) – jelenleg a következő szinonim neve Epipactis halacsyi subsp. degenii (Szentp. & Mónus) Kreutz Epipactis distans Arvet-Touvet (Közép-Európa) Epipactis dunensis (Nagy-Britannia: Észak-Angliától Észak-Walesig). Epipactis duriensis Bernardos, D.Tyteca (Portugália) – jelenleg a következő szinonim neve: Epipactis tremolsii var. duriensis (Bernardos, D.Tyteca, Revuelta & Amich) P.Delforge Epipactis exilis P.Delforge: Karcsú nőszőfű – jelenleg a következők a szinonim nevei: Epipactis gracilis (B & H.Baumann), Epipactis persica subsp. exilis (P.Delforge) Kreutz Epipactis flaminia (Kelet-Közép-Európa) – a következő szinonimája: Epipactis greuteri var. flaminia (P.R.Savelli & Aless.) Kreutz Epipactis flava (Laosz, Thaiföld). Epipactis futakii: Futák-nőszőfű (Kelet-Közép-Európa) – jelenleg a következő szinonim neve: Epipactis leptochila var. futakii (Mered'a & Potek) P.Delforge
Epipactis gigantea (Nyugat-Kanadától Észak-Mexikóig). Epipactis greuteri H.Baumann & Künkele: Greuter-nőszőfű (Görögország). Epipactis greuteri var. flaminia (P.R.Savelli & Aless.) Kreutz Epipactis greuteri var. preinensis (Seiser) P.Delforge Epipactis greuteri subsp. preinensis (Ausztria) Epipactis guegelii (Románia). Epipactis halacsyi Robatsch (Görögország) – a következő basionym neve: Epipactis viridiflora subsp. halacsyi Epipactis halacsyi subsp. degenii (Szentp. & Mónus) Kreutz Epipactis helleborine (L.) Crantz : Széleslevelű nőszőfű (Észak-Afrika, Európától Közép-Kínáig). Epipactis helleborine subsp. bithynica (Robatsch) Kreutz Epipactis helleborine subsp. helleborine (Észak-Afrika, Európától Közép-Kínáig). Epipactis helleborine subsp. latina: Laziói nőszőfű (Olaszországtól a Balkán-félsziget északnyugati részéig). Epipactis helleborine subsp. leutei (Robatsch) Kreutz Epipactis helleborine var. minor R.Engel (Franciaország) Epipactis helleborine subsp. molochina (P.Delforge) Kreutz Epipactis helleborine subsp. neerlandica (Nyugat-Európa). Epipactis helleborine subsp. orbicularis (Közép-Európa), a következő szinonim neve: Epipactis distans Arvet-Touvet Epipactis helleborine subsp. schubertiorum (Bartolo, Pulv. & Robatsch) Kreutz Epipactis helleborine subsp. transcaucasica (Kaukázus). Hemikriptofia vagy geofita Epipactis helleborine subsp. tremolsii (W. Medit.) Hemikriptofia vagy geofita Epipactis helleborine var. youngiana (A.J.Richards & A.F.Porter) Kreutz Epipactis ioessa Bongiorni, De Vivo, Fori & Romolini (Olaszország) Epipactis kleinii (Dél-Franciaországtól Keles-Spanyolországig) Epipactis komoricensis (Kelet-Közép-Európa) – jelenleg a következő szinonim neve: Epipactis leptochila subsp. komoricensis (Mered'a) Kreutz Epipactis lapidocampi E.Klein & Laminger (Ausztria) Epipactis latifolia All. nom. illeg. (az Epipactis helleborine érvénytelen szinonim neve) Epipactis latifolia lus. rosea Erdner – jelenleg a következő szinonim neve: Epipactis viridiflora var. rosea (Erdner) Kreutz Epipactis leptochila (Godfery) Godfery: Csőrös nőszőfű (Európa). Epipactis leptochila subsp. aspromontana (Bartolo, Pulv. & Robatsch) Kreutz Epipactis leptochila var. cleistogama (C.Thomas) Kreutz Epipactis leptochila var. dinarica (S.Hertel & Riech.) P.Delforge Epipactis leptochila var. futakii (Mered'a & Potek) P.Delforge Epipactis leptochila subsp. komoricensis (Mered'a) Kreutz Epipactis leptochila subsp. leptochila (Európa). Epipactis leptochila subsp. maestrazgona (P.Delforge & Gévaudan) Kreutz Epipactis leptochila subsp. naousaensis (Robatsch) Kreutz Epipactis leptochila subsp. neglecta: Keskenyajkú nőszőfű (Nyugat-Közép-Európa). Hemikriptofia vagy geofita Epipactis leptochila var. peitzii (H.Neumann & Wucherpf.) P.Delforge Epipactis leptochila subsp. sancta (P.Delforge) Kreutz Epipactis leutei (Ausztria) – jelenleg a következő szinonim neve: Epipactis helleborine subsp. leutei (Robatsch) Kreutz Epipactis liestalensis (Közép-Európa). Epipactis lusitanica (Dél- és Észak-Portugália)- jelenleg a következő szinonim neve: Epipactis tremolsii subsp. lusitanica (D.Tyteca) Kreutz Epipactis maestrazgona P.Delforge & Gévaudan (Spanyolország) Epipactis magnibracteata (Észak-Közép-Kína). Epipactis