Méznevelő () község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.
Fekvése Korponától 17 km-re délnyugatra, a Korpona patak partján fekszik.
Története Területe már a bronzkorban is lakott volt, határában bronzkori urnatemetőre bukkantak a régészek. A leletek a lausitzi kultúra időszakából és a La Téne-korból származnak.
1156-ban "Neulen" néven említik először.A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján Lakói neve alapján királyi méhészek lehettek. 1302-ben "Myzmieleu", 1331-ben "Myzmeneleu" néven szerepel okiratban. Lontó Szügyi András, majd Dersfi Miklós birtokolta. A 16. századtól Csábrág várának uradalmához tartozott. 1562 és 1594 között a török hódoltság része. 1715-ben malma és 22 háza, 1720-ban 39 háza volt. 1828-ban 68 házában 410 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "MÉZNEVELŐ. Madovarce. Magyar falu Hont Várm. földes Ura G. Kohári lakosai többfélék, fekszik Alsó Rohonczának szomszédságában, és annak filiája, legelője elég van, szőlő hegye tágas, és jó borokat terem, fája tűzre van."
Fényes Elek szerint "Méznevelő (Medovaria), tót f., Hont vgyében, Szebelébhez 1/2 mfd., 12 kath., 380 evang. lak. Evang. templom. Föld és szőlő mivelés. F. u. h. Coburg. Ut. p. Ipoly-Ságh."
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 312, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 256 lakosából 235 szlovák volt.
2011-ben 254 lakosából 246 szlovák volt.
Nevezetességei Evangélikus temploma 1836-ban épült a korábbi templom alapjain. 1500 körül készített keresztelőmedencéje van. A faluban a népi építészet számos szép alkotása maradt fenn. A község népművészetéről, különösen hímzéseiről híres.
Külső hivatkozások Községinfó Méznevelő Szlovákia térképén Regionhont.sk
Jegyzetek
Források Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939
Meznevelo Kategória:Hont vármegye települései