Az étkezési rostok olyan növényi eredetű szénhidrátok, amelyeket az emberi szervezet nem képes megemészteni, ezért eljutnak a vastagbélbe. Többféle jótékony hatásuk is van: hatékonyabbá teszik a víz megkötését, az elfogyasztott ételek felszívódását, a bélműködést, az emésztést. Felszívják az epesav sóit és a koleszterint, megkötik az emésztéskor termelődő gázok egy részét. A rosthiányos táplálkozás rövidtávon székrekedést, hosszútávon elhízást, cukorbetegséget vagy akár vastagbélrákot is okozhat.
A rostok fajtái Vízben oldódó rostok A vízben oldódó rostok közé tartozik pl. a pektin, gumiarábikum, zab, inulin, oligofruktóz. Mivel zselésítő (gélképző) tulajdonsággal rendelkeznek, a víz mellett egyéb táplálékokat is megkötnek, lassítják és egyben hatékonyabbá teszik az emésztést. Az ételek egy része ezért könnyebben juthat el a bélrendszer megfelelő helyére. Csökkentik a koleszterinszintet, illetve a vércukorszint hirtelen megugrását az étkezéseket követően.
Jótékonyan hatnak a zsír- és szénhidrát-anyagcserére és közvetve a bélfalak nyálkahártyáira.
Fertőzések, hasmenés esetén megkötik a baktériumok termelte méreganyagokat is, ezért elősegítik a gyorsabb gyógyulást.
Vízben nem oldódó rostok A vízben nem oldódó rostok közé tartozik pl. a cellulóz, szója-poliszacharid, egyes keményítők. A vizet ezek is megkötik, de mivel nem oldódnak fel benne, felduzzadnak, és segítenek a vastagbél adott szakaszának teljes kitöltésében, ezáltal a béltartalom hatékonyabb továbbjutásában, végső soron a gyakoribb és könnyebb székelésben is. Az étkezések után a megduzzadó rostanyag könnyen eltölti a beleket, jóllakottság-érzést nyújt, miközben a megevett tápanyag egy része emésztetlenül fog távozni. Mindezek következtében hatékonyan csökken az elhízás veszélye.
Rostokban gazdag élelmiszerek gabonakorpa (főleg búzakorpa), gabonapelyhek az ezekből készült ételek (müzli, hamlet, abonett, korpás kenyér stb.) száraz hüvelyesek (bab, lencse stb.) olajos magvak (dió, mogyoró, napraforgó, mák stb.) egyéb magvak (len, szezám stb.) barnarizs zöldségek (borsó, kukorica, spenót, zeller stb.) gyümölcsök (szilva, szőlő, meggy, alma, barack, eper stb.)
A húsfélék, a tojás és a tejtermékek egyáltalán nem tartalmaznak rostokat, de pl. a kiszitált őrölt gabonák (pl. finomliszt) is csak minimális mértékben.
Napi rostszükséglet Magyarországon a felnőttek számára ajánlott átlagos napi rostbevitel: 25-35 gramm (ez kb. egy kilogramm zöldségnek vagy 5-10 dkg korpának felel meg). Az ideális mennyiség függ a környezettől, az életmódtól, az életkortól stb., ez magyarázza, hogy bizonyos országokban vagy egyes élethelyzetekben (pl. fogyókúra kapcsán) más-más mennyiséget ajánlanak.
További információk Miért puffadnak gyakrabban, akik növényi alapú étrendet követnek Diétás rostban gazdag étrend
Kategória:Szénhidrátok Kategória:Növényi anatómia