A néveri Névery régi és nagyon szétterjedt család a Nyitra és Bars vármegye határán lévő Néver (szlovákul Neverice) községről vette nevét.
Történetük A közép- és újkor folyamán a községben élők többsége egyházi nemes volt és a verebélyi szék alá tartoztak.
Legkorábbi szakirodalomból ismert említésük 1494-ben Stephanus de NewerKammerer Ernő 1906: A Pécz nemzetség Apponyi ágának az Apponyi grófok családi levéltárában őrizett oklevelei. I. 1241–1526. Budapest, 389. és Newery Ambrus királyi ember révén történt 1500-ban,DL-DF 63463; Borsa Iván 1991: A Justh család levéltára 1274-1525. Budapest, 208 No. 571; Kázmér Miklós 1993: Régi magyar családnevek szótára XIV-XVII. század. Budapest, 771. azonban a források már 1372-ben említik Newery-i Péter fiát Miklóst egy kishecsei birtoklás kapcsán.DL-DF 58589 (Q75/230 Diplomatikai Levéltár, P Családi levéltárak szekció, Forgách család - garamszentbenedeki konvent másolata)
1410-ben Herchek de Newer-t sorolják fel a hatalmaskodó néveri nemesek között.DL-DF 58869. Egy 1422-es birtokperből látható, hogy már ekkor több Névery családi ág létezett.DL-DF 75627. 1434-ben Névery Péter fia Tamás, illetve Névery Tamás és fia (?) Pálóczi György érsektől új adományt kapott.Ethey 1941, 127, 140-141. 1435-ben Névery Miklós királyi biztos.Nyitrai káptalani magánlevéltár, X/2, 55; Vagner József 1896: Adalékok a Nyitrai Székes-káptalan történetéhez. Nyitra, 102. 1467 körül Mátyás király megfosztotta Néveri Jakabot birtokaitól, amiért az a bratrikokhoz csatlakozott.Dedek 1899, 572. 1469-ben Newer-i Tamás feleségét Zsófiát említik.DL-DF 75656 1471-ben Newer-i Tamás felesége és fiai nevében is elzálogosítja alsóatraki birtokát.DL-DF 71392 1477-ben Néveri Dénes érseki nemes,Nyitrai káptalani magánlevéltár F. X; Vágner 1896, 435. 1479-ben pedig Gímes várnagya.Bártfai Szabó László 1910: A Hunt-Paznan nemzetségbeli Forgách család története. Esztergom, 192. 1497-ben Neweri Miklós és Tamás özvegye szerepelnek mint a nyitrai püspök tanúi.DL-DF 73241. 1508-ban, 1514-ben és 1517-ben tűnik fel Newer-i Albert.DL-DF 47068; Palásthy Pál 1890-1891: Palásthyak III. Budapest, 409 No. 264; 1906: A Pécz nemzetség Apponyi ágának az Apponyi grófok családi levéltárában őrizett oklevelei I. 1241–1526. Budapest, 454 kisapponyi. 1550-ben dereszlényi Píry Benedek, nővérének fiával Névery Mátyással együtt Bars vármegyei Dereszlény helységbeli curiája harmadrészét örökösen bevallotta Litassy Istvánnak.Garamszentbenedeki konvent, prot. B, p. 194; Nagy Iván: Magyarország családai IX. Piry 1564-ben Névery Mátyást I. Ferdinánd az alsó-magyarországi bányavárosok védelmét ellátó főkapitánynak nevezte ki,ÖStA HKA Altes Münz- und Bergwesen Ungarn RN 3. fol. 524-543; Vö. ÖStA HKA Altes Münz- und Bergwesen Ungarn RN 4. fol. 485-488; Állítólag zólyomi alispán is volt (Radvánszky László 1905: A Radvánszky család története 1738-ig. Sajókaza, tab. III. Vö. Palásthy Pál 1891: A Palásthyak II. Budapest, No. 171, 191). majd a király Névery Mátyás kapitány számára bányászokat adományozott az alsó-magyarországi bányavárosokban.ÖStA Hoffinanz-Ungarn RN 11. Konv. 1564. fol. 58-64. Mátyás bányavárosi kapitány 1569-ben nősülhetett.ÖStA Hoffinanz-Ungarn RN 14. Konv. 1567. március fol. 10-11. Ugyanebben az évben a Zólyom vármegyei nemesek közt szerepel.Cherven Flóris: Jelentés Zólyom-megye levéltáráról. Századok 1875, 121 1572-ben 12 kelecsényi jobbágytelekről egyeztek meg Zeoreny Péter, Newery Mátyás, György és Sára.Királyi Könyvek 3, 1022-1023 No. 1388 Gyuroth Urbán, helyesen Névery de Néver Urban fiai elvesztették okleveleiket, ezért 1580-ban új királyi adomány alapján iktatták be őket néveri birtokukba.Főkáptalani Levéltár, capsa 36, fasc. 10, No. 1; Ethey 1942, 94. 1586-ban Névery családbeliek armálist szereztek.Peter Keresteš 2020: Gašpar z Neveríc 1595-1796. Inventár, ŠA Nitra, 3. Mindkét eset idején az esztergomi érseki szék hosszú ideje üresedésben volt. 1589-ben Névery Tamás vajda és társai Budán jártak követségben, és onnét az uralkodónak szóló leveleket hoztak.