mairei (Nepáltól Közép-Kínáig) Epipactis mecsekensis: Mecseki nőszőfű (Magyarország) – jelenleg a következő szinonim neve: Epipactis nordeniorum subsp. mecsekensis (A.Molnár & Robatsch) Kreutz Epipactis meridionalis H.Baumann & R.Lorenz (Szicíliától Dél-Olaszországig). Epipactis microphylla: Kislevelű nőszőfű (Európától Iránig). Epipactis molochina P.Delforge (Spanyolország) Epipactis moravica: Morva nőszőfű Batousek (Csehország, Szlovákia és Magyarország) – jelenleg a következő szinonim neve: Epipactis nordeniorum subsp. moravica (Batousek) Kreutz Epipactis muelleri: Müller-nőszőfű (Nyugat- és Közép-Európa). Epipactis muelleri subsp. cerritae (Szicília).. Hemikriptofia vagy geofita Epipactis muelleri subsp. muelleri (Nyugat- és Közép-Európa) geofita Epipactis nauosaensis (Görögország) – jelenleg a következő szinonim neve: Epipactis leptochila subsp. naousaensis (Robatsch) Kreutz Epipactis nordeniorum Robatsch: Norden-nőszőfű (Ausztria) Epipactis nordeniorum subsp. mecsekensis (A.Molnár & Robatsch) Kreutz Epipactis nordeniorum subsp. moravica (Batousek) Kreutz Epipactis ohwii (Közép-Tajvan). Epipactis olympica (Görögország). Epipactis palustris: Mocsári nőszőfű (Európától a Kaukázusig és Mongóliáig) Epipactis papillosa (Oroszország távol-keleti részeitől Koreáig és Japánig) Epipactis persica (Soó) Nannf. (Délkelet-Európától Nyugat-Pakisztánig) Epipactis persica subsp. exilis (P.Delforge) Kreutz Epipactis phyllanthes G.E.Sm. : Zöldvirágú nőszőfű (Nyugat- és Északnyugat-Európa). Epipactis phyllanthes subsp. fageticola (C.E.Hermos.) Kreutz Epipactis phyllanthes var. olarionensis (Franciaország). Hemikriptofia vagy geofita Epipactis phyllanthes var. phyllanthes (Nyugat- és Északnyugat-Európa) Epipactis placentina: Ciklámenlila nőszőfű (Svájctól Olaszországig). Epipactis pollinensis (Olaszország) – jelenleg a következő szinonim neve: Epipactis viridiflora var. pollinensis (B.Baumann & H.Baumann) Kreutz Epipactis pontica: Pontuszi nőszőfű (Kelet-Közép-Európától Észak-Törökországig). Epipactis provincialis (Franciaország) . Epipactis pseudopurpurata (Szlovákia) – Epipactis viridiflora subsp. pseudopurpurata (Mered'a) Kreutz Epipactis rechingeri (Észak-Irán) Epipactis rhodanensis (Franciaországtól Ausztriáig). Epipactis robatschiana Bartolo, D'Emerico, Pulv., Terrasi & Stuto (Olaszország) Epipactis royleana (Kelet-Afganisztántól a Himalájáig). Epipactis sancta: Lindisfarne-i nőszőfű Epipactis schubertiorum (Olaszország) – jelenleg a következő szinonim neve: Epipactis helleborine subsp. schubertiorum (Bartolo, Pulv. & Robatsch) Kreutz Epipactis spiridonovii (Bulgária) – jelenleg a következő szinonim neve: Epipactis atrorubens subsp. spiridonovii (Devillers-Tersch. & Devillers) Kreutz Epipactis stellifera (Svájc). Epipactis subclausa (Görögország) – jelenleg a következő szinonim neve: Epipactis atrorubens subsp. subclausa (Robatsch) Kreutz Epipactis tallosii: Tallós-nőszőfű (Szlovákia, Magyarország). Epipactis tenii (Kína). Epipactis thessala (Észak- és Közép-Görögország). Epipactis thunbergii (Dél-Oroszország távol-keleti részeitől Koreáig, Japán fő szigetétől a Rjúkjú-szigetekig). Epipactis tremolsii Pau Epipactis tremolsii subsp. densifolia (W.Hahn, Passin & R.Wegener) Kreutz Epipactis tremolsii var. duriensis (Bernardos, D.Tyteca, Revuelta & Amich) P.Delforge Epipactis tremolsii subsp. heraclea (P.Delforge & Kreutz) Kreutz Epipactis tremolsii subsp. lusitanica (D.Tyteca) Kreutz Epipactis tremolsii subsp. turcica (Kreutz) Kreutz Epipactis troodi (Ciprus, Törökország). Epipactis turcica (az Égei-szigetek keleti részétől Törökországig) – jelenleg a következő szinonim neve: Epipactis tremolsii subsp. turcica (Kreutz) Kreutz Epipactis turcomanica (Közép-Ázsia). Epipactis ulugurica (Tanzánia). Epipactis veratrifolia : Scarce Marsh Helleborine (Kaukázustól Szomáliáig és Dél-Közép-Kínáig). Epipactis viridiflora (Hoffm.) Krock: Ibolyás nőszőfű (Európa). Epipactis viridiflora subsp. halacsyi (Robatsch) B.Baumann & H.Baumann (2005) (Görögország) Epipactis viridiflora subsp. pollinensis (B.Baumann & H.Baumann) B.Baumann & H.Baumann (2005) (Olaszország)