Bozókalsók () község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban. Alsó- és Felsőalsók 1902-es egyesítésével jött létre.
Fekvése Korponától 6 km-re délkeletre található.
Története 1418-ban említik először. Eredetileg két faluból, Alsó- és Felsőalsókból állt, melyeket 1902-ben egyesítettek.
Alsóalsókot 1542-ben "Also Alsok", 1578-ban "Also Jalsok" néven említik. A bozóki uradalomhoz tartozott. A 17. században a Szelényi, Bori és Balog családok birtoka. 1715-ben 16 háztartása létezett. 1828-ban 35 háza és 205 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Felsőalsókot 1542-ben "Felsew Alsok", 1578-ban "Felsero Jalsok" alakban említik. A bozóki uradalom része volt. A 16. század végén elnéptelenedett, de a 19. század elején újranépesült, a század közepére pedig önálló község lett.
Vályi András szerint "ALSOK. Alsó, Felső Alsok. Glasovetz, tót faluk Hont Vármegyében, földes Ura Bozoky Uraság, lakosai katolikusok, fekszenek Bozóktól, mellynek filiáji mint egy kis mértföldnyire. Vidékje nem nagy, épűletre való fája elég, de tűzi nints, szőleje tsekély, legelője is szoross, úttya köves, melly okok miatt harmadik Osztálybéli."
Fényes Elek szerint "Alsok, tót falu, Hont vgyében, Bozók mellett: 431 kath. lak. Sovány határ. F. u. a bozóki uradalom."
1902-ben az egyesítés után a Bozókalsók nevet kapta. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott. 1920-ban Jalšovík lett a hivatalos neve. Mezőgazdasági település volt, lakói támogatták a szlovák nemzeti felkelést.
Népessége
1910-ben 173 lakosa mind szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 206 lakosa mind szlovák volt.
2011-ben 203-an lakták, ebből 195 szlovák volt.
2021-ben 188 lakosából 182 szlovák volt.
Nevezetességei Mindkét falurészben egy-egy harangláb található. A falu egykor csipkeverőiről volt nevezetes.
További információk Községinfó Bozókalsók Szlovákia térképén Regionhont.sk E-obce.sk
Jegyzetek
Kategória:A Korponai járás települései Kategória:Hont vármegye települései