ÖStA HHStA Türkei I. Karton 70. Konv. 2. 1589.04. fol. 129-130. 1591-ben Tamás a vajkai szék nádorságát kérte.ÖStA HKA Hoffinanz -Ungarn RN. 58. Konv. 1591. augusztus fol. 673-675. 1593-ban Névery Mátyás újvári kapitány (kis)cétényi szőlőjére kiváltságot kapott.ÖStA Hoffinanz-Ungarn RN 11. Konv. 1564. fol. 59 Névery György 1601-ben királyi ember.Nyitrai káptalani országos levéltár, Statut. 1600-1650, No. 752; Vágner 1896, 177. Tamás 1604-es haláláig a verebélyi szék nádora volt.ÖStA HKA Hoffinanz -Ungarn RN. 85. Konv. 1604. augusztus fol. 119-142; Vö. ÖStA HKA Hoffinanz -Ungarn RN. 73. Konv. 1602. május fol. 352-364. Néveri Miklós 1647-ben inventáriumot készit a gímesi várról többed magával.Bártfai Szabó 1910, 464. Az 1664-es érsekújvári török defterben Néveren Gergely, Istók és István szerepelt.Blaskovics 1993, 278. 1669-ben Szelepcsényi György érsek Névery Miklósnak és Hamar Andrásnak adományozta az örökös nélkül elhunyt Jánosdeák Pál nemespanni örökös és zálogos jószágát. Nemespannon lakó Bogyó István és Bíró István a garamszentbenedeki konvent embere és a királyi ember általi beiktatáskor ellentmondtak, majd visszakoztak és újból az érsekhez folyamodtak. 1671-ben Néveren Névery Miklós örökös nélkül lévén Hamar Andrásnak adta örökbe az említett jószág felét.ŠA Nitra - pracovisko Archív Levice, fond Nécsey (181. doboz) 1699
Az 1740-es években Névery Sándor és felesége Gálffi Borbála Nemespannon éltek. 1755-ben Néveren a Gáspár család irtásbirtokait vizsgálták, melyhez mellékelték Névery Gergely és Appony Katalin, illetve Jancsovith Márton és Névery Katalin leszármazottainak családfáját.SAP 72, No. 153 Névery Gergely legkisebb fia István 1776-ban végrendelkezett Néveren.SAP 22. doboz, acta 861 Névery contra Gaál
Békés vármegyébe Bihar vármegyéből érkeztek.Oláh György 1893: A gyulai nemes családok. In: A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat Évkönyve 17. p. 39. 1718 körül mint Löwenburg gazdatisztje Névery Pál Békés vármegyében szolgált. 1722-1725 között Gyulán volt vármegyei esküdt, 1725-1727 között szolgabíró. 1732-ben kihirdett Békés vármegyében nemességét, majd elköltözött. A későbbi békési ágak Bars vármegyéből Imrétől származtak. 1771-ben igazolták nemességüket.Karácsonyi János 1896: Békésvármegye története III. p. 242-243. 1738-1739-ben 3 néveri és 2 csallóközi (Beketfa) családtagjuk tanult az országban.Fallenbüchl Zoltán 1985: Az 1738/39. évi országos diákösszeírás. Budapest, 273. 1782-ben Temes vármegyében Névery József és Elek vásárolt birtokokat Temesfüvesen és további településeken, de nem fizették ki a vételárat, így azok továbbra is a kincstár birtokában maradtak.1914 Temes vármegye. p. 30, 35, 51, 66, 71, 103-105, 127, 368, 401. 1789-ben címeres nemeslevelet szereztek.1901 Bihar vármegye és Nagyvárad - Magyarország vármegyéi és városai. p. 641.
1808-ban Névery Elek kérte bárói rangra való emelését.ÖStA HHStA Kabinettsarchiv Minister Kolowrat Akten 1827: 389 1838-ban Névery Sándor kéri a borosjenői uradalomhoz tartozó monyászai birtok birtokosaként a tauczi vasbánya átadását.ÖStA HHStA Kabinettsarchiv Minister Kolowrat Akten 1838: 1494. Vö. Matlekovits Sándor 1898 (szerk.): Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye 7. Budapest, 210. Névery Sándornak Monyásza helységbeli telektulajdonosként (Krassó megye) vitája volt Szotoczky helyi birtokossal.ÖStA HHStA Kabinettsarchiv Staatsrat 1840: 2868 Névery Károly 1845-ben báró rangot szerzett.1901 Bihar vármegye és Nagyvárad - Magyarország vármegyéi és városai, p. 641 1869-ben Lapásgyarmaton élt Vince feleségével dicskei Lüley Apollóniával.Lapásgyarmat 1869/10-11 familysearch.org
1886-ban Gyulán jubileumot ünnepeltek.Budapesti Hírlap 6/66, 7 (1886. március 7.)
