Az imola (Centaurea) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe sorolt őszirózsafélék (Asteraceae) családjában a Cynareae nemzetségcsoport egyik nemzetsége száznál is több fajjal.
Származása, elterjedése A legtöbb faj a Mediterráneumban él; onnan kelet felé Ázsia nyugati részéig, dél felé Észak-Afrikában, északnak pedig Európa északi területeiig terjeszkedik. Több faj Észak-Amerikában honos.
Ismertebb fajok
homoki imola (Centaurea arenaria), búzavirág (Centaurea cyanus) réti imola (Centaurea jacea), szirti imola (Centaurea mollis), hegyi imola (Centaurea montana), Sadler-imola, budai imola (Centaurea sadleriana).
Rendszerezésüket megnehezíti, hogy több faj képes egymással kereszteződni, és ennek eredményeként hibrid fajok is kialakulnak, mint például: Centaurea × aurata, Centaurea × moncktonii.
A magyar köznyelvben a búzavirág szó tágabb értelmében nemcsak a Centaurea cyanust jelenti, hanem több más, attól laikus szemmel meg nem különböztetett fajt is ezzel a névvel illetünk. A fajok, illetve fajcsoportok szabad szemmel leginkább a virágok fészekpikkelyeinek hártyás széle (annak színezete) és különböző függelékei alapján különböztethetők meg egymástól.
Megjelenése, felépítése
Lágyszárú növények; néhány faj törpecserjévé fejlődik. Virágzatuk általában vöröses vagy ibolyáskék. A fészekben minden virág csöves; közülük a szélsők gyakran meddők és kissé zigomorfok. Termésük kaszat.
Életmódja, termőhelye
Fajai egyévesek vagy évelők. Általában a száraz termőhelyeken fordulnak elő.
Források
Növénykatalógus: Imola (Centaurea)
Kategória:Őszirózsafélék Kategória:Növénynemzetségek