A párosodási típus (mating type) ivarosan szaporodó eukarióták ivari kompatibilitását szabályozó molekuláris mechanizmus. Izogám és anizogám fajokban fordul elő. Rendszertani csoporttól függően az egyes párosodási típusokat jelölhetik számokkal, betűkkel vagy egyszerűen „+” és „−” jellel a „hím” és „nőstény” kifejezések helyett, amit inkább a nagyon eltérő gamétaméretű fajoknál használnak. A szingámia, tehát a genomok fúziója csak az eltérő párosodási típusba tartozó gamétáknál mehet végbe.
A párosodási típus által szabályozott szaporodás főleg a gombákra jellemző. A tömlősgombák (Ascomycota) általában két párosodási típussal rendelkeznek, ezek jelölése „Mat 1-1” és „Mat 1-2”, de például az élesztőknél „a” és „α” (alfa) jelzéssel.
A tömlősgombák párosodási típusát szabályozó géneket allél helyett idiomorfoknak hívják, mivel a közös eredet esetükben bizonytalan. Az általuk kódolt fehérjék olyan átírási faktorok, melyek az ivari ciklus kezdeti és végső stádiumait is szabályozzák. A heterotallikus tömlősgombák gamétáiban egyetlen Mat idiomorf található, a megtermékenyítés (szingámia) pedig csak a komplementer párosodási típust hordozó gaméták között lehetséges (önsterilek). Ezzel ellentétben, a ritkább, homotallikus tömlősgombák gamétái a populáció minden más gamétájával fuzionálhatnak (beleértve a saját, mitotikus leszármazottjaikat), általában azért, mert minden haploid egyed tartalmazza a Mat locus két alternatív formáját a genomjában.
A tetrapoláris heterotallizmus, amikor két össze nem függő régió határozza meg a párosodási típust, a bazídiumos gombáknál (Basidiomycota) általános. A bazídiumos gombáknál a két össze nem függő régió allélei rendkívül polimorfak is lehetnek, így akár több ezer különböző párosodási típus létezhet.
Jegyzetek
Irodalom C.J. Alexopolous, Charles W. Mims, M. Blackwell, Introductory Mycology, 4th ed. (John Wiley and Sons, Hoboken NJ, 2004) Eduard Strasburger (Begr.), Peter Sitte, Elmar Weiler, Joachim W. Kadereit, Andreas Bresinsky, Christian Körner: Lehrbuch der Botanik für Hochschulen. 35. Auflage. Spektrum Akademischer Verlag, Heidelberg 2002, Bakkeren, G. & J. W. Kronstad: Linkage of mating-type loci distinguishes bipolar from tetrapolar mating in basidiomycetous smut fungi In: Proceedings of the National Academy of Sciences USA. 91, Juli 1994, S. 7085-7089 Fraser, J. A. & J. Heitman: Evolution of fungal sex chromosomes In: Molecular Microbiology. 51 (2), 2004, S. 299–306
Kapcsolódó szócikkek Párosodási típust meghatározó régió
Kategória:Szaporodás Kategória:Genetika Kategória:Mikológia