Címeres nemeslevelet Névery Mátyás és GyörgySiebmachernál a kedvezményezettek mások. kaptak Rudolf magyar királytól 1586. február 27-én Prágában, amelyet 1587. október 21-én Újbányán Bars, ill. 1588-ban Nyitrán, Nyitra vármegyében hirdettek ki. Család birtokos volt többek között Néveren, Teszéren,Bakács István 1971: Hont vármegye Mohács előtt. 206-208 Zólyom vármegyében,Maksay Ferenc 1990: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén 2. Budapest. Ispácán (Pozsony vármegyében) és később Békés vármegyében.
Címerükben koronás hármasdombon markolatán álló kard, jobbról kardot tartó oroszlán, balról szablyás párduc tartja. A jelképet önmagát faló kígyó keretezi. A sisakdíszben saskarmokon fekete sasszárny emelkedik.
Kastélyaik és kúriáik
Neves családtagok
Névery Tamás 1604-ig a verebélyi szék nádora Névery János 1612-ben 80 éves kora körül tanúskodik, hogy annakelőtte szolgabíróként szolgáltŠA Nitra, Zbierka Ethey, 10. doboz Névery György 1620-ban a verebélyi szék szolgabírója id. Névery István 1628-ban a verebélyi szék szolgabírója Névery Ferenc 1639-ben és 1644-ben jegyzője, 1651-ben és 1653-ban a verebélyi szék alispánja Névery Miklós 1651-ben és 1653-ban szolgabírója, 1671-ben és 1676-banĽuboš Trubíni - Tibor Lieskovský 2019: História cisárskej pevnosti Vráble. Vráble, 306. és 1677-ben a verebélyi szék alispánja.ŠA Nitra, NŽ I, Nobilitaria, IV.241 Fazekas Névery István a verebélyi szék szolgabírója 1672-ben Névery Pál Ignác (1675 körül-1732) makarskai címzetes püspök, 1723-1730 között nagyváradi kanonokMagyar Katolikus Lexikon Névery Ignác (18. század) ungvári kincstári prefektus Névery Ferenc (?-1757) plébánosknihydominikani.sk Névery József 1790-től alkincstárnok (fiskális) Bars vármegyében1790 Magyar Kurir 4/21, 633-634. Névery György (1761-1836) széki táblai esküdt, plébános, levéltárosknihydominikani.sk Névery Rudolf (1817-1856) széki táblai esküdt, plébános Névery József 1831-től a verebélyi és szentgyörgyi szék, néveri járásának alszolgabírójaEthey IV, 183 gyulavarsándi Névery Károly udvari fogalmazó volt a Magyar Kancellárián 1832-ben, majd titkár, 1835-ben asztalnoknak javasolták.ÖStA HHStA Kabinettsarchiv Minister Kolowrat Akten 1832: 1980; ÖStA HHStA Kabinettsarchiv Minister Kolowrat Akten 1832: 787; ÖStA HHStA Kabinettsarchiv Minister Kolowrat Akten 1835: 1892; ÖStA HHStA Kabinettsarchiv Minister Kolowrat Akten 1836: 77. Névery Sándor fogalmazógyakornok volt a Magyar Kancellárián 1832-ben, majd fogalmazó és 1839-től Staatsrat officiális.ÖStA HHStA Kabinettsarchiv Minister Kolowrat Akten 1832: 1980; ÖStA HHStA Kabinettsarchiv Minister Kolowrat Akten 1840: 93; ÖStA HHStA Kabinettsarchiv Staatsrat 1839: 3069. Névery Miksa 1839-től al-, 1842-ben, 1845-től főszolgabiró Bars vármegyében Névery Klára, Kubinyi Zsigmond Bars vármegyei főügyész felesége Névery Sándor (1859-1918) plébános, gimnáziumi tanárSzinnyei Névery Ignác bíró
Jegyzetek
Források
Csergheő Géza 1893 (szerk.): Siebmacher's grosses und allgemeines Wappenbuch - Der Adel von Ungarn. Nürnberg, 453. Kempelen Béla: Magyar nemesi családok. Budapest, VII, 464. Reiszig Ede 1903: Bars vármegye nemes családai. In: Bars vármegye, 544. Szluha Márton 2005: Nyitra vármegye nemes családjai II. Budapest. Keresteš, P. 2010: Lexikón erbov šľachty na Slovensku IV - Nitrianska stolica. Angyal Béla 2014: Gútai nemesek 1. Csallóköz 2014/33, 21.
További információk Turul 1931, 103. (MNM Levéltári Osztálya, Hivatalos Értesítő) Luky János 2022: Barsendréd neves családjai. Barsendréd, 68-69 Gyuláról Párizsba - A gyulai iparosok francia földön kedvező viszonyok közé kerültek
Kategória:Magyar történelmi családok Kategória:Nyitra vármegyei nemesi családok Kategória:Néveri családok