250px|bélyegkép|jobb|Az előadás plakátja A Sorsidéző – Ezeréves Magyar Ámen zenés, hazafias irodalmi-történelmi műsor, amelynek szerkesztői Boldizsár Miklós és Győri Magda, rendezője Szentesi Nóra. A műsorban az István, a király című rockoperában megfogalmazott gondolatok mintegy továbbgondolásával a magyarság ezeréves történelme elevenedik meg. (2008. szeptember), 11. old.;

A mű háttere Ezeréves Ámen Eredetileg ezzel a címmel indult útjára a darab 1985. május 29-én. A bemutató helyszíne az akkori Mikroszkóp Színpadon működő Rátkai Klub. Az ősbemutatón a színpadon egyszerre volt jelen az István, a király rockopera három főszereplője: Pelsőczy László, Varga Miklós és Vikidál Gyula. A negyedik közreműködő: Dévai Nagy Kamilla, rendező: Győri Magda. Az előadás óriási sikert aratott a zsúfolásig telt színházteremben. A bemutatót előbb hazai előadások sora követte Budapesten és vidéken egyaránt. Később egyre több meghívás érkezett a határokon túlról is. A leghosszabb turnét (közel három hónap) az Egyesült Államok és KanadaSzínház.hu meghívása hozta - ekkorra azonban már (az itthoni elfoglaltságaik miatt) Varga Miklós és Vikidál Gyula nélkül. Az utolsó, e címen jegyzett előadást (immáron Pelsőczy László önálló estjeként) 1991-ben láthatta a közönség.

Ezeréves Magyar Ámen E címen kelt új életre a darab – eredeti eszmeiségét, irányvonalát megőrizve, de új elemekkel gazdagítva, Csobolya József állandó közreműködésével. A megújult darab bemutatója 2005. október 6-án volt Újpesten, a Katolikus Kultúrházban. Az első széria (2005) után, értelmezési egyszerűsítésként egészült ki a cím, és lett így Sorsidéző - Ezeréves magyar Ámen. Legfőképpen az augusztus 20-i ünnepségekhez, de más nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódóan kerül bemutatásra.

Leírás 285px|bélyegkép|jobb|Pelsőczy László, mint István király A mű Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámájára épül, amely írás az István, a király szövegkönyvének (Bródy János) alapjául is szolgált. (2007. augusztus), 8. old.;

Az előadás főszereplője Szent István, magyar király (Pelsőczy László), aki itt úgy jelenik meg, mintha a felhők közül nézné népe sorsának alakulását - Géza fejedelem halálától napjainkig. A magyar nemzet történelmileg legjelentősebb sorsfordulóit kiemelve öt ima hangzik el így az imazsámolyon.

Az imák között – részben korabeli, részben a korra utaló – megzenésített versek, krónikák, és egyéb írások hangzanak el. A versek és írások Boldizsár Miklós, Juhász Gyula, Bornemisza Péter, Zrínyi Miklós, Balassi Bálint, Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila, Karinthy Frigyes, Juhász Ferenc, Csoóri Sándor és Nemeskürty István művei.

A művek (elhangzásuk sorrendjében 2012-ig)GKRTE oldala Agnus Dei, Requiem (gregorián énekek) Pater noster (latin Miatyánk) Uram, magadhoz szólítád...

István-ima (997) Géza fejedelem halála – törökvész Magyar hazánk, Te jó anya Miképpen az Úr (Farkas András) Szent László pénze (erdélyi népmonda) Halotti beszéd (Boldizsár Miklós) Dózsa feje (Dévai Nagy Kamilla – Juhász Gyula) Elfelejtett évtized (Nemeskürty István)

István-ima (1526) Mohács – török világ Cantio Optima - Siralmas énnéköm (Bornemisza Péter) Az török áfium ellen való orvosság (Zrínyi Miklós) Búcsú hazájátul - Ó, én édes hazám (Balassi Bálint)

István-ima (1705) Rákóczi-szabadságharc – Rodostó Hej, Rákóczi, Bercsényi, Bezerédi (kuruc dal) Rákóczi gyömrői beszéde Krasznahorka büszke vára Mikes Kelemen-levél Rodostóból Az halottas ünnep (Novák János – Ady Endre)

István-ima (szabadságharcok, világháborúk) Látom a kék eget (49-es katonadal) Kiáltvány a néphez (Kossuth Lajos) Nemzeti dal (Tolcsvay László – Petőfi Sándor) Leiningen-Westerburg Károly búcsúlevele Kivégzési bizonyítvány, Aradi ballada Él-e még az Isten? (Arany János) Európa csendes (Szörényi Levente – Petőfi Sándor) Hasadnak rendületlenül (Arany János) Hajlongni emerre, amarra (Novák János – Ady Endre) Magyarok (József Attila) Levél kisfiamnak - Trianon emléknapjára (Karinthy Frigyes) Nem látlak én téged többé (I. világháborús katonadal) Himnusztöredék (Juhász Ferenc), 56-os táviratok Háborús mondóka (Csoóri Sándor) Isten, hazánkért térdelünk elődbe (egyházi ének)

István-ima (fohász a magyarságért) Agnus Dei

Alkotók 285px|bélyegkép|jobb|Pelsőczy László és Csobolya József A jelenleg játszott mű szerkesztői Boldizsár Miklós, Győri Magda, Pelsőczy László, Szentesi Nóra, Csobolya József, rendezője pedig Szentesi Nóra.Az előadás ismertetése a GKRTE oldalán

Istvánt Pelsőczy László jeleníti meg. Előadótársai változóak. Fellépett már a darabban Herman Gréta és Csobolya József is.

Előadások 2005. október 6. Újpest, Katolikus Kultúrház 2005. október 16. Erdőkertes, Faluház 2005. október 17. Esztergom, Keresztény Múzeum 2005. november 12. Szentendre, Művelődési Ház 2005. november 19. Pomáz 2006. március 18. Székesfehérvár, Szt. István terem 2006. augusztus 18. Budapest, Alexandra Könyvesház Pódiuma 2006. augusztus 19. Fót 2007. január 23. Martonvásár, Könyvtár 2007. augusztus 17. Zebegény, katolikus templomDunakanyar.hu Zebegényi Napok 2007. augusztus 20. Ráckeresztúr, Művelődési Ház 2008. szeptember 20. Gyál (szabadtéri) 2008. augusztus 20. Kiskunlacháza (Pereg), katolikus templom 2009. augusztus 19. Miskolc (szabadtéri) 2010. augusztus 20. Pusztaszabolcs 2012. július 22. Alcsútdoboz, kápolnaFejér megyei Hírlap Online

Kritikák „Különös jelentősége és hangulata volt az említett drámából megidézett úgynevezett István-imáknak.”

Jegyzetek

Források

További információk

Kategória:Magyar színházművészet